Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-01 / 252. szám
4 oldal SZAMOS 0913. november 1.) 252. szám. Csillámod a porban. Kigyulnak a sírok fura fényű mécsei, megvilágosul a temetők fák közzé szorított szűkös világa, felcsap a fény az égbolt peremére és az emberek halkan, magukba merülve, halottaikra emlékeznek Az emlékezés, hosszú utján, elér az élet határáig, fáradtan, kimerültön megpihenni vágyik. Az emlékezésnek azonban nincsen nyugvó stációja soha. Borzadva kénytelen a születés portájáról a halál küszöbéről tovább loholni. A halottak pedig, a csonttá szikkadt szikár mélységlakók sírja fölött kialszik a mécses. A fény-torony összeomlik, a fák közül kiszűrődő világosság pompa lassan elfakul és halálos sötétség, siri csend öleli ismét által egy hosszú esztendőre a ragyogó temetőket. Szép és meghatóan naiv, amint az itt maradottak hosszú sora kivándorol az elköltözőitekhez. Fölemelően gyarló, mikor az emlékező ember sírva borul leendő nedves takarójára. És kedvesen játszi, mikor a temetők kápolnáinak vékonyka csengettyűi vidám és szomorkás melódiát kongat nak a miseszagu szeles, őszi estvébe. Szerény magam az egész emlé kező estéből a sötét, elfeledett sírokat szeretem. Felkeresem őket, kisilabizálom megkopott fejfájuk írásait, megciró gatom a keresztet, becézem a dudvát és félve gondolok az alatta fekvő megszürkült csontvázra: hátha fel ugrana, hátha megölelne, hátha ma gához szorítana elfeledettsége meg váltásának boldogságában. Mert a halott is ember volt. a halott is hiú, kicsinyes és gyarló és az ember, ha egyetlen egy csontot hagy belőle csupán az enyészet, még mindig megmarad embernek, olyan kicsinynek, nyomorultnak, semminek, mint amilyen az árnyékvilágban volt. Városatyákat fogunk választani, mert elmúlt megint bárom esztendő zaj és lárma nélkül. Meg fogjuk szépen választani Szatmár város atyuskáit, mert hiszen hát ez hon- és város polgári kötelességünk talán. És a város uj atyái majd beül nek az első hónapokban nagy szorgalommal a közgyűlés termébe a mi, a ti és főképpen az ő mind nagyobb dicsőségükre. Kedves és frivol élvezet végig szemlélni a választás előkészületein fellelkesült polgárság cécóját. Minden második napon minden második ház ban intéző bizottságot játszik egy nehány ember, mint olyan, mondjuk, mint pártértekezlet. Jelölnek jobbra, jelölnek balra, jelölnek előre, jelölnek hátra. Jelölik Pétert, jelölik Pált, hogy holnapután újból jelölhessenek. Jelölhessék Pistát, jelölhessék Károlyt, mert ez most a kávéházak legújabb szenvedélye. Jelölni, jelölni, jelölni ! Csak egytől félünk és ami még félőbb, félő, hogy a félelmünk valóra is válik. Az az egy pedig az, hogy ez igy megy tovább, ha november 23 iká g, a választás napjáig minden páratlan estén kikapirgálnak a választhatók listájából egy két-kilenc tizenöt-harmincnégy jelöltet,' meg kell majd fordítani az egész választási el járást. A jelölteknek kell majd szavazni és a szavazóknak kell majd városatyáskodni a mi, ti, az ők mind nagyobb dicsőségükre. És nem és nem és nem ! A rátát nem szállítja le az Osztrák Magyar Bank főtanácsa. Az okos, a derék, a megnyugtatni akaró újságírók újabb csalódá sunkban vigasztalni akarnak bennün két, simogató gesztussal azt írják, hogy mindennek dacára a pénzviszonyok terén javulás állott be, mert az Osztrák Magyar Banknak a kamatláb leszállításával való foglalkozása már maga is elismerése a feszültség enyhülésének. Szép kis vigasz — sovány kis vigasz. Mit ér a vigasz, hogy holnap jól lakunk, ha holnap virradtig ment hetetlenül éhen kell vesznünk ? Mit ér biztató reménysugár, hogy egyszer, majdan, sokára, jobban lesz, mikor nekünk ma kellene a javulás. Ma kellene felkelnie a jobb kor hajnalának Milyen lelkesen irtuk tegnapelőtt a riportunkat, mikor arról volt szó, hogy valószínűleg leszállítják a rátát és látni kellett volna, milyen szomo ruan néztünk egymásra, mikor meg jött a szűkszavú sürgöny : nAz Osztrák-Magyar Bank főtanács ülése nem eresztette le a rátát“. Pedig bennünket voltaképpen nem is érdekel a ráta. Azokat a szegényeket sajnálta a szomorúságunk, akiket felette, az életük erejéig érdekel. (D’or.) Lapunk legközelebbi száma a szombati és vasárnapi kettős ünnepek folytán kedden a. rendes időben fog megjelenni. A két közbenső ünnepnap eseményeiről hétfőn délutáni rendkívüli kiadásban fogja a Szamos közönségét értesíteni. Uj ügyVéd. Dr. Szilvásy Ágoston az ügyvédi vizsgálatot Marosvásárhelyen sikerrel letette. Az uj ügyvéd irodáját Szatmáron fogja megnyitni. Kültelki istentiszteletek. A szatmári ref. egyháztanács elhatározta, hogy az előző óvekben, a téli hónapokban, kóthe- tenkint tartott vallásos-estélyek helyett ezentúl a nyári hónapok kivételével, vasárnap délelőttönként fóltiz órakor rendes itentiszteletet tart a csaknem kétezer főnyi kültelki reformátusság számára a Zsadányi úti isko ában. A lelkészek és segódlelkóseek váltakozó sorrendben mennek ki az istentiszteletek végzó-éré s a három nagy ünnepen az Úrvacsora kiszolgáltatására. Az első kültelki istentisztelet most vasárnap d. e. fóltiz ómkor lesz, amelyen dr. Kováts István lelkész prédikál. Teaestély A Lo'-ántffy Zsuzsánna Egyesület kebelében működő Női Biblia Kör az uj iskolai évben november 9 én, vasárnap délután 5 órakor rendezi első teaestélyót tartalmas műsorral egybekötve. A többi teaestélyeket mindenkor a hónap első vasárnapján tartja, miként az előző esztendőben. Egy koronás részvételi jegyek a lelkésG hivatalokban válthatók. MeáüiVó. A szatmárnémetii Iparos Olvasókör 25 éves fennállásának emlékére 1913. évi november hó 9. napján délután 3 órakor saját helyiségében (Csokonay-utca) rendkívüli közgyűlést tart. Figyelem I Pál Lajos, városunk fia, az Eötvös utcai .Korona kávóház“ helyi- régeit kibérelte s teljesen újjá átalakítva a nagykö/önsóg részére a mai napon Lasz tóczi Gyuri zenekara közreműködésével ünnepélyesen megnyitja. Jó ételek s italokról gondoskodna van. Kótay Pál, a m. kir. állami faipari szakiskola igazgatója annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy ezidőszerint, a III. kerületben, a városi bizottsági tagválasztásoknál, mint jelölt, szerepelni nem kiván egyebek közt azért, mert apjának, az Iparos Olvasókör és az Iparos Otthon ismert koliizi ja foly án, amúgy is küzdelmesnek ígérkező megválasztását a m ga részéről még nehezebbé tenni nem akarja.
