Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)
1913-06-13 / 134. szám
2 oldal. SZAMOS jainak a nemzeti fejlődés kontinuitásának nagy elvét. (Zajos helyeslés.) Hiszen fordultak volna-e ezek az urak a botrányok ezen rendszeréhez, ha elvi küzdelmektől győzelmet remélhettek volna ? Fájdalom, a magyar közélet mutat már fel bizonyos tapasztalatokat és ezekből mindig az következik, — gondoljunk vissza a legutóbbi félszázad történetére — hogy mindig a desperáció fegyvere volt a botrány, amelyhez akkor nyúlt az ellenzék, amikor meggyőződött róla, hogy az elvi téren vereség éri vereség után, (Igaz ! ügy van 0 amidőn a becsületes küzdelemben való érvényesülés minden reménységéről le kellett mondani, (ügy van!) Itt állunk tehát, győzelmes küzdelmünk feleutján. A kép viselőház határozott többsége erős elvi alapon egyesült íérfiakból álló többség, akik vállvetve küzdötték át a legutóbbi három év nem mindennapi viszontagságait (ügy van!) és akikben, hiszem és tudom, él a hit, él a bizalom ügyünkben és a sikerben, (ügy van!) A nemzettől megkaptuk a madátumot és ezt a mandátumot még csak részben tudtuk beváltani. Hát vájjon nem csak szükséges-e, de egyáltalában lehet-e, ha van bennük kötelességérzet a nemzet iránt, egyáltalában megengedhető-e az a gondolat, hogy most öngyilkosságot, politikai harakirit kövessünk el, abdikáljunk arról a szerepről, amelyet ünnepélyesen vállaltunk a nemzet színe előtt s amelytől meghátrálás nincs számunkra mindaddig, amíg a vállalt kötelezettségnek becsületesen eleget nem tettünk ? (Hosz- szantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps.) Tulajdonképpen most jutottunk el a munkapárt életének arra a pontjára, ahol szabaddá válik a tér a valóban alkotó tevékenység számára. Hiszen az első esztendőt a teljesen züllésnek indult államélet normális kereteinek újból való felépítésére kellett íorditani. (ügy van!) Alig végeztük ezt el, jött követelő sürgősséggel — hiszen erről ma már igazán nincs mit beszélni — a véderő korszerű fejlesztésének ügye. (ügy van!) Ott meg kellett az obstruk- cióval vívni a nagy csatát. Elvesztettünk többet, mint egy esztendőt, de megvívtuk ezt a küzdelmet is, intóz- ményszerüen biztos alapokra rakva biztosítottuk a magyar parlamentárizmus rendjét és a parlament munkaképességét. Az alkotáshoz nehány hónapja foghattunk. Egyik nagy alkotásunk legalább részben áll: a választójogi reform, de ezt a magyar állami és társadalmi szervezet korszerű és nemzeti irányban való kiépítésének munkája kell, hogy kövesse, (ügy van!) Ebbe munkába belemehetünk nyugodtan, fölemelt fővel, az eddig elért sikernek biztató tudatával ! Távirat, telefon. Tisza programmja. Budapest, junius 12. Tisza István programmbeazéde, melyet ma az országgyűlés mindkét Házában elmondott, az összes politikai körökben a lehető legjobb hatást keltette. A miniszterelnök tartózkodott minden polémiától, az ellenzék sztrájkoló taktikáját nem is érintette, hanem egy gazdag és az államáiet minden terére kiterjedő munkaprogrammot vázolt hallgatósága előtt. Általában Tisza olyan kormányelnöknek mutatkozott be, a ki produktiv munkát akar végezni, nem psdig meddő politizálásban felőrlődni. Tisza István munkaprogrammja nem fantasztikus tervezgetóseknek foglalatja, hanem gyakorlati szükség és meg is valósítható alkotásokból áll, melyeknek a nemzet fogja hasznát venni. Az általános politikai helyzetre a miniszterelnök szinte C3»k egy mondattal utalt, felhiva a képviselőház minden tagját, hogy a hasznos munkában vegyen részt. Egészben véve a programmbeszéd egy dolgozni kívánó önérzetes és erős kormány bemutatkozásának benyomását keltette és a miniszterelnök egész hallgatóságára átragadt az a céltudatos biztosság és a maga igazába vetett hit, amely ezt a programmbe- szédet jellemzi. A képviselőház ülése. Bpest, jun. 12. Az elsőemeleti karzatok zsúfolva vannak előkelő hölgyközönséggel. A munkapárti