Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)
1913-07-19 / 165. szám
(1913. Julius 19.) 165. szám, SZAMOS 8. oldal. A berendi árvízkárosultakért. A napilapok részletesen beszámoltak arról a rettenetes pusztításról, amelyet a Szamos folyó kiáradt vize Berend, szatmár- megyei községben okozott. Berend községnek színtiszta magyar lakossága, amely egy-kettő kivételével szegény földmives és napszámos emberekből áll, hajlék és betevő falat nélkül várja, hogy a társadalom jótékonysága megmenti az éhenhalástól vagy a kivándorlástól. Nemcsak házaikat és termésüket, baromfiállományukat vitte el a \iz, de egyes helyeken a szántóföldet is elvitte az ár. A csapás által szerencsétlenné, földönfutóvá tett berendiek a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva arra, hogy a jótékony emberek megmentésükre és segítségükre siessenek. Abban a reményben, hogy a magyar társadalomnak oly sokszor megoyilvánult jótékonysága most sem marad tétlenül, felkérem az adakozókat, hogy pénzbeli, esetleg vetőmagban vagy élelmiszerben nyújtandó segítségüket címemre szíveskedjenek eljuttatni. Ugyancsak a berendi áL/izkárosultak javára képeslevelezőlapokat hoztam forgalomba, a Szamos pu?ztitásai nyomán a helyszínén készült felvételeket. Ezeknek darabja 20 fillér és a tiszta haszon az árvíz károsultak javára lesz fordítva. A levelező lapok megrendelhetők Dénes Sándor szatmári lapszerkesztőnél. Szatmárnémeti, 1913. julius 18. Dr. Galgócxy Árpád a szatmári járás főszolgabirája. * Ma a következő újabb adományok érkeztek hozzánk a berendi árvízkárosuUak részére: özv. Fehér Józsefnő, dr. Kölcsey Ferenc 10—10 K, Komka Alajosné, Kor tészffy Gábor 5—5 K, Szabó Gézánó, özv. Braun MártODné 3-3 K, Csillag-kabaré 1 korona. Nem mulaszthatjuk el, hogy egy pár szót ne fűzzünk ahhoz az adományhoz, amely Csillag kabaró név alatt érkezett be hozzánk. Négy apró gyerek, 10—12 évesek — névszarint : Stern Sárika és Mór, Springer Margit és Böske — a Booskay-utcai Muhy-paloiában gyermek-kabarét rendeztek és olvasván a berendiek szerencsétlen helyzetét, az összjövedelmet az ő részükre juttatták. Adalékok a Vasárnapi rapiilőversenijhez. Hogy született meg Hegedűs repülőgépje ? — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, julius 18. Feltűnő plakátok s az utcáinkat elárasztó tarka röpcédulák hirdetik, hogy vasárnap visszaszivhatatlanul megtartja Kvasz András és Hegedűs József e hó 18-ára hirdetett repülőversenyét. Bennünket, szatmáriakat nem csak azért érdekel ez a repülőverseny, mert látványos pro dukciókat élvezhetünk végig, hanem főleg azért, mert az egyik szereplő pilóta, aki rövid idő alatt szép nevet küzdött ki magának, földiek. Hegedűs József, a szomszédos KárolyiErdőd községben született, ahol atyja igazságügyi tisztviselő még most is. Hegedűs a technikai pálya iránt érzett nagy fogékonyságot s rövid idő alatt tisztában volt a modern technika csinjável-binjável. Erdőd jámbor lakói még élénken emlékeznek arra a mulatságos jelenetre, amikor Hegedűs összeszedve az utca apró gyermekeit s 20 lóerős turista autójával felzakatolta az egész község lakóit. Igaz, hogy a gödrös utakon nem egyszer megtörtént, hogy az autóban ülő aprósápok egy nagy zökkenésnél kizökkentek a kényelmes gummikerekü szekérből, de bisz az volt a legmulatságosabb. Erre a dicsőségre, hogy t. i. Erdőd jámbor csemetéit megismertette a modern technika vívmányaival, csakhamar ráunt Hegedűs s elutazott Budapestre, A fővárosba jutva, érdeklődése a Rákosi-repülő- térre hajtotta V' s napokig elnézte, hogy mint reperálják a sérült gépeket s csakhamar a pilótákhoz csatlakozott. Könnyen ment. Magyarországon senki sem szokta még iskolában tanulni a repülés technikáját. Mindent ott a rákosi-versenytéren tanultak meg tandíj nélkül. így Hegedűs is. Amikor mór éleslátó szemmel teljesen megismerte a repülőgép szerkezetét és a vele való bánást, azon törte fejét, hogy miképpen tudna ő egy repülőgépre szert tenni. Székely Mihály hírneves magyar aviatikának volt egy asztalosa, Surányi Józsefnek hívták. Ez az asztalos megirigyelte, hogy ő csak a más gépjén dolgozik s gondolt merészet és nagyot, két újpesti atyafival részvónytátsaságot alakított olyan megállapodással, hogy ő elkészíti a vázat s az újpesti atyafiak megveszik a motort. így azután sikerült is Surányinak egy repülőgépet kiállítani a rákosi-repülőiérre. Szép, díszes repülőpép volt a Surányiő, hatvan lóerős motorral, de