Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-29 / 249. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 249. szám BMU D a . Az uj sajfóíöfvéng. Míg az ellenzék folytonos gyerekes taktikázásaival szánalmas és nevetséges tétlenségre és tehetetlenségre kárhoztatja önmagát, a kormány és a pártja föltartóztathatatlanul halad előre a maga egyenes utján s egymásután készíti elő a nagy reformokat, melyek az ország modern fejlődéséhez és a közélet megújhodásához szükségesek. Ilyen korszakos reform lesz a sajtóról szóló uj törvény is, melynek javaslatát a Ház szombati ülésén terjesztette be Balogh Jenő igazságügyminiszter. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy az 1848-iki sajtótörvény revízióját már a koalíciós kormány is tervbe vette. Elvben tehát még ellenzéki oldalon sem lehet eltérés arra nézve, hogy a reformra valóban szükség van, mert a több mint félszázaddal előbb készült törvény immár végképpen elavult s a mai haladottabb kor viszonyaihoz nem megfelelő. Lényegben pedig a kormány javaslatát röviden akkép lehet jellemezni, hogy ez, ha törvény lesz belőle, rendet teremt a sajtóban. És hogy a rendre ezen szabad területen is nagy szükség van, azt mindenki érzi: Írók, kiadók és a közönség egyaránt. A javaslat érintetlenül fenntartja az 1848-ik évi sajtótörvény történelmi nevezetességű első szakaszát, hogy a sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait, ámde aztán a felelősség határait oly korlátok közé vonja, hogy e korlátok közül való kibújás ezentúl nagyon meg lesz nehezítve azoknak, akik a kibújás lehetőségének tudatában a sajtószabadság szent jelszavával rutul és vakmerőén visszaélni szoktak. Ezentúl majd kétszer is megfontolja minden tollforgató ember, hogy mit ir mielőtt nyomdába adná és nem egykönnyen merészel másokról becsületrabló, vagy rágalmazó állításokat sajtótermék utján megkockáztatni, még pedig nemcsak a büntetés szigorúságától, hanem a nevetségessé való válástól való félelmében is. A javaslat 20—23. szakaszai ugyanis szabályozzák a helyreigazítás jogát és kötelességét. Ez a jog abban áll, hogy a hatóság, vagy az egyén, akit valamely lap személyi vagy vagyoni érdekében megtámadott. vagy akiről valótlan tényeket közöl, követelheti az illető lapban megjelent közleményre vonatkozó helyreigazító nyilatkozatának közlését. Tehát vége van az úgynevezett agyonhallgatás rendszerével való erkölcsi gyilkosságoknak. Egy szerkesztő se teszi ki magát annak a nevetséges helyzetnek, hogy amit ir, azt holnap saját maga legyen kénytelen lecáfolni. Anyagi téren pedig rendezi a javaslat a sajtó munkásainak helyzetét. Nem lesznek többé ugyne/ezett tinta- kulik, akiknek részére az irásmestersóg csak bizonytalan kenyérkeresetet nyújt, hanem aki valóban arra termett és sokoldalú műveltséggel biró munkása a sajtónak, annak életviszonyai és vonatkozásai a lap kiadójához törvényesen biztosítva lesznek. Elmúlnak az álhirlap- irók és el még az álkiadók is. A kiadók felelőssége is körvonalozva lesz. Sok üdvös Újítás* van még a javaslatban, melyet méltó örömmel fogad a reformra már régóta váró magyar közvélemény. A javaslatnak lehetnek és kétségtelenül vannak is olyan hiányosságai, amelyeket a tárgyalások során, sőt azok előtt már ki kell küszöbölni. Ahoz, hogy ez megtöriónjék, már meg is van a lehetőség. Tudvalevő ugyanis, hogy Balogh Jenő dr. a sajtótörvény revíziójára vonatkozó rendeletet átküldte a hirlapirók testületéhez és fölkérte Márkus Miksát, hogy három hírlapíróval menjen föl az igazságügyi miniszterhez, hogy ott letárgyalják a javaslatot, arra tegyék meg észrevételeiket. A miniszter tehát a legilletékesebbekhez fordult, a szakkörökhöz, hogy szakvéleményüket adják meg. Kétségtelen már most, hogy az újságírók legjobb tudásuk és meggyőződésük és sajtó érdeke szerint fogják a szerkesztés technikája és a lap egyéb speciális körülményei és sajátságai tekintetében fönnálló hibákra a miniszter figyelmét fölhívni. Kétségtelen az is, hogy a miniszter nem azért hivatta magához az újságírókat és nem azért kéri ki szakvéleményüket, hogy azokat figyelembe ne vegye, hanem azért, hogy összeegyeztetve a kívánságokat a törvény szellemével és intencióival, azoknak érvényt szerezzen. •fáVipat, telefon. Mihallgatáson a királynál Budapest, okt 28. Teleszky János dr. pénzügyminiszter ma délután 2 órakor titkára, Thaly Zsig- mond dr. kíséretében Bécsbe utazott. A pénzügyminiszter holnap délelőtt kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Teleszky János dr. pénzügyminiszter még a holnapi nap folyamán visszatér Budapestre. A pénzügyminiszter a kópviselőház csütörtöki ülésén terjeszti be az 1914. évi január 1-től junius 3i)-ig terjedő időre szóló állami költségvetési előirányzatot. Összehívták a delegációkat. Budapest, okt. 28. Mint a Fremdenblatt mai száma közli, a delegációt november 18 ra összehívták. A külügyminiszterhez és a két minisztecelnökhöz intézett legfelsőbb királyi kéziratokat a budapesti és a bécsi hivatalos lap holnap, október 29-én fogja közölni. A delegációk e szerint november 18-án megalakulnak. Régi szokás szerint a delegátusok már másnap, november 19 én a király elé járulnak, aki ez alkalommal trónbeszédet mond. Ilimy ad megye bizalma. Déva, okt. 28. Hunyadmegye törvényhatósága ma tartotta októberi közgyűlését A törvényhatóság egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott gróf Tisza Istvánnak és a kormánynak. OKTÚBER SZERDA Nárcis pk. nagy választéki! cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- .. öö közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QÜELITI cipők kizárólagos raktára. Jelen szamunk 8 oldal.
