Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)

1913-11-12 / 260. szám

Negyvenötödik Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP 260 szám A nemzeti vagyon gyarapítása. Hossz világ jár kereskedőkre, ipa­rosokra, de sokszorosan érzik ezt a rossz világot a mező­gazdák. Előbbiek — úgyszólván — kizáró­lag a pónzválságot nyö­gik, de a gazdát emel­lett a mostoha időjárás is keservesen sújtja. De, mert sem Pénz őfelségét, sem az időjárást befolyásolni nem tudjuk, kutatnunk kell tehát oly módozatok után, melyekkel háztartási egyenlegünket helyreállíthatjuk. Helyes elv a takarékosság is, mert ez szintén mérsékli a bajt, de még célravezetőbb, ha ezután az intenzivebb mezőgazda ságra, a többtermelésre fektetjük a fősulyt. Gazdáink igyekeznek is ezt meg­valósítani és igy — többek között — a kukoricatermelésnél a nagyobb ter­mést hozó amerikai tengerit honosítják meg; melynek egyedüli hátránya, hogy a mi éghajlatunknál csak igen kedvező időjárás esetén érik be teljesen. De normális időjárás esetén és hazai ku­koricatermelésnél is, a tengeri tekinté­lyes része mindig éretlen marad úgy, hogy az u. n. gyenge kukoricát álla­tokkal csövestől etetik meg, csakhogy valami megtérüljön. Főképp ez adta meg az impulzust, hogy a mezőgazdaság terén korszakot alkotó problémát megfejts ik, ami által a nemzeti vagyon évente többszáz mil­lió koronával fog gyarapodni. Éjjel-nappal való kísérletezés után óriási fáradsággal és tetemes kísérletező költséggel sikerült megoldanunk a csö­ves kukorica szárítását, mesterséges utón, ősszel, aránylag csekély költ­séggel. Ezen találmány jelentőségét a gazda- és termónykereskedővilág méltányolni tudja, de nemzetgazdasági szempontból az alábbi statisztikai adattal óhajtom bizo­nyítani annak fontosságát. Magyarországon évente mintegy 50 • millió métermázsa kukorica terem, mely azonban törés után nem lévén morzsol­ható, csak tavasszal kerül eladás alá, úgy, hogy ősszel — még mindig — csak az előző évi tengeri képezi keres­kedelmi cikk tárgyát. A külömbözet ó és uj kukorica között (már évek óta, hogy a terménynek magas ára van) 4—5 korona. Ha tehát az uj tengerit sikerül lényegtelen költséggel, mester­séges utón annyira szárítanunk, hogy az már ősszel örlőképes legyen, úgy ezáltal egymagában a nemzeti vagyon 200—250 millió koronával gyarapszik. Ettől eltekintve, a kukorica értéke 6 hóval előbb liquiddé válik melylyel te­kintélyes kamatnyereség éretik el; ezek pedig a gazda büdzséjében nagy szere­pet játszanak, mert ez által kötelezett­ségeinek idejében tud eleget tenni. Még szembeötlőbb a találmány fon­tossága,'‘közgazdasági szempontból, mos­toha időjárás esetén. Tavaly például oly kedvezőtlen volt az időjárás az ország túlnyomó részé­ben, hogy a kukorica vagy egyáltalán nem érett be, vagy pedig, ahol be is érett, egy nagy része éretlen maradt. Ily esztendőkben —• úgyszólván — az ország egész tengeri termése veszély­ben van, mert nemcsak az éretlen ku­korica romlik és penészedik, hanem a romlott tengeri a részben egészséges kukoricát is hasznavehetetlenné teszi, Mindezt a hevített léggel való csö­vestengeri szárítónk megakadályozza, a csöves kukorica árát tetemesen emeli és a tőkét fél évvel előbb teszi mobillá. Próba után arról is meggyőződtünk, hogy az ily módon szárított kukorica csiraképességét megtartja és lisztje is elsőrendű. Egy ilyen szárítónak a felállítása mintegy 5000 koronába kerül, bár ne­künk ksérletezési költséggel többe van. A száritó 48 óra alatt 50—60 mázsa be nem érett tengerit is örlőképessé szárit. Ha a mérvadó faktorok a szárítót működésben megtekintik és azt ők is hiánytpótlónak találják, úgy a földmi- velésügyi kormány feladata, hogy azt az egész országban és elsősorban a kincstári gazdaságokban létesítse, hogy ezáltal a külföldi tengerit kiszorítsuk és kereskedőink ősszel ne legyenek rá­utalva Laplata, Oroszország és Romániá­ból kukoricát importálni — a magyar mezőgazdaság szégyenére ! Csonkási tanyánkon bárkinek kész­séggel bemutatjuk szárítóinkat, me­lyekkel már a múlt esztendőben összes kukoricatermésünket kitünően meg- száritottuk. Ha gazdáink az indolenciát szegre akasztják és birtokukon tengeriszáritót létesítenek, úgy abból első sorban ne­kik és közvetve az egész országnak lényeges anyagi előnye lesz. Neuschlosz Dezső, th. biz. Ug "fávirat, telefon. A sajtójavasíat a Ház előtt. Budapest, nov. 11. A képviselőház ma normális tárgya­lásban megkezdte a sajtóját vaslat megvita­tását. Az ellenzék mindvégig a teremben tartózkodott. Meghallgatta az előadót, aki­nek beszéde után Vázsonyi szólott. Áz ülés végén bebizonyult, hogy az ellenzék minden méltányos kívánsága meghallga­tásra számíthat, ha az kellő formák közt jelentkezik. Mikor ugyanis Apponyi egy junius negyedikének eseményeit tárgyaló hosszú beszéd végén arról is panaszkodott, hogy az igazságügyi bizottság módosítá­sait csak ma osztották ki és igy azokat a Háznak tanulmányozni még alkalma sem volt, Tisza miniszterelnök készséggel hoz­zájárult, hogy holnap más javaslatot in­tézzenek el és a sajtój vaslatot ilyenképpen a Ház tagjai időközben tanulmányoz­hassák. A képviselőház mai ülése a rendes tárgyalás benyomását keltette, aminek leginkább az ország közvéleménye fog örülni, amely számos jelét adta annak, hogy abnormális parlamenti állapotok fel­idézését az ellenzék részéről, nem helyesli. Kossuth Ferenoz állapota. Bpest, nov. 11. Kossuth Ferenez állapotában ma lé­nyegesebb javulás állott be és a beteg, az orvosok véleménye szerint, túl van a veszélyen, az ágyat azonban csak nehány hót múlva hagyhatja el. NOVEMBER SZERDA Márton vto oagyválasztéku eipöraktárát ajánljuk a t. vevő­c*o közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a ősai és téli idényre rendelt valódi chevrreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. Jdloa számaik 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents