Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-17 / 239. szám
(1913 október 17.) 289. szám. SZAMOS 8. oldal. A szatmári posta mizériái. Zajlik az élet a debreceni akadémián. Nehézségek az Utalványok és ajánlott levelek feladása körül* — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, október 16 Lehetőleg kerülni szeretjük, hogy a szatmári poata elleni panaszokat hirlapi- lag tárgyaljak. Igaz, hogy ritkán merül fel panasz, le ezeket a ritka eseteket sem szoktuk lapunkban közölni, hanem a hozzánk érkező panaszokat átjuttatjuk közvetlenül a postafőnökséghez, mivel Kádár Ödön, a szatmári posta- és távirdahivatal főnöke mindig a legnagyobb előzékenységgel orvosolja a közönség eme panaszait. Amiről azonban alább szó van, azt régóta panaszolja a szatmári közönség anélkül, hogy a posta részéről egy lépést is tettek volna ennek a mizériának az or voslására. Aki már járt délután 4—5 óra között a izatmári postán és megpróbált eb ben az időbei ajánlott levelet, vagy utalványt feladni, az előtt nem újság ez a panasz. A felek egymás hátán tolonganak az apró ablakok előtt, valósággal tapodják egymást, hogy az ablakhoz jussanak, ahol a szegény, munkával agyonhalmozott tisztviselő emberfölötti munkával próbálja lebonyolítani Szatmár város ajánlottlevél és utalvány fo'galmát. Úgy ajánlott levelet, mint utalványt csak egy ablaknál lehet feladni és régóta megállapítok tény, mindenki megállapít hatja azt, ha elmegy délután 4—5 óra között a postára, régóta panaszolja is a közönség, hogy ennek a forgalomnak a lebonyolítására a legnagyobb mértékben elégtelen, még ia két kéz helyett négy kézzel dolgoznék is. Igen gyakran megtörténik bz a méltánytalan d olog is, hogy aki négy órakor, vagy még i zelőtt érkezik is a postára, a nagy tolongásban nem juthat kellő időben a feladó ab akhoz és öt órakor leeresztik az orra előtt az ablakot, jöhet másrap. Minden kényelmetlenségtől eltekintve, amelylyel a tolongás jár, határtalan üzleti hátrányokki.1 és káros következményekkel járhat, külö lösen a kereskedőkre, ha fon tosabb leveleiket, különösen pénzes kü'de mónyeiket nem tudják idejében feladni. Nem is beszélünk az idővesztessóg- ről, amelyet a hosszú várakozás okoz. Kérdést intéztünk Kádár Ödön úrhoz, a postahivatal főnökéhez, hogy nem lehetne* e ezen a mizérián segíteni. A postafőnök kérdésünkre a következőkben volt szives válatzolni: — Tudomásom van róla és napról- napra sajnosán tapasztalom a postai fel adásnak ezeket a mizériáit, de bármenynyire szeretnék rajta segíteni, ninos módomban, mert nem áll rendelkezésemre megfelelő személyzet. Mi azonban személyes tapasztalatból ösmerjük S.ket Trajánnak, a nagyváradi postakerület igazgatójának a szatmári posta iránti előszeretetét — ő maga szokta em legetni, hogy szatmármegyei ember létére nagy patrónusa az itteni posta-intézmények nek — és ezért szeretnők, ha az ő tudó mására jutr.a a dolog, amolyen bizonyára segíteni fog. Bezárták az olvasóegyletet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 16. A debreceni főiskolában mostanában ideges, láze.s a hangulat. Hol a tanárok panaszkodnak holmi mellőztetés miatt, hol az ifjúságnak van baja. Szóval ritka eset, hogy bizonyos kényelmetlen érzésekről kel nek szárnyra hírek. Tegnap ismét eseménye volt a főiskolának, mely érzékenyen érintette a diákságot. Az történt ugyanis, hogy váratlanul bezárták a Felsőbb Tanulók Olvasóegyletét A főiskola igazgatóságát pedig az bírta erre a radikális intézkedésre, hogy a helyiségeket az egészségre ártalmasaknak találták. Már e.őbb e, vagy esak most jöttek erre reá, azr, nem tudhatjuk, és nem is kutatjuk, tény az, hogy tegnap kellett bekövetkeznie aa egylet zár alá vételének. Az ifjúság erre egy kiáltványt bocsá tolt ki, amelyl a következőképpen hangzik : Akaíómiai ifjúsági A FTOE tisz'celetes és tekintetes tagjaihoz: Sajnálattal és mély fájdalommal tudatjuk, hogy nagys. Kun Béla ak. igazgató ur f. hó 15-én d. e. 11 órától kezdve további intézkedésig az FTOE összes helyiségeit bezáratta, indoklásul hozta föl, hogy az összes helyiségek egészségtelenek és tisztátalanok. Ked vés kollégáink 1 Ilyenformán az udvaron maradtunk. Ez tűrhetetlen állapot. Évszázados intézmény ilyetén megszüntetését nem engedhetjük, Ha tehát az