Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-03 / 227. szám

(1913. október 3.) 227. szám. SjZAMOS 3. oldal. Az ősi birtok sorsa. Elárverezik egy Volt hajdii* njegyei család földjét. Nagy Ákos alezredes, a legrégibb kör­nyékbeli nemesi családok sarja, nagy elha­tározásra szánta el magát. Eladja önkéntes árverésen az érsemjéni határban levő gyö • nyörü birtokát. A beregszentmártoni Nagy-család az Érmellók egyik régi törzsököa famíliája. Néhai Nagy György képviselő és királyi tanácsos volt, egész Biharban, a Nyírségben és Hajdúságban jó ismerős, előkelő családok rokona. A politika azonban már akkor is igen sok pénzbe került és amikor Nagy György meghalt, meglehetős adósság maradt utána. Fia, Nagy Ákos Nyíregyházán szol­gált a huszárezredben és most már alezre­desi rangot visel, sok ambícióval fogott hozzá, hogy a birtokot rendbeszedje. Nagy akadálya volt ennek az igyekezetnek az, hogy ő maga állandóan Nyíregyházán lakott, innen járt be Debroczenbe is és igy szemé­lyesen nem vehetett részt az uradalom ve­zetésében. Pedig a gavallér és bőkezö ur nem sajnálta a pénzt a gazdaság felvirá­goztatására. Mezőgazdasági szesztermelést létesített, majd 150 holdon gyönyörű szőlő­telepet rendezett be. A mostoha viszonyok és a rossz időjárás azonban sehogy sem kedvezett az alezredes igyekezetének, úgy, hogy évről évre ráfizetett. Neki és feleségé­nek igen tekintélyes vagyona van s azért a sok malőr azt az elhatározást érlelte meg benne, hogy az érsemjéni birtok terheit nem viseli tovább, hanem a birtokot ön­kéntes árverés utján el fogja adni. Ö maga úgy sem lakik a domíniumon, egyik hitele zője pedig legutóbb Vágó András személyé- lyében úgyis zárgondnokot helyezett oda. Nagy Ákos alezredes kérelmére a szé­kelyhídi járásbíróság nemrégiben el is ren delte az önkéntes árverést 651 kát. holdnyi szántóra, utakra, szőlőkre, rétekre, házakra, kertekre, majorokra, gazdasági épületekre, legelőkre, mocsarakra, erdőkre, vizárkokra. Gyanusmegbetegedés Szatmáron. — A Szamos tudósítójától — Szatmár, okt. 2. Amitói már néhány hónapja rettegünk s amit igen sokan oly könnyelműen kezeltek — a kolera városunkban is valószínűleg felütötte fejőt. Nem lehetetlen, hogy a mai megbetegedés nem kolera, de az utóbbi idő­ben az ilyen gyanús körülményü megbete gedésekről a bakteriológiai intézet is meg­állapította, hogy bizony minden esetben volt ok az aggodalomra. Zohn Lászlónő 65 éves napszámos asz- szony pár nappal ezelőtt jött Kismajtényból Szatmárra, hogy itt munkát keressen. Dolgo­zott is egy pár helyen és ma a Vörösmarti- utca 43. számú házban vállalt munkát. Ma délután 2 órakor a nevezett ház udvarán összeesett Zohnné és kínosan ver­gődött a földöD. A házbeliek nyomban arra gondoltak, hogy a szerencsétlen asszony ko- lerás és ezért értesítették a mentőket, akik a járványkórházba szállították a gyanús be­teget, Még nem állapították meg hivatalosan, hogy Zohnné valóban kolerában betegedett meg, lehet hogy csak hasgörcsei voltak, de mindenesetre ez intőjel arra, hogy nagyon üdvös lesz most már komolyan foglalkozni a kolera elleni védekezéssel. Szatmár város lakóinak jó része mulatva tárgyalja a kolera pusztításait és oly elbizakodottan fitymálják ezt a mérhetetlen veszedelmet, mintha a mi városunk a kolera számára egy megvivha- tatlan vár volna. Pedig mennyire szomorúak éppen a mi városunkban az állapotok. Menjünk Cäak estefelé végig a túlzsú­folt Hunycdi-uteán, olyau émelyítő pocsolya­szag csapja meg az orrunkat, mintha a né­hai ecsedi láp ingoványai közé tévedtünk volna. Az utca két szélén bűzös sárral és szennyel van feltöltve a lefolyó árok s imitt amott egy-egy tó díszeleg az utca két szőlőn, mintha Finnország ezertavai közé csöp­pentünk volna. Csakhogy ezek az ezertavak nem egészséges ozondus levegővel vannak körülültetve, hanem bóditó bacilustermesztő gázokkal. Látunk ezeken a szőgyenárkokon egy-egy fehér foltot, jelezve, hogy itt min den óvintézkedés megtótetett. Vájjon nem helyesebb volna-e ezeket a bűzös vizeket levezetni s az évek óta összegyűlt sártöme­get elhordani! Most már nem leh6t azzal megelégedni, hogy baeilus útmutató vize3 nyolcasokkal látják el az árkokat. Ugyan­ilyenek az állapotok a Teleky- és Báthory* utcán. Ha eddig nem volt okunk komolyan venni a kolerabireket, most már igazán van okunk az aggodalomra, mert tessék csak el képzelni, hogy mi történnék, ha a túlzsúfolt piszkos utcák bármelyikén koleramegbete gedós fordulna elő. Hiszen ezek a bűzös fészkek valóságos melegágyai a kolerabaci- lusoknak. Nem akartunk eddig ok nélkül riadal­mat kelteni és meghúzni a vészharangot, de most már alapos okunk van a város közön­sége nevében követelni, hogy a szükséges óvóintézkedéseket a lehető leglelkiismerete sebben hajtsák végre, hiszen hozzánk hasonló nagy városokban ma már vízvezeték ős csa­torna van. Nálunk mindkettő hiányzik. Meg kell tehát tenni minden lehető óvóintőzkedést úgy a hatóságnak, mint a la­kosságnak együttesen, mert ha ez a mai eset nem is kolera, de a vármegye területén fordult már elő kolerahaláleset és most már igazán elmondhatjuk, hogy a város szóién, leselkedik a fekete rém. * Kisar, okt. 1. Bállá Károly gazdálkodó ma kolera gyanús tünetek között hirtelen meghalt. Az esetet jelentették a fehérgyarmati szolgabi- róságnál, ahonnan hatósági orvos fog ki- szállani, aki a holttestet felboncolja. Értesítés. A „Mezőgazdák, kereskedők és iparosok takarék és hitel- szövetkezete“ értesiti t. ügyfeleit, hogy irodáját a Hitelbank üzlethelyiségeibe helyezte át. Előfizetőinkhez! Az évnegyed lejártával fel­kérjük nagyrabecsült előfize­tőinket, hogy úgy a hátralé­kos, valamint előfizetési dija­kat a legrövidebb idő alatt beküldeni szíveskedjenek, mert a hátralékosoknak lap küldését négy nap után okvetlenül beszüntetjük. Ezerháromszáz lélek Valahol a vidéken, egészen mindegy, hogy hol, letartóztattak két szülésznőt, akik szinte gyárilag űzték a törvény által tiltott operációkat. A bűneset anyaga fe­lülmúl mindent, amit e nemben krimina­lisztika eddig produkált : ezerháromszázra tehető a magzatok száma, akik e bűnös tevékenység miatt nem láthatták meg a nap fényei, sugaras világát. Ezerháromszáz gyermek! Egy köz­ség környékén. Ez felér egy vesztett csa­tával, felér egy országos járvánnyal. Egy egész generáció tűnt el nyomtalanul, anél­kül, hogy csak egyszer is sírásra tátotta volna kicsiny száját. Elgondolni is borzasztó e tömeg­gyilkosságot — ős úgy érezzük, hogy e gondolatnál valami hangtalan, de annál fájóbb érzés markol a szivünkbe. Mert ez az eset túlnő egy monstre bünpör kere­tein és körülményeinél fogva a büntető tárgyalóteremből áthelyeződik a társadalmi bajok kórtermébe. Itt, — ennél az esetnél — nem bünbeesett, félrelépett leányok szerepelnek, akik a maguk szégyenét, botlását akarják eltitkolni, hanem asszonyok, — iparosok, kereskedők feleségei. És ez a momentum az, ami ezt az esetet a vigasztalanság sö tőt leplével vonja be. Mert itt asszonyok félnek az anyaságtól, félnek gyermekeket hozni a világra és inkább kiteszik magu­kat mindennek, hogy a gyermekáldást el­kerüljék. Kockára teszik az életüket és rábízzák kuruzsló kezekre, kiteszik magu­kat a fegyháznak, — hiszen a törvény fegyház és börtönbüntetést szab ki a mag­zatelhajtás elkövetőire, — csakhogy meg­szabaduljanak a gyermekáldástól! Miért? Azért, mert ma a gyermek- áldás nem jelent áldást, hanem nyomort a szülő és nyomort a gyermek számára. Mert ez a mi országunk immár annyira lesülyedt vagyonilag, hogy a gyermek sokak szemében csapás ; — olyan csapás, amely elnyomja az anyában a gyermek iránti szeretet őrzését ős arra kényszeríti, hogy alávesse magát a legiszonyúbb mű­tétnek, — mert ezzel menti meg magát és gyermekét is a nyomortól. Kirendelés és elólépés. Az igazság-- ügyminisiter Uszkay Tamás huszti kir. járásbirósági betőtszerkesztő telekkönyv­vezetőt a szatmárnómetii kir. törvényszék­hez, mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte, — Fanta Sándor volt halmii kir. járásbirósági, jelenleg máramarosszigeti kir. törvényszéki Írnokot irodatiszttő nevezte ki. Hivatalátvétel. Morvay Károly kir. Ítélőtáblái biró tegnap foglalta el uj hiva­talát, átvette a kir. járásbíróság vezetését. Elhalasztják a közgyűlést Az e hó 13-ra kitűzött városi közgyűlést, miután a szüret megkezdése e napon a legcélszerűbb, a hegyközség Csaba Adorján főispántól el­halasztani kérte. Meghívó. A Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület folyó évi október hó 8 án délelőtt 11 és fél órakor Szatmáron, a vá­rosháza tanácstermében rendkívüli közgyű­lést tart. Tárgysorozat: 1. Emlékbeszód néhai gróf teleki Géza volt egyesületi elnök felett, tartja Böszörményi Emil alelnök. 2. Elnökség jelentése az elhunyt elnök teme­tése alkalmával megtett intézkedésekről. 3. Elnökség indítványa az egyesületet ért súlyos csapás feletti részvét kifejezése tár­gyában.

Next

/
Thumbnails
Contents