Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-29 / 249. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 249. szám BMU D a . Az uj sajfóíöfvéng. Míg az ellenzék folytonos gyerekes taktikázásaival szánalmas és nevetséges tétlenségre és tehetet­lenségre kárhoztatja ön­magát, a kormány és a pártja föltartóztathatat­lanul halad előre a maga egyenes utján s egymásután készíti elő a nagy reformokat, me­lyek az ország modern fejlődéséhez és a közélet megújhodásához szükségesek. Ilyen korszakos reform lesz a sajtóról szóló uj törvény is, melynek javaslatát a Ház szombati ülésén terjesztette be Balogh Jenő igazságügyminiszter. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy az 1848-iki sajtótörvény revízióját már a koalíciós kormány is tervbe vette. Elvben tehát még ellenzéki olda­lon sem lehet eltérés arra nézve, hogy a reformra valóban szükség van, mert a több mint félszázaddal előbb készült törvény immár végképpen elavult s a mai haladottabb kor viszonyaihoz nem megfelelő. Lényegben pedig a kormány javaslatát röviden akkép lehet jelle­mezni, hogy ez, ha törvény lesz belőle, rendet teremt a sajtóban. És hogy a rendre ezen szabad területen is nagy szükség van, azt mindenki érzi: Írók, kiadók és a közönség egyaránt. A javaslat érintetlenül fenntartja az 1848-ik évi sajtótörvény történelmi nevezetességű első szakaszát, hogy a sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait, ámde aztán a felelősség határait oly korlátok közé vonja, hogy e korlátok közül való ki­bújás ezentúl nagyon meg lesz nehe­zítve azoknak, akik a kibújás lehetősé­gének tudatában a sajtószabadság szent jelszavával rutul és vakmerőén vissza­élni szoktak. Ezentúl majd kétszer is megfontolja minden tollforgató ember, hogy mit ir mielőtt nyomdába adná és nem egykönnyen merészel másokról becsületrabló, vagy rágalmazó állításo­kat sajtótermék utján megkockáztatni, még pedig nemcsak a büntetés szigorú­ságától, hanem a nevetségessé való vá­lástól való félelmében is. A javaslat 20—23. szakaszai ugyanis szabályozzák a helyreigazítás jogát és kötelességét. Ez a jog abban áll, hogy a hatóság, vagy az egyén, akit valamely lap sze­mélyi vagy vagyoni érdekében megtá­madott. vagy akiről valótlan tényeket közöl, követelheti az illető lapban meg­jelent közleményre vonatkozó helyre­igazító nyilatkozatának közlését. Tehát vége van az úgynevezett agyonhallgatás rendszerével való erkölcsi gyilkosságok­nak. Egy szerkesztő se teszi ki magát annak a nevetséges helyzetnek, hogy amit ir, azt holnap saját maga legyen kénytelen lecáfolni. Anyagi téren pedig rendezi a ja­vaslat a sajtó munkásainak helyzetét. Nem lesznek többé ugyne/ezett tinta- kulik, akiknek részére az irásmestersóg csak bizonytalan kenyérkeresetet nyújt, hanem aki valóban arra termett és sok­oldalú műveltséggel biró munkása a sajtónak, annak életviszonyai és vonat­kozásai a lap kiadójához törvényesen biztosítva lesznek. Elmúlnak az álhirlap- irók és el még az álkiadók is. A kiadók felelőssége is körvonalozva lesz. Sok üdvös Újítás* van még a javas­latban, melyet méltó örömmel fogad a reformra már régóta váró magyar köz­vélemény. A javaslatnak lehetnek és kétség­telenül vannak is olyan hiányosságai, amelyeket a tárgyalások során, sőt azok előtt már ki kell küszöbölni. Ahoz, hogy ez megtöriónjék, már meg is van a lehetőség. Tudvalevő ugyanis, hogy Balogh Jenő dr. a sajtótörvény revíziójára vo­natkozó rendeletet átküldte a hirlapirók testületéhez és fölkérte Márkus Miksát, hogy három hírlapíróval menjen föl az igazságügyi miniszterhez, hogy ott le­tárgyalják a javaslatot, arra tegyék meg észrevételeiket. A miniszter tehát a leg­illetékesebbekhez fordult, a szakkörök­höz, hogy szakvéleményüket adják meg. Kétségtelen már most, hogy az újság­írók legjobb tudásuk és meggyőződésük és sajtó érdeke szerint fogják a szer­kesztés technikája és a lap egyéb spe­ciális körülményei és sajátságai tekin­tetében fönnálló hibákra a miniszter figyelmét fölhívni. Kétségtelen az is, hogy a miniszter nem azért hivatta magához az újságírókat és nem azért kéri ki szakvéleményüket, hogy azokat figyelembe ne vegye, hanem azért, hogy összeegyeztetve a kívánságokat a tör­vény szellemével és intencióival, azok­nak érvényt szerezzen. •fáVipat, telefon. Mihallgatáson a királynál Budapest, okt 28. Teleszky János dr. pénzügyminiszter ma délután 2 órakor titkára, Thaly Zsig- mond dr. kíséretében Bécsbe utazott. A pénzügyminiszter holnap délelőtt kihall­gatáson jelenik meg a király előtt. Te­leszky János dr. pénzügyminiszter még a holnapi nap folyamán visszatér Buda­pestre. A pénzügyminiszter a kópviselőház csütörtöki ülésén terjeszti be az 1914. évi január 1-től junius 3i)-ig terjedő időre szóló állami költségvetési előirányzatot. Összehívták a delegációkat. Budapest, okt. 28. Mint a Fremdenblatt mai száma közli, a delegációt november 18 ra összehívták. A külügyminiszterhez és a két minisztecelnökhöz intézett legfelsőbb királyi kéziratokat a budapesti és a bécsi hivatalos lap holnap, október 29-én fogja közölni. A delegációk e szerint november 18-án megalakulnak. Régi szokás szerint a delegátusok már másnap, november 19 én a király elé járulnak, aki ez alkalommal trónbeszédet mond. Ilimy ad megye bizalma. Déva, okt. 28. Hunyadmegye törvényhatósága ma tartotta októberi közgyűlését A törvény­hatóság egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott gróf Tisza Istvánnak és a kor­mánynak. OKTÚBER SZERDA Nárcis pk. nagy választéki! cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- .. öö közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QÜELITI cipők kizárólagos raktára. Jelen szamunk 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents