Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)

1913-07-03 / 151. szám

(1913 jalius 3.) 151. szám. SZAMOS 3. oldal. Fürdőlevelet illenék írni, mert a júliusi fizetés felvéte­lével egyidejűleg minden valamirevaló világlapnál esedékessé válik az obligát- fürdölevél. A legfőbb ideje megirni most már ezt a fürdőlevelet, hiszen benne vagyunk a nyárban, a kánikula kellős közepében. Négy nap óta a fellegek is izzadnak és hideg verejtéküket buzgón hullatják a a nyakunk közzé. Hull az úgynevezett áldás és a szegény újságírónak, mióta a szatmári cipészipa rosok egyöntetűen elhatározták, hogy nem hiteleznek, az illúziója is meg van a für- dölevél megírásához, mert lyukas lévén a cipője, ténylegesen élvezi a vizet. Persze, olyan értelemben fürdő ez, mint, ahogy a becsületes emberekről szokták mondani, hogy talpig becsületes. A becsület mai viszonyai mellett a talpig való becsületességet is úgy kell értelmezni, mint a iürdőlevél írójának a fürdőzését : alólról számítva. De nem akarok eltérni a tárgytól. Julius van. Tavaly ilyenkor a posta gar­madával hordta a képes anzixokat, ame­lyen fürdőző előfizetőink maguk után rendelték az újságot. Tavaly legalább az illúziónk volt meg. Albumba gyűjtöttük ezeket az anzixokat, beleültünk a köze­pébe és onnan irtuk meg a fürdőiévé leket. Ma ? Ma, előfizetőink arról értesíte­nek bennünket, hogy anyagi viszonyaik nem engedik meg egy ilyen drága újság járatását. Vagy ök Írják, vagy a tömeg- gondnokuk, mert — mint a költő mondja : „Hony sóit qui mai y pense Nem olvas lapot, akinek Dines pénze, Az emberek már szinte bolondok, Hisz minden második. tömeggondnok“. Vagy igeD, a fürdőlevél. Mindjárt, csak becsukom az ablakot, mert nagyon hideg szól fuj be és a jéghideg eső ide­vág a papirosomra. Julius van, nyár kellős közepe- La­punk valamelyik elvetemedett barátja már be is küldött egy szép júliusi cikket, amelynek mindjárt az elején konstatálja, hogy júliusban szépen peng a kasza, ami­vel szemben megállapítjuk, hogy a „peng a kasza“ jóhiszemű tévedés, amely oda belyesbbitendő, hogy pang a kassza. Bofütte'em a szerkesztőséget, felve­szem a téli kabátomat, vastag, keszkenőt kerítek a nyakam közé és írom — a fürdő levelet. És ba már fürdölevelet kell írni, pártoljuk a hazai ipart. Mert Karlsbadot, Velencét, Menthont, Abbáziát é3 a többi világfürdőt nem kell felfedezni a magyar és speoiell a szatmári közönség elölt. Amit a mi közönségünk nem ösmer, az itt van a közelünkben, a vármegyében és semmi más hátránya nincs a többi világfürdő mellett, csupán — csak az, hogy — itt va í a megyénkben. Hegyek között, völgy ölében fekszik a szatmári zseDtri kis fürdőhelye, a magyar Karlsbad: Bikszád. A kies Bikszád. Mindössze az a baja, hogy kissé túlságosan kies. A szatmár—bikszádi koskenyvágányu vasút ugyanis túlságosan ki es a forgalomból. De — ha nem is sokkal — valami­vel még mindig közelebb van Szatmár- hoz, mint Karlsbad. És a mostani főszezonban meg van az a kiváló nevezetessége, hogy törvény­széket kapott. A tartóiéi uzsorapör révén annyi időt ül a törvényszék Bikszádou, hogy talán ugyanezen a révén a tartol- ciak sem fognak többet ülni Szatmáron. A szatmári törvényszéknek dr. Né methy József elnöklete alatt Bikszádon működő különítménye eleveníti fel azt az intézményt, amelyről az alkotmány és jogtörténet valamikor az Árpádház ural­kodása időéből emlékezik meg: ők a judex judeorum. A zsidók bírája. Aki az Árpádházi királyok idején lóháton járta be az országot és kizárólag a zsidók fö­lött ítélkezett. Ma már csak a védőjük jár lóháton. Az a védő, aki ma még egyedüli ügyvéd a bikszádi törvényszék székhelyén. Ha még sokáig ott tortózkod k — na jó, le­gyen a vicc kedvéért, hogy tartolckodik — a bíróság, nem hagyják Tanódy Bandit egyedül egy törvényszéki székhelyen. Egy­kettőre lesz ügyvéd több is. A tartoioiakról szólván, kiderült ró­luk a tárgyaláson, hogy volt nyári kamat­lábuk 03 téli Télen drágább volt a ka­mat, mert fűteni kellett a bankot. A védőjük ötlete aztán — lehet, hogy a tartolciak a praxisba is átviszik — ho-jy ilyenkor, amikor nincs se tói, se nyár — átmendi kamatot szedtek, amo­lyan őszi-tavaszit. De visszatérve a füráőlevólre, mert hiszen annak indult az írás, szeretnék valami szépet írni Bikszádró! tényleg, hi­szen magam is élveztem az idén Bikszád szépségeit, gyönyörűséges parkját, pompás levegőjét, kitűnő vizét, előkelő kosztját, de már látom, hogy nem megy a fürdő- levél máma. Kinnt szakad a hideg eső, idelennt didargek, a kezem reszket. Tisztára novemberi hangulat. Ilyenkor nehezen megy a fürdőlevól írása. Felveszem a téli kabátomat és a novemberi előlegemet, mert — mondom —• nagyon novemberi a hangulat. Gróf Tisza István és a szatmár - megyei