Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)

1913-06-13 / 134. szám

2 oldal. SZAMOS jainak a nemzeti fejlődés kontinuitásá­nak nagy elvét. (Zajos helyeslés.) Hiszen fordultak volna-e ezek az urak a botrányok ezen rendszeréhez, ha elvi küzdelmektől győzelmet remél­hettek volna ? Fájdalom, a magyar köz­élet mutat már fel bizonyos tapasztala­tokat és ezekből mindig az következik, — gondoljunk vissza a legutóbbi fél­század történetére — hogy mindig a desperáció fegyvere volt a botrány, amelyhez akkor nyúlt az ellenzék, ami­kor meggyőződött róla, hogy az elvi téren vereség éri vereség után, (Igaz ! ügy van 0 amidőn a becsületes küzde­lemben való érvényesülés minden re­ménységéről le kellett mondani, (ügy van!) Itt állunk tehát, győzelmes küz­delmünk feleutján. A kép viselőház hatá­rozott többsége erős elvi alapon egye­sült íérfiakból álló többség, akik váll­vetve küzdötték át a legutóbbi három év nem mindennapi viszontagságait (ügy van!) és akikben, hiszem és tu­dom, él a hit, él a bizalom ügyünkben és a sikerben, (ügy van!) A nemzettől megkaptuk a madátumot és ezt a man­dátumot még csak részben tudtuk be­váltani. Hát vájjon nem csak szüksé­ges-e, de egyáltalában lehet-e, ha van bennük kötelességérzet a nemzet iránt, egyáltalában megengedhető-e az a gon­dolat, hogy most öngyilkosságot, politi­kai harakirit kövessünk el, abdikáljunk arról a szerepről, amelyet ünnepélyesen vállaltunk a nemzet színe előtt s amely­től meghátrálás nincs számunkra mind­addig, amíg a vállalt kötelezettségnek becsületesen eleget nem tettünk ? (Hosz- szantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps.) Tulajdonképpen most jutottunk el a munkapárt életének arra a pontjára, ahol szabaddá válik a tér a valóban alkotó tevékenység számára. Hiszen az első esztendőt a teljesen züllésnek in­dult államélet normális kereteinek újból való felépítésére kellett íorditani. (ügy van!) Alig végeztük ezt el, jött köve­telő sürgősséggel — hiszen erről ma már igazán nincs mit beszélni — a véderő korszerű fejlesztésének ügye. (ügy van!) Ott meg kellett az obstruk- cióval vívni a nagy csatát. Elvesztet­tünk többet, mint egy esztendőt, de megvívtuk ezt a küzdelmet is, intóz- ményszerüen biztos alapokra rakva biz­tosítottuk a magyar parlamentárizmus rendjét és a parlament munkaképes­ségét. Az alkotáshoz nehány hónapja fog­hattunk. Egyik nagy alkotásunk legalább részben áll: a választójogi reform, de ezt a magyar állami és társadalmi szer­vezet korszerű és nemzeti irányban való kiépítésének munkája kell, hogy kövesse, (ügy van!) Ebbe munkába belemehetünk nyugodtan, fölemelt fővel, az eddig elért sikernek biztató tuda­tával ! Távirat, telefon. Tisza programmja. Budapest, junius 12. Tisza István programmbeazéde, melyet ma az országgyűlés mindkét Házában el­mondott, az összes politikai körökben a le­hető legjobb hatást keltette. A miniszterel­nök tartózkodott minden polémiától, az el­lenzék sztrájkoló taktikáját nem is érintette, hanem egy gazdag és az államáiet minden terére kiterjedő munkaprogrammot vázolt hallgatósága előtt. Általában Tisza olyan kormányelnöknek mutatkozott be, a ki pro­duktiv munkát akar végezni, nem psdig meddő politizálásban felőrlődni. Tisza István munkaprogrammja nem fantasztikus tervezgetóseknek foglalatja, ha­nem gyakorlati szükség és meg is valósít­ható alkotásokból áll, melyeknek a nemzet fogja hasznát venni. Az általános politikai helyzetre a mi­niszterelnök szinte C3»k egy mondattal utalt, felhiva a képviselőház minden tagját, hogy a hasznos munkában vegyen részt. Egészben véve a programmbeszéd egy dolgozni kívánó önérzetes és erős kormány bemutatkozásának benyomását keltette és a miniszterelnök egész hallgatóságára átragadt az a céltudatos biztosság és a maga iga­zába vetett hit, amely ezt a programmbe- szédet jellemzi. A képviselőház ülése. Bpest, jun. 12. Az elsőemeleti karzatok zsúfolva van­nak előkelő hölgyközönséggel. A munkapárti képviselők fél 11 óra­kor tódulnak be a tarembe, vannak vagy 200-an. Jelen van Lukács László is, aki szinte észrevétlen helyezkedik el a második padsorban. Az ülésen Beöthy Pál elnököl, beje­lenti legelőször is azt, hogy Tisza István gróf miniszterelnökké neveztetvén ki, man­dátumáról és az elnökségről lemond. Tisza egyénisége — folytatta az elnök — szorosan összeforrott a Házzal, a par­lamenti rend megteremtését neki köszön­hetjük, nem térhetünk tehát egyszerűen napirendre a lemondásán. Mivel azonban Tisza tovább is itt fog működni, még ex­ponáltabb állásban, tőle bucsuzui nem szükséges, sem érdemeit külön méltatni. Indítványozza az elnök, bogy Tisza István lemondását vegyék tudomásul. A Ház tudomásul vette a lemondást. Sándor János és Gbillány Imre báró szintén lemondott mandátumáról. E bejelentések után lépett Tisza István gróf minisztertársaival a terembe. A ház percekig tartó éljenzéssel fogadta. Amint a csend helyre állott, Tisza István azonnal beszélni kezdett. Azt hiszi, úgymond Tisza, hogy a Ház nem várja tőle azt, hogy megjelölje politi­kájának alapelveit és irányát ős hogy kor­mányzati programmot adjon. Ezt a kor mányválságot nem politikai differenciák idézték elő: ugyanazt a politikai irányt szol­gálja hűségesen, amelyet előde követett. Tisza ezután a kiegyezésről, a nemze­tiségekről, az adótörvényről, a választói re­formról, a városi kérdésről és az igazság­ügy programmjáról tartott hatalmas be­szédet. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által (1913. junius 13.) 134 szám. A főrendiház ülése. Budapest, junius IS. A főrendiház délután öt órakor ülést tartott Jósika Samu báró elnöklésóvel. Az elnök jelentőseket terjesztett elő a parla­ment javaslatairól. Gróf Dégenfeld jegyző, az uj kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot olvasta fel, ezután az uj kormány bevonult. Tisza István hosszabb beszédet mond, melynek lényege azonos a képviselőházban elmondott beszédével. Majd gróf Desseffy Lukács kormány­zását birálgatta s különösen a parlamenti őrség intézménye ellen kelt ki hevesen. Beszéde végén bizalmatlanságát fejezte ki az uj kormány iránt. Hadik gróf ugyancsak élesen kritizálta az előbbi és az uj kormányt. Tisza régebbi politikai működésével foglalkozott. Majd Prónay Dezső báró beszólt és többi közt azt mondotta, hogy Tisza egye­nesen Ausztria karjaiba viszi Magyarországot. Kinos megütközést keltett úgy a Hadik, mint a Prónay beszéde. Tisza nagyon vehemensen utasította vissza Hadik és Prónay kijelentéseit. Kije­lentette, hogy egyik beszéddel sem foglal­kozik érdemben, mert nem akar itt n két előtte felszólalónak a közjog elemi szabá­lyaiból oktatást adni. Végül kijelentette a miniszterelnök, hogy a mandátumfosztó törvényjavaslat nincs programmjába, de ha látja, hogy szükség lesz reá, meg fogja valósittatni. Lukács bucsuzása. Bpest, jun. 12. Lukács László ma délelőtt fóltizkor búcsúzott a miniszterelnökség tisztikarától. A bucsuzás nagyon meleg és szívélyes volt. A Polónyi és Gerő-ügy. Bpest, jun. 12. Tegnap jelentettük, hogy Gerő Vilmos parlamentőri százados provokáltatta Polónyi Gézát, mert az azt áliitolta róla, hogy pezsgővigóc volt. Polónyi ma kijoleutette, hogy elégtételt nem ad, ő nem hazudott, mert Gerő tényleg pezsgőügynök volt. Gyermekrontó tanitő. Bicske, junius 12. A bicskei csendőrség letartóztatta Róth József 64 éves etyeki tanítót, mert kiderült a vén bestiáról, hogy tanítványai közül körülbelül negyven gyermeket meg­rontott. Róthot letartóztatásakor a nép meg akarta lincselni, a csendőrök csak nagy- nehezen tudták a nép dühe elől megsza­badítani. HÖLG YFODRÁSZ-TEREM N BALOGH női manicür és villamos szép­ségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállo­dában. — Állandó hajkiállitás. A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát kószit (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. = Frieder-ház). — ­Tisztelettel Botos Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents