Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-20 / 267. szám
267. szám SST: ■ ott z: Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP A szomorú nagyvásár (£$)Egy-egy rozoga szekér döcögött végig, egy pár sovány borjut hajtottak keresztül a városon, alig egy pár embert hoztak a vicinálisok és ezeknek a hangtalan, fáradt, megtört emberkék tárcájából is alig-alig került elő egy-kót, a támogatástól megsárgult, tizes Szatmárnak a mai nagyvásárnál még talán sohasem volt csúnyább, szomorúbb nagyvásárja. Ez a szomorú vásár a legeklatán- sabb bizonysága annak a százszor, ezerszer bebizonyitott ténynek, hogy ilyen krízis ink, ilyen méretű gazdasági válságunk eleddig még nem volt soha. A hajdani szatmári vásárok hetedhét megyében híresek voltak. A hírük az idők folytán egyre inkább megkopott. Megkopott, mert a termesztmónyek feldolgozása az idők folyamán decentrali- zálódott De ez a mai vásár, ennek a mai vásárnak a képe nem a természetes kopás ecsetjével készült. Ez a kép a hirtelen zuhanás borzalmas képe. Ha visszaemlékezünk a tavaszi vásár hangulatára, ha az eszünkbe tudjuk idézni a múlt vásárjainak pezsgő lármáját, lehetetlen, hogy el ne facsarodjon a szivünk. Nem nagykópü póz ez, sem nagyhangú frázis. A jelen nyomorúsága mind jobban és jobban összébbhozza az embereket. Kezdünk a mások életével nem csupán önző célból, de segítő, istápoló barátságból is foglalkozni. És most, a nagyvásár napján, mikor eszünkbe jut a sályi-i avagy a császlói gatyás, aki erre az egyetlen egy napra tartogatta minden vásári pénzét, aki ezen az egy napon szokta beszerezni a falujában be nem szerezhető összes téli szükségletét, el kell, hogy fogjon mindannyiunkat valami mérhetetlen nagy, igaz szomorúság. Mi lesz vájjon a télen a császlói magyarral, hogy huzza ki a telet vájjon a sályi-i paraszt ? A borjúja nem kelt el, a hízójának nem tud miből dercét venni, a búzája, még a kilencszáztizen- hatos is, előlegben úszik és ki tudja mit hoz a jövendő tavasz ? Nem kap-e árvizet, jeget avagy egyéb nyavalyát a minden életek reménysége, a termés? A szomorú nagyvásár kihalt piaca felette hasonlatos volt egy sok siru temetőhöz. Csak a halottukat hántolok avagy a frissen földeiteket siratok jártak benne igaz szomorúsággal. A gondolatolvasó sátra előtt alig lézengett a nép, a 110 kilós leányzó bódéja előtt is hiába fújta a kürtöt a széles mellű kikiáltó. „Minden darab hét“ és mégis, alig akadt ember, aki két krajcárt vásárfiára szánt volna. Csak éppen annyit költöttek, ameny- nyi feltétlenül kellett. Megvették a téli kabátkát, az olcsóbb fajtájút, a tavaly- előttinél sokkal rongyabbat. Beszereztek egy zsák lisztet, tésztának valót. A váltót is elrendezték istenverte kínos kínnal, hogy befoghassanak a két girhessel és neki vághassanak a nagy útnak, ki Császlóba, ki Sályiba. A város nem látja őket a tavaszig. Kell a pénz nagyon és az ilyen vásári berándulás, akárhogyan is spórolgatnak, pénzbe kerül. Fenn pedig; a hatalmas bécsi palotában szorgosan dolgoznak a pénzemberek. Februárra nagy örömmel akarják meglepni a monarchiát, sőt közVetve az egész világot. Le akarják szá litani a kamatlábat! És ha minden simán keresztülmegy, ha minden klappol, ahogy a pénzkapacitások, tervbe vették, meglesz talán, de csak talán a ma odahaza maradt sályi-i gatyásnak, császlói magyarnak a maga öröme is — bejöhet majd a jövő novemberi nagyvásárra. 