Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-04 / 228. szám
(1913. október 4.) 228. szám. SZAMOS 3. oldal. A munkásbiztositó revíziójáért. ipartestület kérelme a rpipiszterhez. — A Szamos tudósítása — Szatmár, okt. 3. Megírtuk, hogy a székesfehérvári ipartestület kezdeményezésére a magyarországi ipartestületek küldöttsőgileg fogják felkeresni a miniszterelnököt és a kereskedelemügyi minisztert a munkásbiztositó revíziója érdekében. A szatmári ipartestület ma a következő kérvényt küldte fel a kereskedelemügyi miniszternek : Méltóságos Miniszter Ur 1 Kegyelmes Urunk I A mély tisztelettel alulirott ipartestület az 1912. évi szeptember 20-iki szegedi kongresszusunkon 188 ipartestület által egyhangúlag elfogadott és a Nagyméltóságod hivatali elődéhez intézett kérelmet megismételve, alázattal kéri Nagymóltóságodat, hogy a munkásbiztositásról szóló 1907. évi XIX. törvénycikk mielőbb leendő megváltoztatása iránt intézkedni és a már égetően szükséges revíziót kiváltképp az alább bőven megvilágított két fő szempontból keresztülvinni kegyeskedjék. Az egyik reform a biztosítási járuléknak közadók módjára leendő megállapítása, illetve kivetése, valamint behajtása; a másik meg a munkásbiztositó hivatalok államosítása. Ami a járulékok kérdését illeti, szomorúan kell megállapítanunk, hogy az önálló iparosok érdekeit egye'len egy törvényünk sem részesítette oly mostoha elbá násbae, mint ez a reformra teljese.* megérett 1907. évi XIX. törvénycikk. Ha másra nem hivatkozhatnánk is, mint csak arra, hogy a földbirtokősok az ő gazdasági munkásaik és cselédjeik után évente csak 1 koronát, illetve 1 korona 20 fillért fizetnek, az iparos pedig 50—70 koronát, sőt még a tanoncok után is legalább 12 koronát fizet évente, már ez a szembeállítás is nagy aránytalanságot mutat az iparosok terhére. De ettől eltekintve is oly súlyos anyagi és időbeli áldozatot követel ez a törvény az iparostól, amely már-már szinte elviselhetetlen. A törvény célzata nemes, de a keresztülvitele helytelen és igazságtalan, mert a betegsegités összes terheit kizárólag az iparos munkaadókra rója, akik úgyis tulon-tul nyögnek az egyéb közterhek alatt és akik, mikor e járulékok fizetésével súlyos áldozatot hoznak a mun kások gyámolitására, sokszor éppen ennek következtében képtelenek saját magukról gondoskodni, saját bajaikon segíteni. És e súlyos anyagi áldozatokért csak még hálára sem számithatnak, sőt éppen a munkásság a legnagyobb ellensége és kártevője az iparosnak. A munkás a szakszervezet egyetlen intésére bérharcba áll, sztrájkol, bojkottál és amerikázik minden lelkifurdalás nélkül ; nem törődik vele, ha emiatt tönkre is megy a munkaadója. De még, ha nem ily visszás állapot uralkodna is az iparban; ha a segéd hü, odaadó és lelkes munkása volna is mesteré nek, még akkor sem lehetne igazságnak elismerni, hogy a betegség, vagy baleset által sújtott munkást kizárólag az ő munkaadójának kell segítenie. A szükség és a nyomor nem szakmabeli szenvedés, hanem álfa'ános emberi szerencsétlenség, amelyen segiteri a többi embertársnak mindannyinak egyformán kötelessége. A törvény pedig csak a munkasdó-mester"ek teszi ezt kötelességévé és magát a munkást nem kényszeríti, hogy a bekövetkezhető betegsége, vagy munkaképtelensége esetére ő maga is előre gondoskodjék saját magáról. Ez az igazságtalan és terhes állapot megszüntetést kíván 1 Nemcsak azért, mert az iparos munkaadótól rendkívül nagy anyagi, sőt időbeli áldozatot is követel, de azért is, mert a tapasztalat szerint az iharosok által befizetett drága koronáknak aránytalanul nagyrósze nem a betegek és munkaképtelenek segítségére fogy el, hanem azt a betegsegitő pénztár igen költséges kezelése emészti fel. E bajokon egyszerre segítve lenne, ha a betegsegitő járulékot minden adófizető polgárra kiróná a törvény Ő3 a közadók módjára hajt ná be. De még, ha ezt az 6gyedül igazságos általános adóztatási elvet nem is fogadná el a törvényhozás, hanem továbbra is csak a munksado-iparost tarhalná az ipa:i munkásság gyámolitá3ával, még akkor is százszorta kielégítőbb ős épp ezért kivi oatosabb lenne a járuléknak az egyes adó megfelelő száza lékában való megállapítása, amit fizetne az iparos az ő rendes adójával egyetemben és nem volna kénytelen a rengeteg ki- és bejelentési irodai munkára és a pénztári hi vatalba való szaladgálásra anDyi időt és gondot pazarolni, már hat-hót munkásnál sokszor e célra külön irodai alkalmazottat tartani. Megmenekülne a pénztári hivatalok állandó szekatúráitól ; nem fordulna elő, hogy be, de különösen kijelentó.