FTOE helyiségei nny- nyire piszkosak, hogy a huszadik század debreceni ifjúságához nem méltó, járuljanak a Ingok egy tömegben a nagys. akadémiai igazgató ur elé f. hó 16 án d. e. 11 órakor s kérjék a volt gimnáziumi tanári szobát olvasó és könyvtárhelyi ségül. A déré t diákság szinte gyászjelentéses meghatottságu proklamációbanközli a maga sérelmeit. Tiltakozik az ellen, hogy az udvaron künmekedjenek. És„tekintettol a hideg időkre, bizony ez nem mondható valami egészségesnek, ha az olvasóegylet helyiségeiben nem az. Remélhetőleg azonban sikerül mihamarabb egészséges, tiszta helyzetet teremteni ebben az ügyben, amelyet érdekesnek tartottunk megemlíteni. így zajlik az élet a debreceni főiskolában . . . A figyelmes esküdt. A fontos kérdés. Jogászok körében alig esik szó másról, mint az esküdszóki intézményről, a melyet az igazságügyminiszter reformálni akar. Bírák és ügyvédek társaságában a komoly viták után sor kerül az esküdtszóki eljárás során fölmerült mulatságos esetekre. Egyik táblabiró, aki mint az esküdtbiróság elnöke működött, a köveik.ző jóizü történetet meséké el: Az o'áhgyerek hazakerült a katona Ságtól. A faluban nagy esemény volt ez, összegyűlt a tiszteletére mindenki, aki csak mozgatni tudta a kezét lábát. — Ezt nézzétek : — mondotta a kiszolgált katona. — Ilyent még nem láttatok 1 Elővett egy palack sört s azt a fenekénél fogva a földhöz vágta. A dugó hangos durranással süvített az ivó menyeze- tónek. Hát nyomban megpróbálták mások is az uj tudományt, de eredmény nélkül. Némelyik palacknak letört a nyaka, a másik az oldalán léket kapott, de egyik keze nyomán sem röpült ki a dugó. — Hogy csinálod? — Hja, fortélya van ennek 1 — büszkélkedett a katona, A fogas kérdésen azonbanban hamarosan összevesztek, előkerültek a bicskák és olyan verekedés támadt, amilyet az öreg korcsmáros is alig látott még. — Mire va- lamerről csendőrök érkeztek, a korcsma földjét két hallott borította, úgy szúrták őket agyon. Elég az hozzá, hogy esküdszóki tárgyalásra került a dolog. A vádlottak padján nyolcán ültek, tanú volt vagy harminc. Istentelenül nehéz, keserves ügy. A harminc lanu ugyanis épp oly alapossággal cserélhetett volna helyett a vádlottakkal. Össze-vissza beszéltek, régi finom fonalakat kellett megfogni, amelyek valamerről magyarázatát tudták volna adni, hogy kinek állt érdekében a gyilkosság, hol bujkál egy kis hajdani ok? Azonban elérkeztünk két teljes napi tárgyalás után a végére, sőt már ott tartottunk, hogy a kérdéseket magyaráztam az esküdteknek. Szándékos emberölés, halált okozott súlyos testisórtés szerepelt, mindegyike nyolc-nyolc emberre vonatkozva, aztán a mellékkérdósek — volt belőlük vagy ötven. Ezeket magyaráztam másfél órán keresztül, felölelve az egész bönpör'anyagát, a szokottnál is nagyobb gonddal, mert alkalmas volt ez a pör arra, hogy megzavarja a legkiválóbb jogászt is. Az ón esküdteim áhítattal figyeltek rám, főképpen egy hentesmester. Az a pádra könyökölt, majd belém dőlt, csupa szem volt. — Néha egy egy negyedórán át szinte neki beszéltem. — Kész vagyok I — jelentettem végül. — Aki az esküdt urak közül valamit nem értett volna meg, szóljon most. Kívánnak még fölvilágositást ? Föláll a hentes: — Azt szeretném tudni, nagyságos elnök ur, hogy kell a sörös palackot úgy odacsapni a földhöz, hogy kirepüljön a dugója? ______ Sz emfényvesztő a falun. Bogdánsóvárhegyen, egy pici oláh faluban nagy esemény történt. Egy szemfényvesztő vetődött valahogy a községbe és napokig hirdette, hogy nagyszerű előadást fog tartani a korcsmában. Vasánap csakugyan megtelt a korcsma kiváncsiakkal, akik egy pár tojásért, egy- egy csirkéért, nehány garasért kaptak helyet. A bűvész, nagyszakállu vásári csepü- rágó megjelent a DÓzők előtt és a régi, ismert varázslatokkal mulatatta őket. Minden rendben ment addig, amig el nem kérte egy legény óráját. — Minek az az óra? — Eltüntetem, azután visszadom. Nem hittek a komának. A legények megrohanták a bűvészt, akit nagyon gonosz embernek hittek és véresre verték. Ezzel sem elégedtek meg. Kikergettók éjnek idején a határba és egész utón ütötték, rúgták szegény kóklert. Minden ruha uj lesz LlAjfálDr IPál ru^es^ és gőzmosó tisztítás és festés által MClJlCtjwí 1 ill _ gyárában = O^Clli I ICli .
