Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-30 / 276. szám
«. tiéd. szilivé JtjfrlS «•twbW SO.) wtt Ez csak két lóról * hasonló tartalom» mai bíró ezrek közül, melyeknek ralódis&ga éa eredete mindenkor könnyen megállapítható. Mindennek dacára kételkedhetik ralaki abban, hogy oly aser mely m&r tízezreknek használt, fog e neki is használni és hogy nem e dobja ki pénzét hiába. Ez a „Renaacin* használatánál nem szükséges, mert aki hivatkozik ezen sororokra vagyis dr. Sohröder t. k sz. Berlin-Schöneborg 1/K. 100 alá, egy levelezőlapot ir, az kívánságára megkapja a próba doboz .Renascint“ teljesen díjtalanul. Még csak a portót sem kell megfizetnie. Most már azután kipróbálhatja szerünket és elhatározhatja magát arra, vájjon továbbra is fogja-e azt haszálni vagy sem. Ajánlatos mindenkinek ki „Renascia“iink iránt érdeklődik, mennél előbb a fenti címre írni, miután aligha fog ily kedvező alkalma kínálkoznia szerünket díjtalanul kipróbálnia. HÍREK fl sok lkamat meg egy fél, kérettelek, nem jöttél ... Ez a nóta kél ma szájról-szájra az Osztrák Magyar Bank félpereentes leereszkedése nyomán és hogy a folytatását nem dallják a népdalnak, annak csak az az oka, hogy az eredeti szöveg így szól : ha nem jöttél, ott resztéi, — ami azonban nem felel meg a valóságnak, mert igaz ugyan, hogy ha a kamatdifferencia nem jött, hát ottveszett, ahova be kellett fizetni, hanem sokkal inkább ottveszett az, aki jelenleg a nótát énekli: az adós. Régi szokás nálunk, hogy pénzpiacunk jelentősebb eseményei alkal mával körkérdést intézünk az érdé keltekhez: mit szólnak az eseményhez, mit várnak tőle. Ettől a szokástól nem térünk el most sem és megintéztük a körkor dést, amelyre a következő válaszokat kaptuk. Egy kedélyes bankigazgató: Azért, hogy az 0 Em Bé ser- centett Nem szállítom én le a per centet. Egy praktikus bankdirektor : — Azonnal intézkedtem, hogy könyvelŐBégünk ezután egy fél százalékkal kevesebb kamatét számítson, ellenben az irásdijat emelje fel egy százalékkal. A bankoknak is élni kell, osztalékot is adni kell, rezsi is van. Egy jólelkü pénzember: — Na jó, na jó, nem zárkózom el a méltányosság elől, ne mondja senki, de különösen ne mondhassa a kir. ügyészség, hogy nálam kérlelhetetlen az uzsora. Mától kezdve 25 százalék helyett 24 és fél lesz a ka matláb. Egy találékony pénzkapacitás: — Nagyon helyeslem, hogy az Osztrák-Magyar Bank erre az üdvös lépésre hagyta magát ragadtatni. Hagytam ma a bankomban az egész vonalon beállítani a félpereentes kamatleszállítást — a betétesekkel szemben. Egy haragos : — Ugyan kérem, hagyjanak békében. Mit zavarnak ? Nem látják, hogy éppen számolok . . . felszámolok. Egy adós, aki félholtra kényszeredre énekli a nótát, hogy: én vagyok az, én vagyok az, aki nem jó, — ez kedélyesen fogja fel a helyzetet : — A napokban olvastam egy anekdotát. Egy cigány barangol fagyos téli éjszakán a pusztaságban. A tagjai lassanként megdermednek. A cigány hasztalan imádkozik, hogy : kis napocska, drága jó napocska süss ki már, — a nap folyton késik. A ci gány megfagyva összeesik. Még van benne egy kis élet, amikor derengeni kezd a hajnal, a nap felüti peremét a láthatáron. A cigány félholtan ősz- szeszedi végső erejét, megdermedt kezével megfenyegeti a felkelő napot: — Ugy e rongyos sütnél már, ha lenne kinek ! Nekem ugyan süthet már az Osztrák-Magyar Bank félpercentje. Egy elkeseredett Niemand, aki negativ virilistája lehetne a törvény hatóságnak az adósságai alapján : — Kinnt vagyok a vízből avval a fél