Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)

1913-08-12 / 185. szám

4. oldal.

SZAMOS

1913.) augusztus 12.) 185. aaám.

Egg szinmagyar község

pusztulása.

Kölese Végveszedelemben.

— A Szamos tudósítása —

Kölese, aug. 11.

Egy szinmagyar község pusztulásáról ad hirt tudósitóok. Kölese községet a sok csapás a végveszedelem elé kergette s le hét tartani tőle, hogy a nagynevű író taluja a sok csapás alatt összeroppan s szemünk előtt megsemmisül.

Az árvíz még el sem vonult, már jön a folytonos esőzésektől az újabb árvíz, mely már is elborította a kaszállókat s alacsonyabb fekvésű földeinket. Itt már úgy sem várhatunk termést, sem füvet, mert a négy hétig tartó árvíz úgy is megsemmisített itt mindent. Közlekedni már ismét nem lehet, három oldalon usztatókon mehetünk ki a községből. Határunk képe megdöbbentő: a teljes pusztulás nyomai látszanak minden felé. Nem elég ez, de most kiütött a malá ria, a gyermekek közt a himlő, a rossz, élvezhetetlen vagyis ihatatlan viz miatt. A szarvasmarhák rendre elhullanak a lépfe nében, községünk zárlat alatt van. A ki vándorolt munkások munkabiány miatt visszatérnek a községbe Nincs kereset, nincs termés, az ínség óriási. Meddig tart még szenvedésünk.

Nem hagyhatjuk szó nélkül tudósítónk eme szomorú jelentősét. Mindnyájan érezzük az abnormális időjárás és a súlyos gazdasági válság következményeit. Ennek dacára sem szabad tétlenül néznünk, hogy egy színtiszta magyar község itt szomszédságunkban elpusztuljon. Mikor most két éve Kölesét tűzvész pusztította el, tár^adal műnk röktön akciót indított a segélyezésre.

Nagyon üdvös volna, ha a szegény sorsra jutott község érdekében ismét meg mozdulna társadalmunk s minden lehetőt elkövetne, hogy vármegyénk eme színtiszta magyar községe újra virágzásnak indulhasson.

’’SZAMOS”

• POLITIKAI NAPILAP a NiMi szerkesztő: DÉNES SÁNDOR.

TELEFON SZAMOK:

iMrinaztöség és kiadóhivatal .... 373. Walls szerkesztő lakása.......................... 358,

NfHtUii' sora 30 fillér.

HMetfei <Mj Szatméron készpénzben fizetendő

ELŐFIZETÉSI DIJAK

HELYBEN:

VIDÉKEN:

Egy évre . . K 12

Egy évre .

K

1«

Félévre .... 8

Fél évre . .

M

8

Negyedévre . . 3

Negyedévre

m

4

Egy hónapra „ 1

Egy hónapra

„

1.50

Egyes szám ára helyben

4

fillér

Egyes szám ára vidéken

6

fillér

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

RrtKÓCZI-üTCft 2Í. SZÁM

(F ogarassy Sándor-féle ház)

IDŐJÁRÁS:

Melegebb idő várható elvétve zivataros esővel. — Sürgönyprognózis: Melegebb, elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmér séklet 20 C.

Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy

Dcftlt'tft 9. sz.

alatt

megnyitottuk

üveg,

porczellán,

lámpa,

táblaüveg,

üzletünket, ahol mindennemű szükségletét e cikkekben a

legjntányosaban

szerezheti be.

A nagyérdemű közöm- ség szives pártfogását kéri,

kiváló tisztelettel

Magyarom üveg ás karlsbadi porczellán raktára

Deák-tér 9. szám.

műm

(3 48-as csárda

véres verekedést rendeztek tegnap az ujmajori legények, — a féle jó magyaros alföldi bicskázást. S ezek a verekedések rendesen jól sikerültek szoktak lenni, — már ezt a jól sike- rültséget „majorosi“ értelemben tessék venni.

Mig itt bennt a „strandon“ nagyvárosi pózzal graaszálunk utcabosszat, addig künnt a külvárosnak csúfolt akáclombos faluinkban valódi jó magyaros bicskázásokat \rendeznek ősi Szittya vértől bővülő ifjaink, akiket már csupa megszokásból „majorosi legényekneku nevez a köznép.

Az egy utcasorokból álló kültelkek ifjúsága nem bive az egy oltá- ronáldozásnak, — sietnek is megkü- lömbözietésí tenni a külőmbőző utak mentén elhúzódó majorok között. így vannak külsőmajori, ujmajori és bős- tánci legények, akik bizony nem sietnek a felebaráti szeretet rajongói közé. A majorok legényei senkit nem gyűlölnek jobban, mint egymást, — merészeljen csak egy bóstánoi legény a 48 as csárda közelébe, nem viszi el szárazon a bőrét, ha egy ujmajori legény észre veszi.

Rendes hadilétszámban szoktak kivonulni a majorosi legények egymás báljaira s ba csak szerét ejthetik, igyekeznek kisebb nagyobb csetepatékat rendezni, már csak a mulatság jóbirneve érdekében is, mert — szerintök — nem hívják azt majorosi bálnak, ahol legalább egy kiszemelt áldozatot meg nem bicskáznak, amit az viszont igyekszik mielőbb le- kvittolni. Ez a kvittolés azután sokáig elhúzód hátik, egészen addig, mig illetéktelen közegek, a csend és rend éber jelzővel tisztelt őrei bele nem kontárkodnak a virtusos „kibírjato- vább“ csatározásokba valamelyik gyáva korcslegény árulása révén.

Úgy bizony, mig lovagjaink kártyaközben elejtett kiszólásokórt lovagias elégtételt szereznek maguknak gombostűvé vedlett harci kardokkal, vagy kimustrált mordályok- kal fúrnak egy lyukat a levegőbe, addig a tőlünk alig ezer lépésre lévő majorosi legények elevenébe mártják bicskájukat ellenfelüknek éa igazán nem is nevezhetem ezeket a mig most is egzisztáló majori csatákat bakonyi, vagy 'ahogy most divatos „ázsiai ál- lapod nak. Ahogy a párbaj lovagjai félmeztelenre vetkőzve egy szál kardot hősiesen markukba szorítva kiállhatnak már a társadalmi hibás felfogás szerint — verekedni jogosan, miért ne szerezhessen már az az olasz vivóiskolát nem végzett majorosi legény az ő módszere szerint elégtételt magának ugyanazon társadalmi felfogás alapján ? A két eset között legfeljebb csak annyi a külömbség, hogy mig egy agent müprovokateur egy cicakarmolást is veszedelmes párbaj- sérülésnek fog nevezni, addig az a majori legény igyekszik mindenki elől rejteni pár vagy unpárviadalá- ban szerzett bicskaszurásait, amelyekkel bizony sokszor betekig is nyomja az ágyat.

A 48-as csárda környékének hírnevét — úgy látszik ■— nem kell féltenünk, rendeznek ott bébe-korba külőmb csatákat, mint a 48 as háborúk csatamezejón s nem is lebet egy