-i szelvények e1 kallódjanak és ennek folytán a pénztár a már alkalmazva sem lévő segéd után to vábbra is kivesse a járulékot, sőt ennek nem fizetése esetén bírságoljon, sőt végrehajtson is. Nem fordulhatna elő, hogy Óvekre visszamenő követelésekkel állítsák az iparost a legnagyobb zavarok elő. Nem fordulhatna elő, hogy mikor a betegsegitő pénztárnak szüksége van rá, az előző évi munkáslétszám alapul vétele mellett 14 napon belül külömbeni végrehajtás terhe alatt befizetendő, úgynevezett előleget vessen ki az iparosokra, mely előleg néha több 1000 koronát is kitesz azoknál az iparosoknál, akik tavaly még sok munkással dolgoztak, de azóta bekövetkezett nagymérvű munkacsökkenós folytán az idén tán a tized, sőt huszad részét sem tartják a tavalyi munkáslétszámnak. Ilyen esotben az az iparos minden meghallgattatás nélkül hivatkozik a tetemesen változott lőtszámálla- potra, mert ha nem fizet, a betegsegitő pénztár könyörtelenül végrehajtja, sőt késedé1 mi kamatokat vesz meg rajta. Nagymóltóságodnak is be kell látnia, hogy ez az állapot vórilázitó é3 teljesen tarthatatlan. Ez a reform a pénztárakat teljesen mentesíteni a be és kijelentések nyilvántartásától, a járulékok megállapításától, kivetésétől és behajtásától ; csupáu a segélyek összegének megalapítása és kiutalása lenne feladatuk, ami az illető munkás munka könyvének betekintése után és az orvosi jelentős alapján nem sok munkával járna. Megszűnne tehát a pénztári hivatalok rengeteg adminisztrációs munkájának legnagyobb része és az igy felszabadult költség is a munkások segítségére lenne f< - ditható s talán nem fordulna elő az az anomália sem, hogy a mezőgazdasági munkás hátrameradotíai nagyobb temetkezési segélyt kapjanak az évi 1 korona 20 filiór- nyi járulékból, mint az ipari munkás hát ramaradotttú az évi 50—70 korona járulékból. E reform kapcsán a hivatali teendőkben óa igy a személyzetben is alaposan megcsappanó pénztáii hivatalok é’lamosi- tandók volnának. Az államosítás egyszeribe véget vetne annak az úgy közbiztonsági, miüt nemzetgazd sági szempontból is eléggé veszede’mes jele.sjgnek, hogy t. i az ősz tályhf'cb.tn való izgatás sok esetbon egyenesen a betegsegitő pénztári hivatalokból indul ki és pedig szítják a munkaadók ellen, ott kizárólag azok a munkásvezórek és törzskarukba tartozók, akik a munkaadó- ip to ik pénzén fenntartott pénztári intéz- n ínynél jutottak szép álláshoz és biztos kenyérhez. Nyugodtan merjük állítani Nagyméltóságodnak, hogy a járulékok közadószerüvé való megváltóztatását az ország minden iparosa kivétel nélkül kívánja; de nagyon kevés iparos található, aki ne csatlakozna a pénztárak államosítására irányu'ó kérel műnkhöz is, mert ezt az államosítást még azoknak a legnagyobb része is élénken óhajtja, akik a kormányhatalom folytonos kiterjesztésének nem hívei államraisonbó*, vagy ellenségei politikai pártállásukul fogva. A pohár teljesen betelt a munkásbiztositó pénztárak eddigi szereplésével. Bízunk benn 3, hogy Nagyméltóságod ezeket a kéréseinket, melyek nemcsak a ni érdekeinket, de a munkásokét is, sőt az állam érdekeit is szolgálják, kellő elbírálásban fogja részesíteni és ennek eredményeként egy célszerűbb és igazságosabb törvénynyel fogja az ország elkeseredett iparosait mielőbb megnyugtatni. Nagymőltóságodnak alé".atos szolgái : Ifj. Szabó Lajos s.k. Bölönyi László s.k. jegyző. elnök. November hóban egy küldöttség fog a revízió érdekében gróf Tisza István miniszterelnök és báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszterhez járulni s a küldöttségben a szatmári ipartestület öt tagja is részt vesz. E kolerás időben minden háznál nélkülözhetetlen a • •• II 1 e r »• I r~\ p vízszűrő Készülék úgy az iváshoz, mint a főzéshez. Ennél fogva ajánlatos beszerezni a Rosenberg Sámuel-féle, ezüstéremmel kitüntetett vízszűrőt, Attila- — utca 1. szám alatt. — Értesítés. A „Mezőgazdák, kereskedők és iparosok takarék és hitel- szövetkezete“ értesíti t. ügyfeleit, hogy irodáját a Hitelbank üzlethelyiségeibe helyezte át, Kapható villanyszerelési üzletekben, vilianytelepeken és a MAfiY&ü Si£MENS-SCHUGKERT-frlüVEK-nál Budioest. VL, Teréz-körut 36. Gyár-utcza 13, A iogjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa, Húzott drótszállal 75% árammogíakaritás.
