Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)
1913-07-24 / 169. szám
Negyvenötödik évfo'yam. Szatmár, 1913. >■■■■! 169. szám. mmmmmmmmfrn A népért — aJ néphez. A hazánk sz'ámos vidékét sújtó elemi csapások alkalmat adtak egy belügyminiszteri rendeletre, amely nemcsak azáltal kelt figyelmet, hogy valóban mindenre kiterjedő gondossággal intézkedik a teendőkről. Ez érdemét a rendeletnek messze meghaladja az a benne foglalt elvi rendelkezés, amely felhívja a vármegyéket, hogy ne csak bekért jelentések alapján alkossák meg a pusztulások képét, hanem a megbízott főtisztviselők maguk szánjanak ki a helyszínére a nép közé. Sándor János belügyminiszter e nevezetes felhívásának kettős intenciója van. Az egyik egy időleges és gyakorlati cél: az, hogy a közigazatás képviselői személyes tapasztalatok, közvetlen szemlélet utján győződjenek meg a bajokról, az orvoslás szükségességéről. Az autopszia mindennél többet ér, mert közvetlen impressziót ad s ezáltal határozottabb, megingathatatlan meggyőződést érlel meg. A másik célzat, amely ezen intézkedésében a belügyminisztert vezeti, nem ilyen múló, átmeneti jellegű. Örök érvényű, elvi jelentőségű. Mert azt foglalja magában, hogy aki a népért és a néppel akar dolgozni, annak nem elég bármily önzetlenséggel és nagy szívvel, bármily elméleti készültséggel munkához fognia, annak állandó érintkezést kell fenntartania a néppel, annak ismernie kell a népet s a népnek ismernie kell őt. S ez utóbbi talán fontosabb. A nép lelke tartózkodó. Csak az előtt tárul fel, aki közelébe férkőzik, aki jó indulattal érintkezik vele. A nép lelke gyanakvó is. Bizalmát csak hosszas érintkezés utján lehet megszerezni. Már pedig a bizalom a nép kormányozható- ságának alapvető feltétele. A kormá- nyozhatóság alatt ezúttal nem az állam kormányzatának érdekében való irányítás értendő. Az a kormányozhatóság, amelyről itt szólunk, semmi egyéb, mint a nép felvilágosításának, a nép nevelésének lehetősége. Ez egyaránt érdeke magának a népnek, egyaránt érdeke az államnak és a müveit társadalomnak. Senki sem ámítja magát azzal, hogy a kultúrának, ismereteknek, a tudásnak egyenlő mértékét lehet szétosztani az emberiség milliárdjai között. A kultúrában való egyenlőtlenség valósággal természeti törvény, mert egyéni képességek különbözőségén, a fejlődés és a visszafejlődés változandóságán alapszik. De van egy határ, amelyet minden rétegben el lehet érni: a fölvilágoso- dottságnak egy olyan legalsóbb szintje, amelyre minden emberfiát, aki nem beteg és nem gyógyithafatlanul dege- nerál, föl lehet emelni. A nép elméje és lelke tele van babonával. A babona a téves ismereteknek és ,.váhelytelenül magyarázott érzéseknek korésszülöttje A modern civilizáció* legnagyobb eredményeit ed- digelé is a babonák kiirtásában érte el. A helyes ismeretek terjesztése, a valóságnak megfelelő természet- és világlátás népszerű alakban való tanítása volt az a fegy^r. amelylyel a népnevelés harcba szállott a tudatlanság szellemével. Sok vonatkozásban sikeres volt ez a harc már eddig is. De minden téren egész sora van még a fogalmaknak, amelyek a nép legjózanabb fiai előtt is még homályban állanak. Babonák, tartalmatlan ábrándok, hamis délibábok tartják béklyóban a nép szivét és elméjét. Mindenkinek, akinek adatott, kötelessége, hogy minden erejével, tudásával résztvegyen a nép tanításának, a nép felvilágosításának nemzetmentő, nemzetfejlesztő nagy munkájában. Aki az ábrándok és babonák világából átvezeti a népet az életvalóság talajára, aki megszabadítja a pusztán fanatikus értékű üres jelszavak rabságától, az a legnagyobb, a legkorszakalkotóbb munkát fogja elvégezni a nép, a nemzet, az állam és a kultúra érdekében. Mert lelkeket szabadított lerázhatatlan bilincsektől, amelyektől azok a maguk erejéből talán soha sem szabadulhattak volna; mert megtisztította a nép fiainak a tudatlanság köd- gomolyai által elhomályosított látókörét és ezzel szabaddá tette a népben rejlő józan ítélőképességet. Ez a jelentősége ennek a jelszónak : a népért — a néphez. Es ebben a jelmondatban fejeződik ki gróf Tisza István politikai koncepciójának egészen uj és első pillantásra meggyőző egyik alapgondolata. A kormányelnök több ízben, de különösen a Beöthy Pál házelnök lakomáján mondott beszédében fejezte ki azt a gondolatát, hogy a nép felvilágosítása, a nép józan ítéletének önállósítása, a demagógia megtévesztő látszatai ellen való, szinte védőoltása, a politikai, a nemzeti és a gazdasági fejlődésnek szinte mérhetetlen erőforrásait nyitja meg a jövendő számára. Csak meg kell mutatni a valóságot a népnek és akkor annak helyes ítélete s éber életösztöne maga fogja útját vágni minden destrukciónak. Mintha csak a Sokrates erkölcsi tanítását hallanók : „A jót csak meg kell mutatni az embereknek, hogy kövessék is. Távirat, telefon. Az uj horvát miniszter és a királyi biztos esküje. Bécs, julius 23. Gróf Tisza István miniszterelnök, gróf Pejacsevich Tivadar horvát miniszter és báró Skorlecz Iván királyi biztos ma reggel lseidből ideérkeztek. Becs, julius 23. Az uj királyi biztos ma délelőtt a miniszterelnökkel együtt a külügyminisztériumba ment, ahol hosszabb ideig tanácskoztak grór Berchtold külügyminiszterrel. Délután mindketten visszautaznak Budapestre, báró Skerlecz pedig szombaton Zágrábba megy és elfoglalja hivatalát. Mosonmegye bizalmat szavazott. Magyaróvár, julius 23. Moson vármegye törvényhatósági bi- zot'siga cp.a tartott júliusi közgyűlésén gróf Tisza Istvánt és a kabinet többi tagjait táviratilag üdvözölte, a kormánynak egy hangú lelkesedéssel bizalmat szavazott és odaadó támogatásáról biztosította. Julius CSÜTÖRTÖK Krisztina RIKSZAPI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor ki ünő italt szolgáltat 1 _ß Tisztán a JBIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bántalmak ellen páratlan Ka pható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád. Jelen számunk 6 oldal.
