Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)

1913-07-19 / 165. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 165. szám. Az ország jegyzői. Félezer községi és körjegyző vonult fel tegnap a várba Tisza István gróf miniszterelnökhöz és Sándor János belügy­miniszterhez, bizalom­mal terjesztve elő kí­vánságait annak a kor­mánynak, amelynek, feje a nemzeti munkapárt eddig végzett munkájá­ból is az oroszlánrészt vette ki, most pedig a kormányelnöki székben a hátra­levő összes nagy feladatok megoldását tűzte ki feladatául. Az idők jele — s a kormányelnök egyénisége iránt való ki­vételes bizalomé is — hogy országszerte megingathatatlan a meggyőződés, hogy amit a kormányprogram hirdetett, az valóra is fog válni. Semmiféle konkoly­hintés, semmiféle jelszavas izgatás sem képes kitörölni a lelkekből ezt a hitet. És ha Tisza István és a munkapárt semmi egyebet el nem ért volna, csak ezt az eredményt: hogy az emberekben, az országban visszaállott a hit a kor­mányzat megbizhatósága, jóakarata és serénysége iránt, már ezzel is döntő fordulatot adott a köziéleknek. Hisz leg­nagyobb csapása ennek az országnak, fejlődésünk legnagyobb veszedelme ép­pen a politikusokban való hitnek, a programmokhoz való bizalomnak kipusz­tulása volt. Ennek járt nyomában a köz­nek az az elernyedése, az összeség szempontjai iránt való érzéknek az az elhanyatlása, ennek nyomán lett rajtunk egyre jobban úrrá az egyéni és osztály­érdekeknek az a gyűlölködő harca, amely közéletünket annyira elvaditotta. A hit­nek és bizalomnak fokonként való újra­éledése valóban csökkenti is a közéleti eldurvulás jelenségeit s bárha messze vagyunk még a teljes gyógyulástól, mindenki nap-nap után tapasztalja, mennyire megváltoztak a viszonyok az elmúlt évekhez képest: mindenki tisztán látja, hogy botorságra vállalkozna az, aki ezt a gyorsan és szinte ellenáll­hatatlanul haladó gyógyulási folyamatot meg akarná állitani. A visszatérő hitnek és bizalomnak nevezetes mozzanata a jegyzők tegnapi tisztelgése is. Eégi sérelmek orvoslásában, régi kívánságok lehető teljesítésében soha sem volt olyan nyugodt a bizakodásuk, mint most. A köztudatra nem maradt hatás nélkül az utolsó -esztendő nagy parlamenti harcainak az a kézzelfogható tanulsága, hogy amit ez a kormány és pártja az ország és a közérdek szem­pontjából szükségesnek tartanak, azt a legizgatóbb harcok közepette sem té­vesztik szem elől s mihelyt lehet, meg is valósítják. Ezen az általános tapasztalaton fe­lül megnyugtatja a jegyzői kart az a fel­fogás, amely annak jelentőségét és hi­vatását illetőleg úgy a miniszterelnök, mint a belügyminiszter programmatikus nyilatkozataiban megmutatkozott. Gróf Tisza István a képviselőházban mondott miniszterelnöki székfoglalójában a jegy­zői kar erkölcsi helyzetére és hatáskö­rének kérdésére vetette a súlyt. A köz­ségi közigazgatás rendezésének kérdésé­ről szólva a következőket mondotta rö­viden, igy foglalta össze a jegyző- kérdés lényegét: „Magának a községi közigazgatás élén álló tisztviselő állásá­nak helyes konstrukciója, annak a nagy fikciónak a megszüntetese, amely ma a jegyzői és bírói hatáskör felállításában nyilvánul, (Igaz! Úgy van !) a jegyzői állás olyan szervezése, amely kellő ha­táskörrel és kellő felelősséggel ruházza fel azt a szakképzett egyént, aki a köz­ségben a közigazgatás végrehajtó kö­zege“. Ebből a nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy a kormány a községi és körjegy­zők ügyét nemcsak pénzügyi és gazda­sági szempontból méltányolja, hanem helyzetük rendezését, hatáskörüknek képzettségükhöz illő kiépítését közérdek­nek tartja. Méltányosság és a közigaz­gatás jól felfogott érdeke az, amely a közigazgatási életben jártas e két kor- mányférfiunak ilyetén nyilatkozatokat adott a szájába. A falu jegyzői ma már az ország jegyzői, akiknek munkáján — mint egykor Szedán a német nóptanitókén — fog múlni a magyar állam egészséges fejlődése és megerősödése. Dr. Stern Móric ügyvéd irodáját Szatmáron, a Köl­csey-utca 11. számú házban megnyitotta. Távirat, telefon. A koalíció mosakodása. Bpest, július 18. Munkapárti körökben Szterónyi röpira- tában annak bizonyítékát látják, bogy a koalíciós kormány újra meg újra [szükségét érzi, hogy leikiismeretlen guzdilkodását mentegesse és elkerülhetetlennek tüntesse fel a sok milliónyi kárt, mit szerződéseivel az országnak okozott. Ezen utólagos mosa­kodásnak egyébként semmi politikai jelen­tőséget nem tulajdonítanak. A szász kormány Miksa herceg ellen. Bpest, julius 18. Magyar politikai körökben igen jó ha­tást kelt, hogy a szász kormány hivatalo­san kijelenti, hogy Miksa szász hercegnek egy wiesbadeni újságban közzétett kijelen­téséből, melyekben a magyar kormány nemzetiségi politikája ellen fordul, teljesen távol áll. Maga a kormánynyilatkozat emlékeztet rá, hogy Miksa hercegnek, aki tudvalevőleg pap, valóságos rögeszméje az ortodox és a kalholikus egyház egyesítése Erről néhány évvel ezelőtt könyvöt is irt, de tartalma olyan volt, hogy kénytelen volt érte a pá­pától személyesen bocsánatot berni. A. jegyzők monstre kül­döttsége Tisza István előtt Bpest, julius 18. A magyar jegyzők monstre-küldöttsé- gének mai tisztelgése Tisza gróf miniszter- elnöknél és Sándor János belügyminiszter­nél korszakos jelentőségű eseménynek mond­ható. A jegyzők szónoka mérhetetlen lelke­sedést váltott ki, mikor azt mondotta, hogy 1867 óta Tisza István volt az első belügy­miniszter, aki nemcsak Ígért a jegyzőknek, de adott is és aki az 1904 iki XI, törvénycik­kel hallhatatlanná tette nevét. Még nagyobb lelkesedést keltett Tisza válasza, a ki hangsúlyozta, hogy élete javát falun töltötte; tudja, hogy a jegyzői kar mennyire összeforrt a magyar néplélekkel, a magyar nemzeti élet legfontosabb fel­adataival. Ö 1904-ben sem ígért, hanem tett; most se igér, de biztosítja a jegyzőket, hogy állami pénzügyek és gazdasági hely­Julius SZOMBAT Paul. Vince Ärtiz miatt elhalasztott repülőverseny holnap délután minden körül- ♦♦ rnények közt meg lesz tartva. ♦♦ Jegyek már szombaton válthatók a Deák-téren lelállitott pénztárnál.— Különvonatok a Pannóniától közlekednek a versenytérig. ♦♦ Jelen számunk 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents