Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-17 / 239. szám

Negyvenötödik évfolyam­Szatmár, 1913. 239. szám. POLITIKAI NAPILAP Értékei ökkenBS. Volt egyszer, valamikor régen szép idő, amikor értékemelkedésről lehetett beszélni. Nagyon bol­dog idő volt az, még adót is vetettek ki rá, amit nem szemrehányás­képpen mondunk, mert hogyha van adó, amely igazságos és helyes, akkor az értékemelke­dési adó az Azok a házak, telkek, me­lyek értéke emelkedett azáltal, hogy a város fejlődik, elbírták a terheket és csak igazságos, hogy aki vagyonban gyarapodik, az fokozottabb mértékben járuljon hozzá a közterhekhez. De ezt csak úgy mellesleg mondjuk, mert nem az értékemelkedési adóval kívánunk foglalkozni ma, hanem éppen ellenkező­leg : az értékcsökkenéssel. Uyesztő mértékben mutatkozik ma az értékcsökkenés. Bankemberektől tud­juk, hogy ma házat egyáltalában nem lehet eladni. Nincs vevő. A telekkel természetesen éppen úgy, sőt még rosszabbul vagyunk. Pedig ma talán fólárban lehetne építtetni, mint egy év­vel ezelőtt. Dehát kinek van ma pénze ? Akinek van, az eldugja, nem jön ki vele. Nincs vállalkozási kedz. De mit is beszélünk vállalkozási kedvről. Még élni sincs kedve az embereknek. Azt mondották, hogy csak legyen vége egyszer a háborúnak, majd akkor lesz pénz bőven. Hát az istenverte há­borúnak csak valahogyan vége lett, mert az már igazán nem háború, ami most van a Balkánon. De hol van hát a javulás, hol van a beígért pénzbőség, hol van a gazdasági fellendülés ? Hol van mind az a szép, jó, drága dolog, amelyeket a háború befejezésétől vár­tunk ? Hát ez nincs sehol, különösen ná­lunk, Magyarországon nincs. Helybeli pénzintézeti tapasztalt em­berektől tudjuk, hogy olyan ilyesztő ér­tékcsökkenés állott be, hogy ma éppen a felére vagy még annál is kevesebbre lehet becsülni a közvagyon értékét, mint ezelőtt két évvel. Most az ingat­lanoknak csak névértékűk van, de amit rá lehetne adni, az nincs. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a városoknak nincs pénzük és sehol­OKTÚBER PÉNTEK Hedvig sem kapnak. A városok fejlődése is stagnál, megállóit. Ez viszont erősen visszahat a kereskedők és iparosok helyzetére. A nagy béreket, házbéreket, adót, személyzeti költséget, mindent fizetni kell, de kereset nincs. Hát lehet ennek jó vége? Ha közönséges kifeje­zést akarunk használni, azt mondhat­juk: „Ahogy mi kinézünk!“ Az egyes ember számára csak az a mentség lehet, hogy kiadásait redu­kálja. Lemond sok kényelemről és ta­karékoskodik, de a kereskedő, iparos nem takarékoskodhatik, annak a ki­adásai meg vannak, azokból nem lehet megtakarítani semmit. A közgazdasági élet törvénye azt tanítja, hogy az általános pangás min­den dolognak csökkenti az értékét. Ná­lunk ez annyiban áll, hogy az ingatla­nok értéke nagyot csökkent, csak egye­dül a drágaság lett nagyobb. A tél előtt állunk, a zord tél előtt. Félve gondolunk arra, hogy mi lesz itt, ha majd beáll a kemény, a kegyet­len, zord tél. Nagyon vigasztalan és si­vár kép nyílik a jövőre. Távirat, telefon. ILipcsei csata évfordulóján. József 29 éves fatő a Dunagőzbajózási Társaság Alkotmány“ nevű gőzösén jött Budapestre és tegnapelőtt koleragyanus tünetek közt megbetegedett. Kórhizba szállították és ott megállapították, f-ogy koierás- A hajó Zimonyból jött. Huppauer Boldizsá- 25 éves napszámos, aki egy uszályhajón az Alsódunáról jött, 13 án lett rosszul és a kórházban nala is ko'erát ál­lapítottak meg. Ma már mindkét beteg job ban van. Ma délelőtt a Veres Pálnó-utca 32. i számú házban a Vendéglősök ipartestületó- nek munkásközve hőjében koleragyanus tünetek kö ött rosszul lett egy munkás. Át­szállították a járványkórházba. A belügyminisztérium közlése szerint a temesmegyei Deliblá on egy, Gáján eary, Gerebeneen három újabb koierás megbete­gedés van. A győri vasúti hid eltolása. Győr, okt. 16. A vasú i híd eltolásához tegnap délu­tán 2 ór kor fogtak hozzá és 4 órára a nagy munkát be is fejezték. Az egész mű­veletet oly gyorsan hajtották végre, hogy a d lután 4 órai személyvonat már az uj pilléreken futott keresztül. Az érdekes lát- v nyos ágn k sok szemtanúja volt. Egy huszárőrnagy szerencsét le ixsége. Székesfehérvár, okt. 16. Bécs, október 16. Ftnyes katonai ünnepély ment ma végbe Schwarzenberg Károly herezeg s/.obra élőit. Megj lent a király a Becsben időző hercegekkel, az egész tábornoki karral és a bécsi helyőrségek csapatai díszben vonultak ki. Miután a király az udvarral elhelyezkedett az emelvényen, a Schubert Bund a 24. gyalogezred zene karának kíséretével himnuzt énekelt. Fe­renc Ferdinánd trónörökös átnyújtott az uralkodónak egy hatalmas babérkoszorút, amelynek széles szalagján arany betűkkel ez a felírás ragyogott: „A dicsőséges Schw rzenberg Károly herceg tábornagy emlékének 1. Ferenc József.“ A király felment a szobor talpaza­tára és letette a koszorút. Újabb koleraesetek. Budapest, okt. 16. A fővárosban az u óbbi napokban két újabb koleraeset fordult elő. Lippai Az itt állomásozó 1B ik huszárez­red tisztikara ma parforce vadászatot tartott. Estefelé Tömöry Géza huszár- őrnagy lova egy, az országúton kiálló fatörzsben megbotlott és oly szerencsét­lenül esett el, hogy az őrnagyot a ló maga alá temette. Az őrnagy nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. Kulcs­csontja eltörött, ezenkívül izületi szalag- szakadást szenvedett. Haldokolva a kór­házba szállították. Bányakstasztrőfa, Brüsszel, okt. 16. Serayng környékén bedőlt egy szón- báoy , mert nyilván rosszul volt alátá­masztva a kiásott földréteg. Azon a helyen hat bányász dolgozott és mire a leszakadt földtömeget fölásták, a bányászok közül háro n meghalt, a másik három súlyosan megsebesült. RIKSZAPI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa­_______ _ _ _ _____ __ vanyubor ki ünő italt szolgáltát. I 3 Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bántál mák ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád Jelen síhainsk 8 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents