Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-07 / 256. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP 256 szám, Nem mozdul a pénz. Egész Európa, de különösen a mi, tisztán hitelből ólő, hitelen alapuló társadalmunk minden tagja érthető türelmetlenség7 gél várja a most uralkodó drágaság megszűnését, a pénzpiac feszült helyzetének meg- j avulását. Drága a pénz l i Mikor lesz már olcsóbb ? A majdnem egy évig tartó Balkán- háború alatt volt mivel megokolni a pénzdrágaságot a pénzpiac fejedelmeinek. Bizonytalan, háborús viszonyok uralkodtak a Balkánon, ki tudja, hova fejlődik ez, ki tudja, mi lesz a vége. Ilyenkor nagy rizikóval jár a pénzt piacra dobni. Ezt a rizikót meg kell fizetni, drága kamattal. így gondolkodtak a pénz forrásai. Es joggal. De most már véget ért a háború, szent a béke, hát miért nem olcsóbb még a pénz ? A pénzpiac pillanatnyi helyzetét a következőkben foglalja össze és a következő hipotézisekkel világítja meg a helyi pénzpiac egyik előkelő vezetője: — A nemzetközi pénzpiacon határozott javulás észlelhető. Az Angolbank, valamint a mi viszonyainkra különösen erős befolyással lévő Deutsche Reichs- bank, a német birodalmi bank már annyira kedvezően Ítélik meg a helyzetet, hogy a közelmúlt napokban fölvetették a kamatláb b szállításának kérdését. Már ez is valami. Igaz, hogy később elállottak tőle, de a szándék mindenesetre a pénzpiac kedvező megítélésének folyománya volt. E két hatalmas pénzintézet kezdhette volna meg a pénz olcsóbbátótelót az egész kontinensen. Miután a kezdeményezésük elmaradt és miután már az ősz küszöbén állunk, mikor a kamatláb normális viszonyok között is emelkedő irányzatot vesz, a jelen évben már nem várható a helyzet lényeges javulása. Az azonban bizonyos, hogy drágább már nem lesz a pénzpiac s e tudat tán magában is elegendő, hogy a pangó gazgasági viszonyokat uj életre keltse, uj kedvet öntsön a vállalkozók most szunnyadó kedvébe. Vannak azonban faktorok, melyek sokkal kedvezőbben ítélik meg a helyzetet. Véleményüket azzal támogatják, hogy a háború alatt az összes európai nagy pénzforrások erősen tartották vissza óriási pénzkészleteiket. Különösen Franciaországra vonatkozik ez, mely boldog ország Európa főhitelezőjének tekinthető. A francia tőke, a derűsebbre változott pénzügyi horizont hatása alatt autóm atice felszabadult piacra kerül. Tekintettel azonban axra, hogy a gazdasági depresszió még mindig tart, hogy a vállalkozás nem indul meg hirtelen, a pénzkereslet nem lesz akuton élénk, a pénz tehát természetszerűleg olcsóbb lesz már a közel jövőben. E körülmény tán még november hónapban kényszeríti majd az európai jegybankokat kamatlábuk leszállítására. Bármennyire kívánatos volna a kamatláb csökkentése, e nézet nagyon optimisztikusan Ítéli meg a helyzetet. Elfelejti, hogy noha a magánvállalkozás egyelőre még pang, az államoknak óriási tőkékre van szükségük. Különösen a német birodalom fogja erősen lekötni a pénzkészleteket. Pénzkeresletben tehát nem lesz hiány s az érvelés nem állja meg a helyét, hogy kereslet hiányában lesz olcsóbb a pénz. Csak tudjon a nemzetközi piac elegendő pénzt adni az államoknak, majd meglátjuk, milyen telhetetlen és kielégíthetetlen az államok pénzvágya. A nemzetközi pénzpiac határozott javulása dacára sem remélhető tehát, legalább a közeljövőben nem, a pénzpiac olcsóbbodása. Érdekes és taián legvalószínűbb és elfogadható a következő érvelés. A helyzet jövendő alakulása attól függ, hogy milyen módon fogják a balkáni háborút pénzügyileg likvidálni. Mig a Balkán államok Párisban, vagy bárhol nem kapnak kölcsönt, legalább annyit, hogy a hadiköltségek megtérüljenek és mig Nyugat-Európába vissza nem jön, addig nem lesz olcsóbb a pénz. Mil- liárdokról van itt szó, amit Törökország, Bulgária, Szerbia, Görögország és Románia igényelnek. Ha csak részben elégítik ki igényeiket, a pénz lassan fog visszavándorolni, az érezhető hatás szintén csak gyenge lesz. De ha a párisi és egyéb piacok képesek a Balkánt teljes mértékben kielégíteni, annyi pénzt adni neki rögtön, ameny- nyire tényleg szüksége van, a pénz hamar visszadőlne Európába és igy rövid időn belül lényegesen javulna a helyzet, olcsóbb lenne a pénz. távirat, telefon. A képviselőház ülése. Mándy Samu ügye. Budapest, nov. 6. Az ellenzéknek ma botrányrendezésre alkalom nem kínálkozván, távol maradt. Munkapárti körökben egészen kétségtelenül tudják, hogy a Mándy Samu ellen bejelentett ösz- szefórhetetlenségnek egyáltalán nincs semmi alapja. Ezt igazolja Lukács László volt miniszterelnöknek ma közzétett kategorikus kijelentése, hogy miniszterelnökségének egész tartama alatt Mándy Samu a margitszigeti dologról egyáltalán nem is beszélt, de kétségtelenül igazolni fogja az összeférhetetlenség teljes hiányát az összeférhetetlenségi bizottság tárgyalása is. Nagy hatást tett valamennyi pártra, hogy Mándy Samu felajánlotta mandátumáról való lomondását azon esetre, ha a játékbank ügyében bármi kompromittáló része volna, egyúttal felszólította Héderváry Lehelt, hogy viszont ha ő nem tudja igazolni vádjait, ő is tegye le mandátumát. Héderváry ma bőbeszédű nyilatkozatban felelt Mándy- nak, de a kényes felszólításra nem reagált. Az ülés. Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök az ülést. Az előadó kihirdette a mentelmi bizottság ma hozott Ítélete?!, melyszerint Eitner Zsigmondot 30 napra, Rakovszky Istvánt 20 napra, Hu szár Károlyt 15 napra és Sümegi Vilmost 10 napra kitiltották a kópviselőházból, amit a munkapárt nagy helyesléssel vett tudomásul. Következett ezután az esküdtszéki eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása, amelyhez először Jakabffy Elemér munkapárti szólott. Azt magyarázza, hogy az esküdtszéki reform ellen megindult akció csak politikai izgatás. Senki nem lép fel ellenjavaslattal, objektiv bírálattal, a cél csak gáncsoskodás. Pop 0*. István nemzetiségi a javaslat ellen beszól és azt mondja hogy Deák Ferenc szellemével ellenkezik az esküdt- széki intézmény megnyirbálása, amit a kormány tervez. Ezután az általános vitát befejezték és Balogh minisztsr állott fel szóMinden ruha uj lesz tisztítás és festés által IClJöl ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
