Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-08 / 231. szám

(1.913 október 8.) 231. szám. SZ AM 0 S 9. oldal. r A kivándorlás kis kátéja. Hogyan Viszik a magyarokat ? — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 7. A minap megemlékeztünk már arról, hogy micsoda részletes és körültekintő utasításokkal látják el a kivándorlási iro­dák azokat a kivándorlókat, akik útlevél nélkül akarják elhagyni az országot. Ismertettünk egy ilyen utasítást, amelylyel a kivándorlási irodák elárasztják a falukat és ame yekre valóságos vadásza­tot tartanak a községek éber csendőrőrsei, hogy még a postán elcsípjék a veszedel­mes, csábitó nyomtatványokat. Most ismét a kezünkbe került egy ilyen elkobzott nyomtatvány, amelynek Utasítások a cime és külföldi magyarság­gal igy inti óvatosságra az útlevél nélküli kivándorlókat: Utasítások. A fő dolog kérem a kijutásnál az, hogy magánál ha esetleg meg is szólítják és megvizsgálják ne találjanak semmit, mert a hazai kivándorlási törvények értel­mében kivándorlónak csak az tekinthető akinél elfogatása alkalmával nagyobb összegű pénzt, koffert, Amerikára való ira­tokat vagy utasítást találnak, ha tehát kegyednél a kikeresés alkalmával nem találnak semmit akkor önt nem szabad feltartóztatni. Ezt az utasítást tessék jól megje gyezni és azonnal nekünk visszaküldeni a menetrendet pedig tessék egy NOTEC ba beírni és az eredetit ugyancsak nekünk visszaküldeni mert ha ezt önnél megtalál­ják akkor bizto-an lecsukják. Pénzt csak 120 koronát hozzanak magukkal személyenként a többiórt majd Buks-si irodánkból tessék hazasürgönyöz- tetni azonban elindulásuk előtt tessék oda­haza jól megmondani, hogy az ön sürgö­nyé e adják azonnal fel a pénzt sürgő- nyileg, Podgyászt vagy egyébb csomagot ne hozzanak magukkal tessék azt vagy előre utánküldeni azonban podgyászt a világért se hozzán k magukkal mert a., mindjárt elárulná önt, hogy Amerikába utazik. Semmiféle iratot tőlünk, hajójegyet, nyomtatványt szóval semmiféle Amerikára vonatkozó papirt ne hozzanak magukkal nehogy maguknál megt lálják. A jelvényt csak egy személy hozza magával azonban jól eldugva nehogy meg­találják nála. Bárhol ha valami felvilágosításra lenne szükségük csak forduljanak az állo­mási hordárhoz vagy portáshoz pár ha­tosért azok mindenben adnak felvilágo­sítást. Ha többen jönnek akkor ne legyenek mind egy csomóban hanem külön külön azért kisérjék egymást szemmel nehogy elszakadjanak egymástól. Ha valamely állomáson ahol rendőr van mint például Szegedrókuson soká kellene várni akkor tessék azonnal ki­menni az állomásból és csak pár perczel az indulás előtt beszállni. Az ilyen helyeken a legjobb egy hordár által váltatni je­gyet. Ha a rendőr esetleg valahol meg­szólítaná hová megy csak bátran felelni, nem megijedni inkább gorombának lenni csak nem alázatosnak, és félelem nélkül mondani a kifogást. Mindenütt a mennyire csak lehet ki­kerülni az állomás környékét. Tessék kérem jól megjegyezni, hogy nekünk Insbruck-ban semmiféle Agentiink nincs aki annak adná ki magát az kérem egy közönséges hazug. Buks-ban tessék vigyázni, hogy csakis a mi emberünk kezébe jusson mert itten sok az Agens akik az utasokat mézes má zos szavakkal akarják megnyerni, ne hagyja magát elcsalni. Ha kegyed ezen utasításokat szóról szóra lépésről lépésre be fogja tartani ak­kor nem létezik hogy ki ne jusson, azon­ban ha ezen utasítás csak egy pontját nem fogja megtart ni akkor jobb ha odahaza marad mert akkor úgy is elfogják, ha azonban ön elindulásokor mindenben úgy cselekszik majd ahogy mi előírjuk akkor félelem nélkül utazhat bátran. Fedák. Sás»i bemutatója áss Uvpániábast. A nagy sikernek minden szóvirágát már jóval előttünk a fővárosi sajtó letarolta és mi már csak egyszerűen, de krónikás hűséggel konstatáljuk, hogy az első Uher film nagy sikerre, számíthat. És ha ezúttal mi is beáilunk Fedák Sári hódolói közé ; ne vegyék azért .tőlünk zokon, ha művészetének méltatása előtt az Uher filmgyár sziszifuszi munkáját és e munkának első exportképes filmtermékét értékeljük. Mert Fedák Sári a mozivászon nélkül is nagy művésznő, ki diadallal járta be már a müveit világ nagy színpadait és az ő tüneménye-' pályafutásában már annyi b,;,bér termett, hogy néhány ággal több vagy kevesebb már fel se igen tűnik ez örökzöld ligetben. Ma este mutatják be az Uránia mozgó- szinházhan az első Fedák-filmet, Nádas Jenő 4 felvonáson társadalmi drámáját, a * Márta “-t. És ez a bemutató egyik fontos eseménye lesz