'fáVipat, telefon. Ä delegáció. A külügyminiszter expozéja. Bpest, nov. 19. Beavatott körökben a Berchtold gróf által ma délután előadott külügyi expozét a következő megjegyzésekkel kisérik: Berchtold gróf mai expozéjának hig gadt hmgja és *z eseményeken való tár gyaiás szemléje önkénytelenü! is felidézi azon kiitikáknak a kr tikáját, melyek a lefolyt eseménydus esztendő folyamán a monarchia külpolitikája felől a monarchia mindkét államában elhangzottak. Annak idején, mikor Berchtold gróf a delegációban a balkánon mutatkozó felhőkről beszólt, melyeket akkor még senki sem látó t, a kritikusok azt hitték, hogy ez csak a hadügyi költségek könnyebb kieszközlósére szolgáló eszköz. Csakhamar kiderült azonban, hogy Berchtold nagyon is jól volt informálva. Mikor itt volt a baj, akkor meg a a vetették a szemére a külügyi politikánk vezetőjének, hogy miért nem léptünk fel erélyesebben Ta'án ma már fe esleges ezen egymásba ütköző oko kát és okozatokat nyomon követni és fe szegetni, de egyet meg szabad állapítani, ugyanis azt, hogy ha a monaichia kül politikájának kritikusai nem vitték volna a dolgokat oda, hogy Bulgária és Szerbia abban a bizonyosságban cselekedhettek, hogy mi nem támadjuk őket hátba, ha ez a bizonyosság nem lett voh a, a balkáni háború nem lörhetett volna ki. De igy is jobb az eredmény reánk nézve, mert hoztunk ugyan á dozatokat pénzbtn, határainknak esetleges megvédésére, de meg iettünk óva a háború borzalmaitól. Legjobban a delegációhoz intézett mai királyi válasz azon passzusa világítja meg a helyzetet, mely azt mondja, hogy békés eszkö.ökkel elértük céljainkat. Éz képezi egyúttal az expozé legegyszerűbb, de egyúttal legékesebben szóló kommentárját. A külügyi albizottság ülése. Bécs, november 19. A külügyi albizottság ma délután három órakor tartott ülést, amelyen Ber- zeviczy Albert elnökölt. Az ülésen részt- vettek gróf Berchtold Lipót külügyminiszter, Krobatia hadügyminiszter, Bilinszky pénzügy, Hazay Samu báró honvédelmi, Burián báró. a király személye körüli miniszter és Tisza István gróf miniszterelnök. Berzeviczy Albert felkérte Berchtold gróf külügyminisztert, hogy tájékoztass? a bizottságot a külügyi helyiéiről, amely ebben az esztendőben ugyancsak mozgalmas vei. Ezután Berchtold gróf külügyminiszter terjesztette elő expozéját. Elmondotta, hogy a monarchia mindenkor tartozik számolni k Balkánon beálló uj h lyzettel és a monarkia rendületlenül őrködik is azon, hogy az érdekei csorbái ne szenvedjenek. Felsorolta mindazokat az érdekeinket, amelyek a Balkánnal vannak összefüggésben. Igen meleg és rokonszenves hangon emlékezik meg a hármasszövetsógrő1, amely mindvégig kitartván együtt működik és a békét fenntartotta. Kijelenti, hogv Szerbia kapóit tőlünk nyilatkozatot, amelyben világosan körül vannak határolva azok a kérdések, amelyek Szerbiához való viszonyunW01TEMBER ! CSÜTÖRTÖK V. Bódog bankó. RIKSZAPI VÍZZEL vegyitve az ez idei termésű sa- vanyubor ki ünő italt szolgáltat. I JTiaatán a BIKS^ADÍ GYÓGYVÍZ hurutos bántalmak ellen páratlan Kpaható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád Jcílem 6 ©lelni.
