Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)
1913-07-27 / 172. szám
Negyvenötödik-évfolyam. Szatmár, 1913. 172. szám. vsaaetwswjEmta—wwiWBKOTiM—»—■aa——» vm w iWHw»8U«wii—f—■# A szatmár megyei árvíz iszapja. Járvány fenyegeti a községeket. Szatmár, julius 26. Az árvizveszedelem elmúlt és a lapok ma már csak unalmasan lapos közleményekben foglalkoznak vagy a visszavonult vizek nyomán támadt nyomorral vagy a lassú lépésekben haladó segítő akciókkal. A közönséget ma már alig érdekli a hetekkel ezelőtt elmúlt árviz és alig van momentum a késői híradásokban, ami az újság ingerével hatna. Az a hir azonban, amelyet ma kapunk az árviz által sújtott községekből, nemcsak ujdonságszámba megy, da megdöbbentő és kétségbeejtő veszedelemmel fenyeget. Megdöbbentő és kétségbeejtő volna a hir más időkben is, de kétszeresen, sőt százszorosán az ma, amikor az országot koleraveszedelem fenyegeti. Tizenhét szatmármebyei községről, tizenhét község lakosságának egészségéről van szó, amelyeket rettenetes járvány veszedelemmel fenyeget az árviz visszavonulása után a termőföldeken és a mélyebb fekvésű belterületeken {visszamaradt viz és iszap rothasztó ereje. A viz, amely napokig feküdt egyes területeken, kimosott terményeket, áiiati hullákat hordott össze és hagyott hátra azokon a helyeken, ahol járt. A bekövetkezett meleg idő megtette a hatását ott is, ahol a viz már visszavonult és csak nyomait hagyta hátra, ott is, ahol a terület mély fekvése folytán nem kapott lefolyást és nem tudott visszavonulni. Ezeken a heíveken megindult a szer vés anyagok rothadási folyamata, a községek levegője förtelmesen bűzös, miazmás, a rothadt levegő behatol a házakba és a leg- imminensebb veszedelem fenyegeti a községek lakóit és közvetve a vármegye egész közönségét. Nem lehet tudni, milyen járvány üti fel a fejét ezekben a falvakban, de, hogy a járvány ki ör, az szinte bizonyosnak látszik, és ha kitör, az is kétségtelen, hogy annak terjedését a legmesszebbmenő igyekezettel sem lehet lesz megakadályozni. Még kevésbbó lehet szó arról, hogy a jelen körülmények között praeventiv intézkedéseket lehessen tenni, mert ezeknek az intézkedéseknek azon kellene kezdődniük, — A Szamos eredeti tudósítása. — hogy az iszap és víz által borított terüle teket meg kellene tabaritani az iszaptól, vislől és az összehordott rothadó anyagtól, aminek momentán keresztülvitele a lehe tétlenséggel határos. A minap — min’, azt a Szamos is megírta — a kormány kiküldöttei bejárták az árviz által sujíott helyeket és ők is konstatáltak már tiz nappal ezelőtt a rőt h&dás által okozott bűzt. Ki is jelentették, hogy a visszamaradt vizek gyors levezetése tárgyában előterjesztést tesznek a kormány nak, de a helyzet ma olyan, hogy semmiféle olyan gyors intézkedés nem foganatosítható, amelylyel a veszedelemnek elejét venni képes lenne. A Szamos tudósítója a fenyegető jár ványra nézve kérdést intézett dr. Heimann Rezsőhöz, a herendi, kakszentmártoni és udvarii körzet körorvosához, aki éppen tegnap járt a helyszínén és aki a következőket mondta: — Igenis tuit'siásom van arról, hogy Berenden az "áradás után, a mólyeob helyeken visszamaradt vizekből allati és növényi anyagok rothadása kö vetkeztében oly bűz árad, hogy a szomszéd házakban való létet a lakóknak le hetetlenné teszi, ezenkívül megfertőzi a talajt ős a levegőt úgy, hogy nagyon valószínű, hogy ezen községet a járványok tömege megfogja lepni, ha ezen vizek lefolyásáról szukértöi közegek közbejöttével sürgősen nem gondoskodnak. — De nemcsak Berendeo, hanem Szatmárudvariban, Kak és Kakszentmár- ton községekben ugyanez a helyzet, mert ezen községekbe a Szamos áradásakor a viz eljutott és a mélyebben fekvő helyeken megállapodott; hozzájárul mindebhez, hogy ezen állóvizek miatt az árkok vize sem vezethető ie. Kérdést intéztünk a fenntiekra nézve dr. Galgóczy Árpád úrhoz, a rzatmári járás főszo!gabiráiáboz is, aki kérdésünkre a következő felvilágosítást adta : — Tudomásom van arról, hogy Berend, Kak, Kakszenímárton és Udvari községeket tényleg fenyegeti a járvány veszedelme. Sőt e tárgyban sokkal több és megdöbbentőbb adatot adhatok. Nemcsak ezekben a községekben van ilyen veszedelem, de — többnyire személyes tapasztalatok alapján — mondhatom, hogy csak az ón járásomban tizenhét község ben hasonlóan kétségbeejtő a helyzet. — Krassó, Kiskoles, Szamoskóród, Pettyén, Pusztadaróc, Kispalád, Nagypalád, Botpalád, Kishódos, Nagyhódos, Szárazberek, Mikola, Szatmárzsadány ugyanolyan .helyzetben vannak, miot Berend, Udvari, Kak és K ikszentmárton. Egyes helyeken a község belterületén, másutt a határb m, de többnyire a kertek alatt van a viz, az iszap és a viz által összehordott á lati hullák és kimosott termények, amelyeknek rothadása veszélyezteti a közegészséget. A legtöbb községben a csorda sem mehet ki emiatt a legelőre. — Ami a segi.eéget illeti, ebben a tekintetben igen nehéz a helyzet. A levezető csatornák, balkánok és égresek még ma is sünültig vízzel vannak telve, lefolyásuk nincs és ha ezeket megnyitnák, nem az lenne az eredmény, hogy a viz lefolyna, hanem éppen ellenkezőleg: a levezető árkok felgyülemlett vizüket visszanyomnak ezekre a területekre. Közmunka erővel sem lehet elhárítani a bajt, mert éppen most — a sürgős aratas idején — lehetetlen annyi munkaerőt előteremteni, amennyi ezeknek a munkálatoknak elvégzéséhez szükséges lenne. De ha lenne is munkaerő, nem tudnánk velük mit kezdeni, mert a visszamaradt vizek levezetésének műszaki kivitele is lehetetlen. Végül pedig, ha ez a két elháríthatatlan akadály sem lenne meg, akkor is céltalan volna minden igyekezetünk, mert a levezetési munkaiatok keresztülvitele — ha a keresztü1 vitelnek nem is lenne &ka dálya — olyan hosszú időt venne igénybe hogy azalatt a járvány kénye kedve szerint pusztíthatna. — Most iegfeljebb arra lehet gondolni, hogy a hasonló eseteknek a jövőre vétessék eleje. Ennek pedig csak egy módja van: a Szamos-Tiszaközi szabályozás. És álljon itt végül Kővessy Győző főmérnöknek, a m. kir. folyammórnöksóg vezetőjének nyilatkozata, aki a következő kijelentést '5tette ez ügyben a Szamos munkatársa előtt: — A Tisza—Szamosköz, de különösen a Tur-meuti községek káros belvizeinek gyorsabb levezetéséről hatósági beavatkozással nagyon sokat lehetne segíteni, ha nem is lehet a bajokat azon nal orvosolni. — Különösen sokat segítene, ha a fő be vízlevezető medrek, — természetes Julius VASARNAP E. 11. Pant. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőao közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a tavaszi és nyári idényre rendelt valódi ehewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. W A valódi AMERIKAI KING QÜELITI eipők kizárólagos raktára. Jelen szemünk ÍO oldal.
