Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)
1913-07-06 / 154. szám
S. oldal. SZAMOS (1913 julius 6.) 154. szám. Mi '■* A román kérdés. Bécs, juliu« 5. Jól értesült diplomáciai körökből jelentik, hogy Ausztria és Magyarország és Bulgária között a román-bolgár konfliktus békés elintézésére megindult tárgyalás már meglehetősen előrehaladt és a megegyezés is hamarosan meg lesz. A román követelés dolgában némi nehézség áll fenn, de ezen akadályt is nemsokára elhárítják és igy a konfliktus békés megoldása rövid idő alatt bekövetkezik. Török—Bolgár egyezség Bécs, julius 5. Törökország és Bulgária között megállapodás történt. Törökország az uj háborúban semleges marad, Bulgária ennek ellenében nem követel hadikárpótlást. Kern sikerült merénylet. Befagyod az ecsediláp Vízgyűjtője. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 5. Szatmár város törvényhatóságának márciusi közgyűlésén dr. Keresztszeghy Lajos th. biz. tag felhívta a polgármesternek és a törvényhatóságnak ügyeimét arra a vakmerő és tisztára erkölcstelen merényletre, amelyet szinte suttyomban tervezett és készített elő az Ecsediláp Lecsapoló Szamos balparti Ármentesitő és Belvizsza- bályozó Társulat Szatmár városának ős egyes szatmári birtokosoknak, valamint Madarász község földesgazdáinak kárára. A vakmerő merénylet előzményei a következők: A fennt körülirt, hosszú nevű társulat tudvalevőleg lecsapolta az Ecsedi-lápot. Lecsapolta pedig olyanformán, hogy a Kraszna vizét, amely egyik táplálója volt a láp vizének, levezette a Tiszába, a másik vizforrást pedig: a Bükk-hegyekről jövő vizet az úgynevezett keieti csatorna vezette le a tyukodi oldalon. Mikor a társulat már késznek hitte a lecsapolást, akkor kiderült, hogy a Kraszna vizével rendben vannak, "de annál nagyobb a baj a keleti csatornával, amely nem ké pes befogadni a hozzája utalt vizeket és megtörtént, hogy a láp lecsapolására szolgáló keleti csatorna átvette a láp szerepét és kiöntött. Szóval kiderült, hogy a csatorna szűk. A józan logika ezek után azt diktálta volna, hogy ha a csatorna szűk, ki kell bővíteni. De a lápi urak sokallották a kibővítés költségeit és egy körmönfont trükkhöz folyamodtak, hogy a költséget megkerüljék. Kitalálták ugyanis, hogy a keleti csatorna rakoncátlan vizét, amely az ő költségvetésüket és az építés körül megnyilatkozott szaktudásukat nem akarta respektálni, Szatmár és Madarász község határában egy kereszttöltéssel felfogják ős igy arra kényszerítik, hogy a viz Szatmár városának és egyes szatmári birtokosoknak, nemkülömben Madarász község egyes földesgazdáinak birtokain stagnáljon, amíg lefolyik. Gróf Károlyi Gyula volt a szörny- szülött terv szülőatyja és — ha szabad igy kifejezni magunkat: — a szülőanyjaPéchy László, a társulat főmérnöke. A nemes és ezerholdas mágnás és a társulat főmérnöke levették a kezüket a szivükről és önzetlenül feláldozták volna ennek a szép tervnek a fenntemlitett birtokosok földjeit. Dr. Keresztszeghy Lajos azonban még idejében észrevette a furfangos tervet és felhívta rá az illetékes körök figyelmét. Éppen idejében. Mert Péchy főmérnök már teljesen elkészítette a terveket kellő szakértelemmel és gróf Károlyi Gyula, az ezerholdas ellenzéki vezér ott állott a háta mögött, hogy támogassa a tározó medence létesítését. Mikor mindennel rendben voltak és a terveket nagy ravaszul — Szatmár megkerülésével — a nagymadarászi községházán kifüggesztették, a völgyzáró mü tervezetét hémutatták az alispánhoz és kérték annak engedélyezését. Hosvay Aladár alispán azonban átlátott a szitán, amelyen a lecsapoló urak a keleti csatorna vizét akarták megszitálni és az engedélyezés iránti kérelmet elutasította. Az alispán elutasító határozata any- nyira igazságos és indokolása, mint jogászi munka és olyan kiválóan szép, hogy érdemesnek tartjuk annak egyes részeit idézni. Elsősorban — az idevágó törvényekre való hivatkozással — megállapítja az alispán vóghatározata, hogy a kérelemnek egyáltalában nincs törvényes alapja, mert az vizr&ktározó medence lenne, aminek engedélyezésére a törvény a hatóságot egyáltalában nem jogosítja fel. Az ügy érdemére vonatkozólag a határozat a következőket mondja: Ha bármely munkálat végrehajtására a hatóság engedélyt ad, mondja az alispán indokolása, az engedélynek oly rendelkezéseket kell tartalmaznia, melyek a valóságban teljesíthetők még idegen érdekeitekkel szemben is; folyamodó tervezetéből, nevezetesen a helyszinrajzból, műszaki leírásból nem állapíthatom meg azt, hogy mely idegen területek vannak érdekelve, főleg pedig hiányzik annak okirattal való bizonyítása, hogy az idegen területeket folyamodó társulat akár a korlátlan tulajdonjog, akár a szorgalmi jog gyakorlásához megszerezte-e ? A nagy általánosságban szerkesztett helyszinrajz csak arról tanúskodik, hogy a tározó medence, völgyzáró mü a szatmár- nőmeti-i és nagymadarászi határokat érinti, de abban az egyes birtokrészletek, melyek közvetlenül érdekelve vannak, feltüntetve nincsenek, igy maga a terv kivitele, természetben megállapítása elemi akadályokba ütközik. Ennyi alaki hiányt mindenesetre az ügy elbírálására döntő körülménynek kellett tekintenem. Arra a kérdésre pedig, vájjon a tároló medence, völgyzárómü közgazdaságilag előnyös helyzetet teremtene-e ? vájjon az idegen érdekek hátrányosan nem órintenó-e ? a műszaki adatokból megnyugtató választ nem nyerhettem. E helyen kénytelen vagyok reá utalni arra, hogy a Tisza-Szamos közti vízrendezés tervezetében az avasi hegyvidék vizeinek felfogására, raktározására völgyzárómü létesítése is be van foglalva, s bár azon vidék közgazdasági jelentősége aránytalanul kisebb, mint a szatmárnémeti—nagymadarászi határé, annak létesítését a földmive- lésügyi miniszter 1912. évi 66616 sz. leiratából kitünőleg kevésbé célravezethetőnek találja, miután ez költségesebb is a csatornarendszernél, holott kétségtelen s vitán kívül áll az, hogy az avasi természetes völgy medencéje, falazata a folyamodó tervezetét messze túl haladó természetes előnyökkel bir. Élet és vagyon biztonsági s a forgalom lebonyolításával járó egyenrangú közgazdasági jelentőségeinél fogva a szatmár—erdödi helyi érdekű vasút forgalmának akadálytalan menetét a tervekben biztosítva szintén nem látom. Az elborított ingatlanok gazdasági használhatóságát kétessé teszi az, hogy a tároló medencében árvíz több ideig raktározva lesz, mert folyamodó társulat azon állítását, hogy a viz 4—5 napig lesz visz- szatartva, az utóbbi évek tapasztalatai megcáfolják, amennyiben a keleti és főcsatorna vizei 10, néha több napig is magasan állanak. Ez indokokban előadottak általában megfelelnek azon észrevételeknek s kifogásoknak, melyeket a nevezett helyi érdekű vasút és annak üzemkezelője aa államvasutak debreceni üzletvezetősége, Horváth Bertalan szatmári lakos, Amac község, De Górandó Atilláné szatmárpálfalvai lakos, Reizmann Adolf amaci lakos, dr. Keresztszeghy Lajos szatmári lakos, gróf Károlyi Lajos stomfai lakos, Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége, s csatlakozott társai, végül a nagymadarászi közbirtokosság hozzám Írásban benyújtottak, s igy azon észrevételekben foglalt aggodalmakat is magamévá tettem, midőn a rendelkező rész szerint társulatot kérelmével elutasítottam. Amint tehát az indokolásból látható, maga a kérelem is ravaszul elhallgatta azokat a dolgokat, amelyek az ügy elbírálásánál figyelembe veendők, mert érezte, hogy azok feszegetése nem szolgálna a szép kis terv előnyére. Szerencsére az alispán gondosságát nem kerülték ki ezek a kérdések és ennek köszöuhető, hogy a lecsapoló társulat merénylete — a vízbe esett. A sok minden között jellemző még a sikerületlen vizi manőverre, hogy mikor grót Károlyi Gyula és Péchy László látták, hogy a vakmerő terv kudarcot vallott, egyszerűen ráfogták az egészet — gróf Tisza Istvánra. Tisza Istvánnak ugyanis, mint urai birtokosnak, szintén érdeke, hogy a rosszul készült keleti csatorna vize levezettesRóA. De a levezetés módszere tárgyában senkivel nem tárgyalt, arról tudomása nem volt, ennek az érdeme már csak gróf Károlyi Gyulán és Péchy Lászlón szárad. Steckenpferd liliomtejszappan elérhetetlen hatás szeplők eltávolítására és nélkülözhetetlen szer arc és bőrápolásra, mit számtalan elismerőle véllel bizonyíthatunk. Gyógytárakban, drogériákban, illatszer és fodrászüzletekben 80 fillérért kapható. Szintúgy páratlan hatású női kézápolásra a Bergmann „Manera“ liliomkróme, mely tubusokban 70 fillérért mindenütt kapható. BERGMANN & Co. TETSCHEN a. E. jKiz Akác vag> hársfa — 5 kiló — I CSAK KOR. 6-50 FÓGEL csemege-üzletében Szatmár. 1“^ | \ r ^ *-7 * tx | \ / I ^7 p I vegyítve az ez idei termésű sa1i\0>21Ak 1 V iZIZILL vanyubor kitűnő italt szolgáltat. U Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bánt altnak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád.