képviselők fél 11 órakor tódulnak be a tarembe, vannak vagy 200-an. Jelen van Lukács László is, aki szinte észrevétlen helyezkedik el a második padsorban. Az ülésen Beöthy Pál elnököl, bejelenti legelőször is azt, hogy Tisza István gróf miniszterelnökké neveztetvén ki, mandátumáról és az elnökségről lemond. Tisza egyénisége — folytatta az elnök — szorosan összeforrott a Házzal, a parlamenti rend megteremtését neki köszönhetjük, nem térhetünk tehát egyszerűen napirendre a lemondásán. Mivel azonban Tisza tovább is itt fog működni, még exponáltabb állásban, tőle bucsuzui nem szükséges, sem érdemeit külön méltatni. Indítványozza az elnök, bogy Tisza István lemondását vegyék tudomásul. A Ház tudomásul vette a lemondást. Sándor János és Gbillány Imre báró szintén lemondott mandátumáról. E bejelentések után lépett Tisza István gróf minisztertársaival a terembe. A ház percekig tartó éljenzéssel fogadta. Amint a csend helyre állott, Tisza István azonnal beszélni kezdett. Azt hiszi, úgymond Tisza, hogy a Ház nem várja tőle azt, hogy megjelölje politikájának alapelveit és irányát ős hogy kormányzati programmot adjon. Ezt a kor mányválságot nem politikai differenciák idézték elő: ugyanazt a politikai irányt szolgálja hűségesen, amelyet előde követett. Tisza ezután a kiegyezésről, a nemzetiségekről, az adótörvényről, a választói reformról, a városi kérdésről és az igazságügy programmjáról tartott hatalmas beszédet. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által (1913. junius 13.) 134 szám. A főrendiház ülése. Budapest, junius IS. A főrendiház délután öt órakor ülést tartott Jósika Samu báró elnöklésóvel. Az elnök jelentőseket terjesztett elő a parlament javaslatairól. Gróf Dégenfeld jegyző, az uj kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot olvasta fel, ezután az uj kormány bevonult. Tisza István hosszabb beszédet mond, melynek lényege azonos a képviselőházban elmondott beszédével. Majd gróf Desseffy Lukács kormányzását birálgatta s különösen a parlamenti őrség intézménye ellen kelt ki hevesen. Beszéde végén bizalmatlanságát fejezte ki az uj kormány iránt. Hadik gróf ugyancsak élesen kritizálta az előbbi és az uj kormányt. Tisza régebbi politikai működésével foglalkozott. Majd Prónay Dezső báró beszólt és többi közt azt mondotta, hogy Tisza egyenesen Ausztria karjaiba viszi Magyarországot. Kinos megütközést keltett úgy a Hadik, mint a Prónay beszéde. Tisza nagyon vehemensen utasította vissza Hadik és Prónay kijelentéseit. Kijelentette, hogy egyik beszéddel sem foglalkozik érdemben, mert nem akar itt n két előtte felszólalónak a közjog elemi szabályaiból oktatást adni. Végül kijelentette a miniszterelnök, hogy a mandátumfosztó törvényjavaslat nincs programmjába, de ha látja, hogy szükség lesz reá, meg fogja valósittatni. Lukács bucsuzása. Bpest, jun. 12. Lukács László ma délelőtt fóltizkor búcsúzott a miniszterelnökség tisztikarától. A bucsuzás nagyon meleg és szívélyes volt. A Polónyi és Gerő-ügy. Bpest, jun. 12. Tegnap jelentettük, hogy Gerő Vilmos parlamentőri százados provokáltatta Polónyi Gézát, mert az azt áliitolta róla, hogy pezsgővigóc volt. Polónyi ma kijoleutette, hogy elégtételt nem ad, ő nem hazudott, mert Gerő tényleg pezsgőügynök volt. Gyermekrontó tanitő. Bicske, junius 12. A bicskei csendőrség letartóztatta Róth József 64 éves etyeki tanítót, mert kiderült a vén bestiáról, hogy tanítványai közül körülbelül negyven gyermeket megrontott. Róthot letartóztatásakor a nép meg akarta lincselni, a csendőrök csak nagy- nehezen tudták a nép dühe elől megszabadítani. HÖLG YFODRÁSZ-TEREM N BALOGH női manicür és villamos szépségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállodában. — Állandó hajkiállitás. A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát kószit (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. = Frieder-ház). — Tisztelettel Botos Gyula.