városunknak, mert végre mi is gyönyörköd­hetünk városunk falai között a szinészkirálynő játékában. Tegnap e3te még a fővárosban játszották a .Mártát", ma már Szatmáron az Uránia vonzza e filmmel a közönséget. Ez áldozatkészségért csak elismeréssel «dóz- hatuuk az Uránia igazgatóságának. A .Márta“ témáját már ismeri az egész ország. Felesleges azt tehát nekünk ismételni. Mindenesetre kiemeljük, hogy a darab szer­zője artisztikumra törekedett; bár többet ad­hatott volna a meséből és a drámai rohanási akcióból; mert igy csak sejteai lehet Fedák Sári mozi művészetének nagyszerű skáláját. Az operett primadonna a vászonra keveset hozott, annál többet a nagystílű drámai mű­vésznő és nem csodálkoznánk, ha az ünnepelt diva, merész ívben egyszerre csak színpadon és vásznon drámai accentusokat és gesztuso­kat ütne meg és az operett sziupad elvesz­tené legnagyobb stsrját, hogy megszülessen a világ egyik legzseniálisabb filmmüvésznője. Már a „Mártában" is láttuk, hogy az esetlen és félszeg falusi leányzóból, mint bon­takozik ki a nagystílű, világszép asszony, ki­nek alabástrom válla és gyönyörű dekoltázsa a világszép mozi-starokat is elhomályosítja. Öncsinálta ruhhkreációi pedig nemsokára uj divatot diktálnak az egész világon. Az első Fedák-film természetesen ma még igen drága s igy az Uránia is csak fel­emelt belyárak mellett tudja bemutatni, ami azonban nem riasztja vissza a publikumot a nagy látogatástól, mert hiszen igy is olcsób­ban élvezhetik a szinészkirálynő játékát, mint például a szatmfr színházban egy hatodrangú színészét. UIDEIf Kezeit csókolom, nagyságos asszonyom! De azért ne nyújtsa, ne nyújtsa oly szemérmesen tartózkodó, ám mégis előzékenyen gyors iparkodással, ne nyújtsa bájos kacséit, mert sokkal többször mondja az ember ezt az egyszerű tőmondatot, mint ahányszor az abban foglalt kije■ leütésnek eleget tenni hajlandó lenne. Mióta valami bölcs reálista rideg könyörtelenséggel, atheistha kegyet­lenséggel kijelentette, hogy az az áhi tatos csók, amelyet az ájtatos hivő lehel a pápa öszentségónek szent saru­jára, a való életben nem egyéb, mint az ajak nedvének és a szent sarun levő pornak érintkezéséből előálló sár, azóta ez a vegyészeti kutatás zavarja meg a nagyságos asszonyoknak kijáró kézcsókjaimat. Nem beszélek arról, ha Nagysá­god közvetlen és lekötelező előzékeny sége arra kényszerít, hogy állatbőrt csókoljak felém nyújtott kezén, ame­lyet egy kimúlt emlős állat kicserzett bőrének vékonyra dolgozott darabjai fednek keztyü alakjában, de vegyész, patikus, droguista, vagy manicure- mester legyen, aki meg tudja állapí­tani, hogy micsoda vegyi folyamat * megy végbe a férfiajkak és a női kezek udvarias érintkezése alkal mával. Mondom, r Nagyságos Asszonyom, érteni kell a tréfát, ha azt mondja az ember, hogy kezeit csókolom és nem kell mindjárt megrövidíteni a gyanút­lan köszönő orra és az elméletben érintett kéz között fennálló távolságot. Valamint hogy — ezt akartam tulajdonképpen mondani — nem kell olyan tulkomolyan venni azt az izét sem, hogy: nagyságos asszony. Mert amilyen szép lenne ez a megszólít is, ha csak az igazi nagy­ságokat nagyságolnák meg vele, olyan komikussá tette a demokratizálás. — Azt üzente a ténsur, hogy ha megdugia a nagyságos asszony a libákat, akkor fejje meg a tehenet is, mert a ténsur tejet ihatnék, — igy a kis szolgáló, aki szegény, havi nyolc korona bérért és a letakaritott étel­maradékért szerződése értelmében kö­teles lenagyságolni a ténsur feleségét. Mert az is érdekes, hogy a ténsurak nem tartanak rá úgy a titu lus fokozatos fejlődésére, mint a téns urak nagyságos asszony feleségei. Szeretném ón azt látni. hogy ha szerdán bejön a korcsmáros hites neje, az ispán felesége, a bérlő asz- szonya, hogy a rőfös boltban vagy a fűszeresben ne nagyságos asszonynak harsogja a segédek kara, hanem te­kintetes asszonynak, vagy pláne téns- nek. Annak a kereskedőnek is felko­pik az álla a nagyságos garasaitól, amíg megint látja, ha még olyan fi nőm is a portékája. Ami azt illeti, egyébként abso­lute nem irigylem, ha a rezgő rezedás csaló kalapot viselő ténsasszonyoktól kezdve a tulajdonjog fenntartásával vásárolt asztrakánt viselő féltekinte- tesíg minden nőnek kiadják a nagy ­ságos asszonyt, de azt maguk a nagy­ságosok is elismerik, hogy vannak, akiket még az övéknél magasabb titu­lus megillet. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által ruhafestő és gdzmosé = gyárában = Szatmá ■hohnm»^«

Next

/
Thumbnails
Contents