Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)
1913-07-31 / 175. szám
(1913. julius 31.) 175. szám SZAMOB 8. oldal. A magas értékelésnek megfelelő magas lakbérek a lakosság egy részét arra kényszeritette, hogy a város belterületéi kívül olcsóbb hajlék után nézzen, így as erős kereslet a külterületek és majorság földek értékemelkedését okozta oly mértékben, miről tulajdonosaik évekkel azelőtj még álmodni sem mertek. Ez a körülmény ismét a telepítésekkel való foglalkozást s ennek finaucirozását vonta maga után. A városszabályozások, utcanyitások a spekulációnak uj perspektívát nyitottak; a 10—15 év óta alvó építkezési kedv fellendült. Ekkor, midőn a vállalkozói kedv a legélénkebb üzlet kulminált, jött, mint a májusi éj fagyos lehellete, a kamatlábemelés s a hitel megvonások sorozata. A ingatlanokba elhelyezett idegen tőke csak a legnagyobb áldozatok árán volt megtartható. Az intézetek által szedett kamat, mely eddig a bankrátát alig 1-1 és fél százalékkal múlta felül, az eddig szedottnek a kétszeresére emelkedett. A vérmes rémé nyekkel szőtt kalkulációk a magas kamat folytán csődött mondottak s igy a horribilis magasra vert részvény, telek és föld érték- reálitása megrendült. lí URANIA mozgéfénykép-szinháx: Kazinczy-ufcza n Iparos otthon — 913. Julius 3 Mnfs aur- 'ns Mn barcelonai l$il?öiő, tér ,etes. *ali és a csirkék, kacagtató. Komédiás üt nordisk szenzációs újdonság artista történet 3 felvonásban. liliké dühös, humoros. Solide, dráma. Tjonc, nordisk humoreszk. íplvííralr * Páholy 1 K., I. hely lüiydldK . go f„ ii. hely 60 f., I. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. szomorú tanulságai alapján — az egyes piacokon bevezetendő bizalmas hitelnyilvántartás szükségességére, mely áttekintés) nyújtana a kihelyezések eseteiben és sok tévedés kárát kizárná. Ugyancsak szükségesnek jelzik a kerület nagyobb piacain megbízható hiteltudósitó iroda felállítását, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren sok lelkiismeretlenség és felületesség jut levegőhöz. Általában panaszkodnak a csődeljárás vagyonharácsoló rendszere ellen, mely a közadós vagyonából a hitelezőknek semmit sem juttat, hanem jogállamra szégyenletes cinizmussal mindent a tömeggondnok pré dájává dob. A tömeggondnok mellé három üzletemberből álló bizottságot tartanának szükségesnek kirendelni, akinek hozzájáru lása nélkül az ügyvéd a tömegnek semmi költséget ne okozhasson. Sürgetik a csődön kívüli megtámadási jogra vonatkozó törvény sürgős megalkotását. Két hely jelezte kerületünkből azt, hogy a válság hatását nem érezte meg, ez a két hely Kaba és Kunmadaras. Egyebütt bizony nagyon megérezték s kevés kamara terütete szenvedett annyit, mint a debrecenié. Minderről szomorúan referálva, meg kell azonban állapítani, hogy a vidéki inté zetek ezekben a viharos, nagy napokban valódi hősök voltak, akik nehéz kötelességeiket minden erejük igénybevételével s igazgatóságaik önzetlen áldozatkészségével teljesítették. Magatartásuk sok üzleti exisz- tenciát mentett meg és tartott fenn, amiben a vidéki piacok most kiderült egészséges ereje is közreműködött. És végül a legőszintébb és legmélyebb tisztelettel kell meghajolnunk az Osztrák- Magyar Bank páratlanul nobilis kötelességtudó s kötelességein messze túlmenő jóindulata előtt, melylyel e válságom sötét időkben érdekeltjeivel és a vidék pénzintézeteivel szemben viseltetett. Ez az intézet méltó rá, hogy emlékébe és hálájába zárja az egész üzleti világ. Mi lett volna ebben az időben az üzleti élet sorsa, ha e fényes, nsgy intézet helyén a politikai divatkivánság önálló nemzeti bankja töltötte vo'ua be a helyet. Érdekeltségünk széles köréből az el múlt év hiteléletéről sok sötét leírás érkezett be a kamarához. Kamaránk székhelyén, Debreczenben különös körülmények is járu’trk a válság kiszinezésóhez s kimólyitőséhez. Speciális válságunk oly sok értékes tapasztalatokat nyújtott, hogy éveknek kell szorgalmas tőkegyűjtésben eltelni, mig ez év veszteségei elfelejtetnek és az eléggé meg nem becsült hitelnek ismét megnyílnak a csatornái. A gazdasági tekintetben tényesen kezdődő, bő aratást s szüretet ígérő 1912 iki óv a tőkét olcsón és hozzáférhetően dobta piacra, ez a vállalkozási kedvnek — tekintve a múlt esztendő egy nehány sikeresebb alapítását — oly támpontot nyújtott, hogy pénzintézetek, ipartelepek alakulásáról s alaptőke felemelésekről nspról-napra hallani lehetett. Az alakulásokat' és az elaptőkeemelés könnyűségét előmozdította a pénzintézeteknek ama nem eléggé rezervál ténykedése — részben, hogy ez uj alakulásoknak rész vényeit a legmagasabb quotival fogadta ei lombardba, részben pedig, hogy az alig megalakult pénzintézeteknek oly nagy vissz leszámítolási hiteleket bocsájtottak rendelkezésükre, mely hitel az uj intézetek vezetőségét a leglebetetlenebb kihitelezésekre sarkalták, sőt nam elégedtek meg az ide gravitáló gazdasági vidék hitelkielégitésóvel, hanem távoli vidékeken helyezték el az igy könnyen szerzett idegen tőkét. Epen az előbb felsoroltakat tarthatjuk piacunkat ért pénzügyi válság legmarkánsabb okainak. A válság még sokáig fog maradandó nyomokat hagyni piacunkon s amelynek elsimítása és kikeverése jobb konjunktúrákban eltöltött nehány esztendőt igényel. Öngyilkos cselédleány. Izgalmas mentés a Szamoson — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, julius 30. Érdekes szenzációja volt a tegnap hetivásárai.k. Egy elkeseredett cselédleán beleugrott az uszoda mellett a Szamosb öngyilkossági szándékkal, de idejekorán ki mentették. Sváb Mária 24 éves cselédlány teg nap délben fél egy óra tájban a polgári é katonai uszoda közötti téren beleugrott Szamosba. A sebes hullámok azonnal mf gjkke! ragadták a leányt é3 vitték le a v< góbid felé. Az esetre figyelmesek lettek a k&ton uszodában s Orosz őrmester és Markovii káplár azonnal csolnakba ugrottak és utána eveztek. Csak a vágóhidnál tudták már ulólérni a szerencsétlen leányt, amikor már az örvény a viz alá sodorta. A bátor katonák beugrottak a vízbe s csak háromszori vizalábukás után tudták a leányt kiemelni a vízből és csónakkal partra széHitani. A parton már akkora nagy tömeg verődött össze s a bátor életmentőket lelkesen megéljenezték. A mentők megjelentek a helyszínen s be szállították Sváb Máriát a közkórhézba, Amikor öngyilkossági kísérletének oka felől tudakozódtak, esek annyit mondott: — Vágják el a nyakam, nem akarok élni 1 A halálraszánt leány előreláthatólag néhány napig a kórházban fog feküdni, mert a lenyelt vízmennyiség megrongálta szervezőiét. Sgy vén zsidó \lt meg vasárnap Porcsalmán. Amíg t, Róth Adolfnak hívták az öreget így talán még inkább — a hogy a lusi nyelvjárás ezt megszokta: — idő susternek. Mert a 83 esztendeje- ik munkára alkalmas részét a susz- rmesterséggel ölte el az öreg. Köz éti tevékenysége a porcsalmai ma varok lábbelijének foltozásában, tal- ilásában merült ki. Talpalással pe- g nem lebet bokros érdemeket sze izni, mint például a tőle csak egy otütöbbletben külömböző talpnyalás- % 1. És egy ilyen vén falusi suszter, láne ha még hozzá zsidó az istenadta, )gfeljebb annyira viheti megtisztel- ítés dolgában, hogy szombati isten- :sztélét alkalmával felhívják a thó- ához és keresztelőkön őt is megki álják egy pohár snapszszal és darab mézes süteménynyel. Egyébként egyhangú és szürke z é ate éppen úgy, mint amilyen nalmaian sablonos a halála. Szép, én zsidó lesz belőle, a lábszijat már sak hózentrágernek, az árat fogpisz- :álénak használja, egyszer aztán el- lszik csendesen, a hitsorsosok megmossák, leteszik a földre, fehér gyolcsba öltöztetik, a kezébe adják a fa villát, hogy a tulvilági nagy halból az Ur asztalánál ne paraszti módra a kezével egyék, testhez álló kis csere pékét tesznek a szemére, a három szál deszkába csomagolt holttestét leengedik a gödörbe, utánna kiáltják a nevét, hogy el ne felejtse és — nem az ő kedvéért, hanem a saját rjótet- teinek“ szaporítása végett — mindenki dob rá egy marék földet. Azzal el van intézve nem csak a halála, hanem az élete is. A csizmákat pedig máris viszik a magyar suszterhez. Porcsalmán azonban másként folyt le a temetés. Az egyszerű temetési menethez csatlakozott Adorján Zoltán tiszteletes uram, megállóit a sir szélén és miközben a temetési menet meghatottan taposta a saját jö ■ Minden ruha uj lesz U^ífAjnr DíJ ™hafestő és gőzmosó C rnáír tisztítás és festés által MC jiCJjul I Qs = gyárában = w-Cilii ■ IQI .
