Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-03 / 227. szám
Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP Negyvenötödik évfolyam. szám. 2,7 Városok beruházása, A városok polgármesterei tanácskoztak. A magyar városokban nincsenek csatornahálózatok, nincsenek rendezett utcák, nincsenek közlekedósi- és világítási eszközök, nincsenek közvágóhidak, nincsenek kórházak, nincsenek modern közművelődési intézmények, nincsenek a kornak megfelelő közbiztonsági intézmények, — egyszóval a magyar városok még nem is városok. Azaz, hogy még sem. A magyar városokban igenis vannak már olyan intézmények, mint milyeneket fenntebb elsoroltunk ; de, vagy úgy készültek el, hogy bár inkább ne volnának, vagy pedig, ha egy ilyen intézmény jól készült is el; — nem felelhet meg rendeltetésének, mert hiányzanak mellőle a többiek, melyek nélkül nem város a város. Hiába van például egy városnak villamos világítása, ha nincsenek csatornái, vagy ha nincs köz vágóhídja, vagy vízvezetéke. Vagy még a vízvezeték nem ad egy területnek városias jelleget, városias kényelmet és vonzó erőt, ha az utcái éjjel sötétek és nappal is jár katlanok. Az egész országban mindenütt egyszerre érezték meg, hogy a városokat fejleszteni kellene. Egyszerre kezdett mozogni minden magyar város. Éppen most fogott el mindnyájunkat a fejlesztési láz, éppen most, amikor be vannak zárva az összes pénzrezervoárok, amikor az egész világon mindenütt megszorították a hitelnyújtást. Mindegy. A városias fejlődésre való törekvés még igy is tiszteletreméltó; de mondjuk ki egyenesen, hogy: csak akadémikus jellegű. Ha a városoknak maguknak csak annyi pénzük volna, hogy a tervbe vett beruházások egyharmadát a sajátjukból tudnák fedezni, — vagy, ha legalább csak annyi képességük volna, hogy az igényelt hitel kibocsájtandó címleteiből csak egy harmadrésznyit tudnának a saját területeiken elhelyezni, mindjárt egészen más jelentősége volna a polgármesterek tanácskozásának, mint igy van. A polgármesterek pénzintézetet akarnak alapítani, melynek részvényeit jegyezzék a városok. Nem is tudjuk, hogy az igy alapítandó intézetnek öt millió, vagy tiz millió részvénytőkét akarnak-e jegyeztetni. Megállunk ennél az akaratnál, mert e pillanatban senki sem merné bizonyosra venni, hogy sikerülhet e ez a részvényjegyzés, ügy, hogy tisztán csak a városok jegyezzék a részvény- tőkét, — valószínűleg nem fog sikerülni, — ha pedig az ismert kapitalisták jegyzik a részvénytöbbséget, akkor a városok oda jutottak, ahová a mádi izraelita, mert a bank nem a városok bankja lesz, hanem ugyanazokká a kapitalistáké, akik ma is kertedben vannak és útját állják annak, hogy a városok a saját hiteligényeiket a pénzpiacon közvetlenül beszerezhessék. A közvetítési haszon a kartell hatalmában van és a kartell azt a markából kiejteni nem fogja a polgármesterek tanácskozása után sem. Hogy a városok kérjenek kötvény- kibocsájtási jogot és ez alapon szerezzenek maguknak kölcsönöket, egyes városok már megkísérelték; de megakadtak, mert a városok pénzügyeit nem szakemberek vezetik, hanem közigazgatási tisztviselők és ba szakemberek vezetnék is, a közigazgatási labirintus olyan akadályokat gördítene elóbük, melyeken a hitelszerzés kérdésével keresztülgázolni képtelenség. Végül ped;g, ha egy városnak sikerülne is már az, hogy kötvényeit a pénzpiacon elhelyezze, ebből a városi háztartásban rettenetes kalamitások keletkeznének, — mert nem volna a városi háztartásban senki, aki a kibocsátott kötvények árhullámzásait ellenőrizze és befolyásolja, — mert hisz ez olyan feladat, amit. közigazgatási tisztviselő a bürokratikus kezelés mellett elvégezni teljesen képtelen. Ilyen körülmények között hiába ébredezik a magyar városok fejlődési törekvése, hiába tanácskoznak a magyar polgármesterek arról, hogy ezeknek a fejlődési törekvéseknek hogyan és hon- nét kellene kapitálist szerezni, azokkal a módszerekkel, melyeket eddig tervbe vettek — eredményhez jutni nem fognak, — nem lehetne eredményhez jut- niok akkor sem, habár nem volna a pénzkrizis olyan nagy, hogy ezt az egész világon minden közgazdasági terület megérzi. Mindezekhez még az is járul, hogy a francia és az angol tőke ma, politikai okokból is elzárkózott előlünk, a német tőke ped’g annyira igényben van véve saját hazájában, hogy egyenesen megtiltotta a külföldre irányuló valutahitel ügyletek kötését. A városok fejlődési törekvéseit egyszerre és azzal a rohamossággal, melylyel akarnánk kielégíteni, nem lehet. Csak a legvagyonosabb magyar városok érhetnék el, hogy a külföldi hitelpiacokkal közvetlen kapcsolatba jussanak. Elérhetnék, ha ők maguk — a saját beruházási szükségleteik kielégítése végett alakítanának olyan városi pénzintézetet, melyben valamely tekintélyes pénzcsoport is participálhatna. távirat, telefon. A királynál. Bécs, okt. 2. Őfelsége ma külön kihallgatáson fogadta Hötzendorfi Konrád báró vezérkari főnököt. Azután Krobatin hadügyminiszter jelent meg a király előtt. Ä miniszterelnök Pozsonyban. Bpest, okt. 2. Gróf Tiszi István miniszterelnök vasárnap Pozsonyba utazik, hogy az uj refor* mátu3 templom felavatásán é3 az azt követő egyházmegyei gyűlése en részt vegyen. Hétfő este érkezik vissza Budipestre. Riza bég fenyeget. Páris, okt. 2. Riza bég felszóiitotta a montenegróia- kat, hogy tiz nap alait állapítsák meg az uj határokat, mert ellenkező esetben a következmények beláthatatlanok lesznek. Hazai a királynál. Bécs, okt. 2. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki tegnap Bécsbe érkezett, ma délelőtt külön kihallgatáson jelent meg a királynál. Az audiencia, amely Sohönbrunnban volt, összefüggésben áll a holnap megkezdődő közös miniszteri tanácskozással. OKTÖBFR 3 PÉNTEK Kandid v c. | Minden ruha uj lesz LJAjf Ajpp Da| tisztítás és festés által liClJldJCi I CIs ruhafesto és gőzmosó = gyárában = Szatmár. v ank 6 oldal.
