Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-30 / 276. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmór, 1913. 276 szám Fél százalék. Irta: Roth Lajos bankigazgató. Az Osztrák-Magyar Bank a kölcsönök után számítandó kamatlábat fél százalékkal leszállította. Egy hosszú, hatásaiban súlyos, csaknem kizárólag mindenkit kedvezőt* lenül érintő esztendő óta első megcsillanása a főtanács ezen elhatározása a meleget adó vagyunk azzal, hogy miként a novemberi nap sugara kevés meleget áraszt a hóval borított térre, olyképpen elhibázott reménykedés lenne a kamatláb leszállítását optimistikusan felfogni és azt hinni, hogy a régi úgynevezett jó világ már a kert alatt van, és mihamarabb ismét benne leszünk. A pónzkrizisnek már másféléves tombolása a közgazdaság alanyait oly mértékben állította a megpróbáltatások elé, hogy ellenálló képességük beigazo- lására minden eszközt fel kellett használnak, mert hiszen a minden vonalon bekövetkezett értékcsökkenés, az azokat terhelő tartozások fedezetét gyengítette, a közgazdasági élet lüktetése helyébe lépettjetargia pedig a jövedelmek csökkenését, később aztán vállalkozás és forgalom hiányában annak teljes kimaradását eredményezte. Ilyen körülmények között, midőn nem volt jövedelem, kellett az adósnak a szokottnál lényegesen nagyobb kamatokat fizetni sőt az értékek csökkenése és igy a fedezet qualitásának gyengülése folytán még tőkevisszafizetéseket is teljesíteni. Szinte lehetetlen próbát teremtettek a viszonyok, olyat, minőt kiheverni csupán rationális és alapos számotvető be rendezkedéssel lehet. A kamatláb leszállítása egyelőre inkább erkölcsileg bir fontossággal és nyújthat reményt arra, hogy tekintettel a külpolitikában is várható békés alakulatokra, valamint elég kedvező mezőgazgasági munka- előkészületeinkre, amég előttünk álló és általunk elhárítandó nehézségeket kevesebb bajjal és talán kevesebb áldozattal fogjuk tudni leküzdeni. Ennek dacára sincs kizárva, hogy a kamatláb leszállítását rövidesen újabb leszállítás fogja követhetni, mert tekintve a köz részéről a rósz viszonyok hatása alatt tanúsított takarékosabb életmódot, valamint a kereskedelmi és ipari fogyasztás erős csökkenését, tehát az import apadását, a külfölddel szemben a szokásosnál kisebb tartozásunk fog mutatkozni és igy fizetési eszközeink lényegesen kisebb mértékben lesznek kénytelenek külföldre vándorolni, mig ezzel szemben hazánk mezőgazda- sági termény-export összegének esedékessége a közel jövőben várható. Szóval meg van a lehetősége annak is, hogy újabb kamatlábleszállitás rövidesen bekövetkezhet, de a forgalom normális menetét csakis a francia tőke újbóli megnyerése tehetné lehetővé. Ezen irányban azonban sajnos külpolitikai okoknál fogva kevés reményeink lehetnek, de annál kedvezőbbek a kilátások Németország részéről, mely ország újabban már tőkekinálat tekintetében is kezdi a franciával és az angollal a versenyt felvenni. Mindenesetre a javulás kilátásait igyekezzünk felhasználni magunknak olyképpen, hogy berendezkedésünket a jövőben racionálisabban állapítsuk meg, mint a múltban bőinket ne forgácsoljuk szét különböző irányokba, hanem igyekezzünk tevékenységünket lehetőleg szükebb területen, de annál intenzivebb formában kifejteni; igyekezzünk inkább a qualitást, mint a quantitást emelni, az esetben nem fog bennünket készületlenül találni a viszonyok további javulásának esetleges elmaradása sem és ilyen berendezéssel az átmenetet mindenesetre megkönnyitjük. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf KEBLEV1GH1STVAH iM CO Gl\ 1 € BUDAFOK. Számos bel- és külföldi kiállításon kizárólagosan DÍSZOKLEVÉLLEL kitüntetve. Ki szijgyártd fold i^a'máp Hákóezi-utea CTfirvtnyuékke! szemben.) Lószerszám ás táska áruk raktára. —- Székely István. Túl a Dráván. Gróf Tisza István miniszterelnök szerdán bejelentette a képviselőháznak, hogy a kivételes állapot Horvátország területén pár nap múlva megszűnik. Báró Skerlecz mint királyi biztos, sikeresen befejezte misszióját és horvát bánná fog kineveztetni. Az alkotmányos kormányzatnak ilymódon való helyreállítását csakhamar követi az uj szabor egybehivása és a horvát képviselőválasztások kiírása. A Dráván túli köz- s véleménytől és a választók belátásától függ most már, hogy Horvátország viszonyai legitim mederben fejlődhessenek kölcsönös megértéssel tovább. Illetékes helyről, Khuen-Héderváry vo't miniszterelnök korábbi megállapításából már hallhattuk, amit Tisza most megismételt, hogy a kivételes állapot annak idején a kormányzat számára elháríthatatlan kényszerűség vo't. Mert csak ily módon akadályozhattuk meg a korábbi szabor többségét ama megtóvelyedésben, melylyel deklarálni szándékozott, hogy a kiegyezési törvénynek kötelező ereje egyoldaluíag felbontandó és Horvátország közjogi viszonya Magyarországhoz, a szent korona területi épségének sérelmével megszüntetendő. Ez a felforgató irányzat nem uj je lenség. I. N poleon idejében illyrizmusnak hívták, később a nationalizmus köpenyege alatt lépett fel, ma pedig trializmusnak nevezik és céljaiban a monarchia kettős szerkezetének megdöntésére törekszik, a magyar—horvát unió ellen való küzdelme csak az első etftppot jelentené e vonalon. Mindezen irányzatok ellenkeznek a történeti joggal és föláldozzák annak szilárd talapzatát kalandos kísérletekért, melyek Horvátország sorsát végzetes fluktuációknak tennék ki. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. A horvát közvélemény ezt mindenkor érezte és tőle csak izgalmas időkben, külső világesemények tüzének káprázataitól megszédülve, tántorodott koronként el. Ahányszor e krízis megújult, a feszültség a magyar —horvát kapcsolatban mindig közel járt az elpattanáshoz. De odáig mégsem jutott soha, mert az emberi jobb természet inkább húz az ismert és megszokott állapothoz, mintsem a sötétbe ugrásra ösztökélje magát. Az 1848 iki válság alatt Kossuth Lajos köny- nyedón kimondta a horvát szeparatisztikus törekvésre, hogy: tessék, boldoguljon a horvát nemzet elszakadva, örülni fogunk rajta. Ez politikai hiba volt tőle. Horvátország elvesztése a tengerparti pozíciónkba kerülhetett volna és Magyarország elvesztése a horvát területet természetes hátvédétől fosztotta volna meg. Ezek meggondolása minden válságban jókor rákésztette úgy a magyar, mint a horvát közvéleményt, hogy egymáshoz közeledjenek és kö «sönös érdekeiket összeegyeztessék. így történik; most is. A keleti világ- események, amelyek uj helyzet elé állították Európát, a horvát közszellemre is mély NOVEMBER VASÁRNAP | E. 1 Ándr. \ nap sugarának. Tisztában Szárított ezukorrépa szeletet csak waggon rakományonként jutányos árban száilit a szatmári ozukorgyár r.-t. Jelen ssámank 14 oldal.