felszállni veie nem mert, hanem felkérte a versenytéren ácsorgó Hegedűst, hogy szállana ő fel vele. Hegedűs kész örömmel vállalkozott a repülésre, de minden kísérlete meddő maradt : Surányi tökéletlen gépével nem tudott felszállni. Néhány meddő kísérlet után Hegedűs lemondott a dicsőségről, hogy Surányi repülőgépével szelje át a levegőt s a háromtagú részvénytársaság is lecsüggesz- tette az orrát, hogy hiába verték be pénzeiket az iromba vasmadárba nem lehet vele repülni. Most már csak azon igyekezet a két újpesti polgár, hogy a géptn mielőbb túl adjon. Hegedűs azt megneszelve, ajánlatot tett a repülőgép egyedüli értékes részének, a 60 lóerős motornak megvételére. A csalódott részvénytársaság készséggel megkötötte a vásáit, sőt még abba is belement, hogy Hegedűs részletekben fizessen. Az igy szerzett motorhoz azután He- gédüs maga kezdte megépíteni a repülőgépet, melyet több híresebb külföldi gép mintájára két hónap alatt el is készített s kitolta a rákosi repülőtérre, ahol Kvasz András, Hegedűs pártfogója azonnal ki is próbált. A gép meglepő sikereket ért el, Kvasz András elismerőleg nyilatkozott felőle fővárosi hírlapoknak, akik révén csakhamar forgalomba került Hegedűs neve. Kvasz próbautja után Hegedűs is gyakorlatozott gépével, mely is a legnagyobb magyar repülőgép, de Székely és Lányi biplánjánál másfél mázsával könnyebb. Ma már Hegedűs is kitűnően kezeli a a gépet, mellyel a pilótán kívül rendesen egy utast is felvisz magával. A vasárnapi repülőversenyt akármilyen rossz idő lesz is, megt rtja Hegedűs s azt mondja, hogy 8—10 szer fel fognak száílani, először ő és Kvasz, azután jelentkező uta sokat is felvisznek magukke' — 200 koronáén. — No ős elhanyagolt irodalmunk, azt i. t. sajtó képviselői minő kedvezményben részesülnek ? — kérdeztem Hegedűstől. — ötven-hatvan percent engedmény — felelt Hegedűs, — de téged ingyen is felviszlek. Eszerint tehát én is repülni fogok vasárnap, amely a régi jó idők fizetőpincéreinél nem is lesz szokatlan látvány s csupán a lendítő erők között lesz némi különbség. Mielőtt azonban a légbe emelkednék, felkérem összes barátaimat és ismerőseimet, hogy gyűjtsenek koszorúra s ha véletlenül életben maradnék, az összegyűjtött pénzt adják át nekem — koszoruváltság-dij cimón. Ilván. Mikor féltik a Vöt. .. leleményes após. — A Szamos tudósítójától — Szatmár, julius 18. Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy Peiszikovics Jakab királyházai vendéglős feljelentésére a turci csendőrsőg letartóztatta vejét, Simon Dávid szabót, ki a feljelentés szerint apósától 100 koronát ellopott. Ma azután kitűnt hog/ milyen érdekes háttere van a feljelentésnek. Simon Dávid három hónappal ezelőtt feleségül vette Peiszikovics Jrkab leányát 8 az esküvő előtt az örömapa 1000 korona hozományt Ígért az elszánt vőlegénynek. A rossz gazdasági viszonyok stb. azonban késleltették többszöri sürgetés dacára is a hozományt, úgy, hogy az elkeseredett vő fenyegetőzni kezdett, ha a pénzt nem kapja meg, itt hagyja az asszonyt és átvitorlázik Eszak-Amerikába. A múlt hét elején azután eltűnt hazulról Simon Dávid s egyenesen Gyulafehérvárra utazott, ahol munkát vállalt. A munka azonban sehogysem Ízlett neki s gondolt egyet, haza jött. Útja Turczon vitt keresztül, ahol a csendőrök barátságosan felszólították, hogy kövesse őket a szatmári kir. ügyészség fogházába. Ahogy az após tudomást szerzett veje balesetéről, hogy t. i. a csendőrök elfogták és bekísérték, azonnal egy „alázatos“ kérvényt irt, melyben alázatosan tudatja a nagyságos királyi ügyész úrral, hogy veje Simon Dávid nem is lopott, — mint ő feljelentésekor állította — hanem csak eltűnt hazulról „egy kicsit“, dejamennyiben tartott tőle, hogy kiszökik Amerikába, hát gondolta jó lesz a csendőrséggel elfogatni és hazahozatni. Hanem egy kis bibije is van a dolognak : Simon Dávid t. i. elfogatásakor bevallotta, hogy száz koronát elemeit apósától s bizony a vejét megszökéstől féltő furfangos após most már lelkendezve futott az ügyészségre s feljelentését visszavonva, a kényes ügyet békés „családi körben* intézte ol. a ölő yfodrász-terem n BALOGH női manicür és villamos szépségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállo- pában. — Állandó hajkiállitás. Legjobb ekék jótállás mellett raktáron kaphatók Poszvék gazd. szakirodája gépraktárában Attila-u. 8. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában =» Szatmár.