percenttel. Majd ha nem a ka matot, hanem a tőkét szállítják le a bankok, akkor beszélünk a dologról. Egy vergődő, akinek nincs annyi árverése, amennyi árverése, de aki még mindig reménykedik: — Óriási, hatalmas, nagyjelentőségű lépés! Végre egy reménysugár! Minden házra ki kellene tűzni a lobogót. Az enyémre már ki van tűzve. A telekkönyvi hatóság tűzte ki. Kér, hogy eltévesztette és lobogó helyett az árverést tűzte ki. Egy exbérlö : — Jó. Majd megmondom a tavalyi termésemnek, hogy keljen ki, mert olcsóbb lett a pénz. Egy magánbankár : — Éppen csak ez a kis külőmb ség volt köztem és az Osztrák Magyar Bank közt. Hogy ez lekvittelődött, most már benne vagyunk az egyenesben. ÜZLETATHELYEZES! PASKUJ IMRE hasai ipapcsapnokát Széchenyi (Píispök)-u., ■aj át házába helyezte át» hol is a közelgő karácsonyra raktárából egy rendkívüli kedvesó ársza bás mellett igen olcsón árusítja a saison- ból visszamaradt árukat, u. m.: ■zinea vásznakat női puhákra félárban, barcheteket,. kartonokat, delaineket, női ruhaszöveteket .*. igen olcsóért, maradékokatfélárban selymeket, napernyőket, marsdés szőnyegeket, lértigyapjuszöveteket nUdcrcHet már 1 Kortnálrt; kérdett és előnyomott kézimunkákat s ■ félárban. ■ ■ ■ s « s Műtermi kiállítás. Szatmár városa meghozta azt az áldozatot, hogy egyik elfelejtett épületét, a Kossuth kerti lövészházat, illetve annak emeleti helyiségét átalakította műtermekké. Ezzel a ténnyel Szatmár azok közé a haladó városok közé lépett, amelyek a művészet pártolást is felvették kulturális programmjukba. Hogy ez mit jelent, bizonyságul szolgál Kecs kémét, Nagybánya, Szolnok és a többi magyar városok haladása. Hiszen ma már minden művelt ember tisztában van a művészet azon hatásával, amelyet oly sok téren befolyásol és átalakít. Szatmár városának néhány nap múlva már lesz egy olyan helyisége, ahol úgy a szobrászat, mint a festészet, bár szerény körülmények között is, de otthonra talál. Művészei munkáikat időről-időre bemutatják a nagyközönségnek, amely ezideig a vándor képügynököknek volt kiszolgáltatva, akik mindenféle értéktelen dolgokat adtak el neki jó pénzért. A kiállítás a két hatalmas müte remben és a hozzátartozó helyiségekben nyer elhelyezést. Körülbelül négy-ötszáz kép és szobor kerül bemutatóra a megnyitás alkalmából. Müvek legnagyobb részét közönségünk egyáltalában nem ismeri, miután azok még kivóvén, a fővárosi tárlatokat, nem kerültek a szatmári nyilvánosságra. A vernisage december hó 7 én délelőtt 11 órakor lesz a Kossuth-kerti műtermekben. Ez ünnepségre a két kiállító művész, Papp Aurél és Litteozky Endre a város intelligens közönségét szívesen látja. A meghívók különben pár nap múlva szétküldetnek. A vernisagon dr. Lázár Béla, ismert raükritikus, az Ernst muzeum igazgatója is megjelenik és megnyitó beszédet tart, sőt ha alkalmas helyiség kínálkozik, vetített képek segítségével előző napra magas színvonalú értekezést tart a művészetről. Ez amolyan bevezetése lenne a szatmári művészeti élet kezdetének. Mindezeken kívül ajánlja dúsan felszerelt raktárából, a legidvatosabb női kosztüm kelméket, bársonyokat, blus kelméket, selyem szöveteket, barheteket, díszeket, téli alBÓ ruháit, harisnyáit, valódi szepessögi vásznakat, ágynemüeket, asztalnemüeket gyári árakban. Saját varrodájában készült fehérneműit, mettnyasszonyi Kelengyéit már ÍOO kop.-tól feljebb. Szőnyegek legnagyobb választék ban legjutányoaabb ár mellett. Mintákat és árjegyzéket vidékre készséggel küld. Ugyanott 3 üzlethelyiség azonnal kiadó.
