Szamos, 1913. szeptember (45. évfolyam, 201-224. szám)
1913-09-07 / 206. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 206- szám. a POLITIKAI NAPILAP ■ m||mi|{|BaH8BflB3BE9nE&S)5Bflal|R|BHEBQäS|B||ISSS£B|l£t3S3Zl£{&E3(BMBߣ|fett'flB&l3iiBB|1 aRtsUBUiiiiiKB a aimillBiaa A kereskedők a vasárnapi munkaszíinete és a záróra-szabályrendelet. A záróra szabályrendelet megalkotása törvónyelöirta kötelessége Szatmár városának. A záróra kérdése elóbb-utóbb tető alá íog jutni és végre elérkeznek a magyar- országi kereskedelmi alkalmazottak ahhoz a stációhoz, amelyet, hogy elérték, a külföldi nagy államok hasonló proletárjai már réges- régen elfeledtek. A záróra szabályrendelettel egy füst alatt meg kell ezen felül a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munka- szünetjónek szabályrendeletét is csinálni. Soha visszásabb szociális intézkedést nem láttunk, mint a vasárnapi munkaszünet. A hetedik napi megpihe- nós, ha nem is bibliai, hanem csupán emberi látószögből nézve, úgy hisszük, nem akar kivételt ismerni. És amikor a gazdasági és ipari munkás pihen, mikor az ő esetleges nem pihenését szankcióval biztosítja a törvény, miért dolgozzon a kiskereskedő és annak alkalmazottja, miért ne legyen nekik is hetedik napjuk ? Az alkotandó záróra szabály- rendelet egyúttal a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munka- szünetjét is szabályozhatná. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület, a Kereskedelmi Társulat és a Kereskedő Ifjak Körének elnökei rendezzenek mihamarább ankétot, amelynek keretén belül könnyen eldönthetik lennének a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munkaszünete ellen felhozott érvek alaposságai. Mert az ellenérvek, hogy megdönt- hetők. semmi kétség. Hiszen a kereskedők javarésze maguk is érzik, mennyire méltánytalanul járnak el úgy az alkalmazottaik, valamint önönmagukkal szemben, mikor egész heti munkásságuk jól megérdemelt pihenőjét a vasárnapi délelőtt két órájával tönkreteszik. Többször megkisérelték már a kereskedő osztály felvilágosultabb elemei (jelenleg a divatkereskedők buzgólkod- nak) a vasárnapi munkaszünet kérdésében egybehangzó felfogásra jutni. Sohasem sikerült. Most azonban éppen itt az alkalom, a hétköznapok záróráját szabályozó rendelet, mikor halomra kell dönteni az ellentábor ingadozó érveit. A vasárnapi munkaszünet ellenesei a következő érveket hozzák fel: 1) A vidéki vásárló közönség vasárnap jön a városba szükségleteit beszerezni. Nem áll! A vidéki vásárló közönség addig jön vasárnap (ha egyáltalán vasárnap jön) amig vasárnap szükségleteit beszerezheti. Ellenkező esetben a szerdát fogja választani. Mintahogyan hosszú évtizedek óta a szerdát választja is. Különben a környék vicinálisai kilenc óra körül futnak be Szatmárra, az üzleteket jelenleg tízkor zárják. Mit lehet kilenc órától tízig a városban végezni? 2) Az ipari munkások a szabad vasárnapon szerzik be szükségleteiket. Ez sem áll! A készítendő szabályrendelet szerint, amint az OMKE helybeli fiókjának elnökétől, Rooz Gyula úrtól értesültem, a hétköznapok zárórája 7 órában, a szombati napé 8 órában (persze, az élelelmi- szer-kereskedések kivételével) állapíttatnék meg. A munkások 6 óráig dolgoznak csupán, hétköznapon is ráérnek tehát szükségleteiket beszerezni. 3) Az izraelita vallásu kereskedők egyrésze szombaton zárva tartja üzletét. Érzékenyen sújtaná őket, ha egy héten csak öt üzleti napjuk lenne. A legkényesebb pont! Be kell látniok azonban az elenyésző számban levőknek, hogy a többség hatalma kötelező és hogy egyesek meggyőződése a nagyobbik tábor meggyőződésével okvetlenül összhangba hozandó. Tessék azonban nekem elhinni, hogy azalatt a vasárnapi 2—2 és fél óra alatt nem lehet egy egész elveszett üzleti nap forgalmát bepótolni. Ezekkel a gyengelábu ellenérvekkel szemben azonban ott áll a kereskedelmi alkalmazottaknak, sőt maguknak a kereskedőknek kifáradt tábora, amely tábor okvetlenül jogosan követeli meg, hogy a hét egy napján nyugalomban legyen része, éppen úgy, mint ahogyan a legkülönbözőbb foglalkozású vásárló közönség is megnyugodhatik a hetecb'k napon. A szatmári könyvkereskedők már évek óta nem nyitják ki üzleteiket július és augusztus hó vasárnapjain, a brassói gyógyszerészek lelváltva inspek- ciósak a pihenő napon, Kassán meg, ha jól tudom, akár csak Budapesten, a kereskedők is megtartják a vasárnapi munkaszünetet. Jóakarattal meg lehet a kereskedők vasárnapi munkaszünetének kérdését is oldani. 1908-ban azt mondták, hogy vége az ügyvédség jövedelmezőségeinek, mert az akkor életbe hozott végrehajtási novella elvett „két órát“ az adós fedezeti alapjából. Ennek dacára az ügyvédek még mindig élnek. Ez a két óra, amit a hót üzleti forgalmából el szeretne sikkasztani a jelen pár sor, nem fogja a kereskedők üzletéi sem tönkretenni. Felette kérdéses azonban, hogy vájjon ez a két órai forgalom-veszteség, mint tőkebefektetés, nem hozza-e meg a maga busás kamatát ? Halász Sándor. Ssholai Hegedülj mindenféle hang* szerelj teljes he9e^ü felszereié* seh, olasz hnroh Ragályinál. — Telefon 296. — Jól ozsonnázni csak Gindlnél lehet. Minden vasárnap és szerdán velős haché és sonkás kiflik. Tejszinhab min- — den időszakban kapható. — Széptanáéi1 ■7 VASARNAP* Őrangyal r ágj választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- C»<0 közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ melleit. Szatmár és vidéke legnagyobb eiporaktára. MEGÉRKEZTEK! a tavaszi ós nyári idényro rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb diratu úri, uöi és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. <3'idén szamunk 12 oldal.