munkapárt. A szatmármegyei munkapárt meleghangú feliratban üdvözölte gróf Tisza Istvánt miniszterelnöki kineve­zése alkalmából. A kormányelnök moat a következő köszönő levelet intézte Domabidy Istvánhoz, a vármegyei munkapárt elnö kófciGz • Tisztelt Pártelnök Ur 1 Fogadja és tolmácsolja kérem a szatmárvármegyei nemzeti munkapártnak a szives megemlékezésért hálás köszöne- temet. Hazafias üdvözlettel: Tisza Miniszteri megbízatás. A kereskede­lemügyi miniszter a turócszentmártoni ál lamépitészeti hivatal vezetésével, valamint a közlekedési érdekeknek Turóc vármegye közigazgatási bizottságban leendő kópviso létével a nagykárolyi államépitészeti hiva­talhoz beosztott Lichtschein Lajos főmér­nököt bízta meg. Leánygimnázium. A kir. katb. fő­gimnázium tanárai a nőnevelésnek óhajta­nak szolgálatot tenni és elhatározták, hogy lehetővé teszik a leányoknak a gimnázium elvégzését. Ezen célból tanfolyamot szer­veznek, mely alapos előkészítője leend a vizsgáitoknak. Üdvözöljük ezen törekvést, mert alkalmat nyújt arra, hogy a nő ugyanazon forrásokból merítsen tőkét jő vendő élete számára, amelyekhez eddig ki­zárólag a férfi jutott könnyen. Érdeklődők­nek figyelmébe ajánljuk a lapunk más he lyén közölt hirdetést. Elölépés a helybeli postánál. A kereskedelmi miniszter Loveczky József és Nagy Károly elsőosztályu kezelőket segéd­tisztiekké léptette elő. A> ipartestület elöljárósága fi­gyelmeztet minden képesítéshez kötött iparosmestert, hogy segédjeiket az ipar­testületnél jelentsék be, mert az Ipar­törvény értelmében a segédek nyilván­tartása a julius 1-én működését meg­kezdett Ipartestület (Iparos Otthon-pa­lota) hatáskörébe tartozik. A mulasztás büntetéssel járó ipari kihágást képez. A vidéki hirlapok közös megálla­podása. A magyar újságkiadók országos szövetségének nagygyűlése kimondotta, hogy ezután a vidéki lapokban mindeD magán- érdekű közleményt, elszámolásokat, felül- fizetósekot, jolenvoltak névsorát, adományo­kat, gyűlési híradásokat, iskolai beiratási, stb. értesítéseket, sportklubok, vivóakadé- miák híradásait, mozgószinházak, képtárla­tok reklámjait, bankok közléseit csakis mint fizetett közleményeket adják ki. E határozat kötelező lóvén, értesítjük olvasóinkat, hogy a kötelezően megállapított dijazás nélkül ezentúl semmiféle magánórdekü, vagy rek- lámhirt nem közlünk Egy érdekes pör. A „Vármegye* cimü laptársunk irja: Nem mindennapi pörben döntött tegnapelőtt a szatmári bíró­ság. A per tárgya olyan szokatlan és talán a maga nemében egyedül álló, hogy érde­mes vele foglalkozni. A személyek, illetve a szereplők neve mellékes, tisztán a per anyaga kelti fel az érdeklődést. Egy igen jó hírnévnek örvendő szatmári pinziatózet a jó múltban egy szr.mári telektulajdonosnak 15.000 korona kölcsönt szavazott meg ház­építés céljára. A telekkönyvi bekebelezés után a telektulajdonos hozzá is fogott a ház felépítéséhez és hahdt is az építkezés szépen, inig a silány pénzügyi viszonyok be nem állottak A pénzintézet az építkezés arányában mindenkor kiutalta az egyes összegeket, azonban egyszerre csak beszün­tette az utalványozásokat, az épittetö en­nek folytán pedig az építkezést. A nehéz pénzügyi helyzetben más pénzintézet sem volt hajlandó az építkezés folytatására és befejezésére a szükséges összeget megadni, az épület tehát félig készen állott és áll * mai nap is. Eddig még rendén volna min­den, az ügy furcsa része csak most követ­kezik. A telektulajdonos s most már félig háztulajdonos kis habozás után s talán két­ségbeesésében is, beperelte a pénzintézetet a megszavazott, de ki nem adott kölcsön­összeg erejéig. S a bíróság tegnapelőtti ítéletében kötelezte a pénzintézetet a még ki nem adott összegnek kiadására. Minden­esetre nem hétköznapi per volt ez és élénk érdeklődést keltett a jogászvilágban. Azon­ban minden körülmények között jellemzi a mai siralmas állapotokat, melyek ilyen por­anyagot szülnek. Hogy ezek után a telek- tulajdonos kártérítésért keresetet indít e az intézet ellen, nem tudjuk, de nincsen ki­zárva ez sem. Hiszen a már igénybe vett összeg után biztosan fizette a kamatokat, háza lakható nem lévén, n^ n jövedelmez hetett néki. Hogy kárt szenvedett, az tehát kétségtelen tény. Csak az a kérdés, hogy a pénzintézet belenyugszik-e az ítéletbe, avagy megfolebbezi azt. Nehéz, rossz vilá­got élünk, mikor jó kamat mellett perrel kell kiutaltatni a megszavazott kölcsönt. Pedig volt idő, hogy a kölcaöntvovő volt az ur és válogathatott az ajánlatokban lefelé. Eladó egy egész uj Naczionál-kassza féláron. Czim a kiadóban. Minden ruha uj lesz UoífáliDr Pál ru^e8t^ és gözmosó tisztítás és festés által liCiJIdjfcíl I öl = gyárában = Szatmár. mmmammmmmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents