Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)
1913-06-12 / 133. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szalmái, 1913 133. yéw. ■ B»B«B»Siia9WWBBg9WiBl.inH»W—■■■■■■■■—————m POLITIKAI NAPILAP. Ä Tisza-minisztepium. Az uj kormányt a király kinevezte. Az ország közvéleményének a minisztérium egyetlen tagját sem kell külön bemutatnunk. Mindannyian ismert és érdemes vezéralakjai a magyar politikai közéletnek; olyanok, akik eddigelé is joggal voltak részesei a közbeosülésnek. ízléstelenség számba menne, ha fejtegetéseinket a Tisza István gróf dicséretével kezdenék. Az ő egyénisége annyira jellegzetes, az ő politikai felfogása évtizedek óta olyan nyílegyenes irányban halad, hogy mindenkinek, aki politikával foglalkozik, tisztában kell lenni azzal, mit lehet >várnia tőle. Tisza Istvánt, mint minden egész embert, lehet nagyon gyűlölni; lehet még jobban szeretni. Szándékainak tisztasága, törekvéseinek önzetlensége, a maga igazában való gyönyörű hite azonban a köztiszteletnek egy olyan piedesztáljára állítja őt, amely csak annak jár ki, aki, mint ő, valóban hitt Ó3 öntudatos eszmékért küzd. Uj ember a kabinetben Sándor János, a belügyminiszter. De csak, mint miniszter uj. Mint politikus és közigazgatási tekintély, évtizedek óta nagy pozíciót tölt be. Már az első Tisza-kabi- netben is a jelenlegi belügyminiszter intézte az ország adminisztrációját. Akkor államtitkári sorban, de avval a nagy önállósággal, amelyet számára miniszterének, Tisza Istvánnak feltétlen bizalma részére biztosított. Nagy gyakorlata, mely a vármegyétől indult ki, garanciája annak, hogy a belső adminisztráció bonyolult gépezete jól fog működni. Sándor János vér a munkapárt véréből, akit a többség soraiban, melynek egyik alelnöke, igaz szeretettel vesznek körül. Irigye nincs. Mindenki természetesnek találja, hogy Tisza István öt választotta belügyminiszterének. Uj ember került Becsbe, a felség személye köré. Teljesen arra való ember. Kevesen ismerik úgy, mint ő, azt a nehéz terrénumot, melyen ezután működnie kell. Nagy udvari és politikai pozíciójánál fogva igen hasznos szolgálatot teljesíthet majd az országnak. Burián István báró, az uj, a latere miniszter, hosszú éveken át székelt a közös pénzügyminisztérium palotájában. Az annekszió nehéz idejében első képességű erőnek bizonyult. Visszavonulása óta Budapestre költözött s a nemzeti munkapárt belső életében élénk részt vett. Uj gazdát kapott végezetül a föld- mivelésügyi tárca. Grhyllányi Imre báró került az élére, Nobilis magyar ur, kitűnő gazdaember, a többségi párt egyik alelnöke, akinek kezében a magyar gazdáknak fontos érdekei jó kézbe kerültek. Szerény fellépése, szívélyes modora, nagy komolysága és a közügyekben való avatottsága már eleve biztosították számára a rokonszenvet, úgy, hogy régen belekerült már a munkapárt mi- niszteriábilis férfiainak sorába. Meg lehet állapítani, hogy a többség kebelében az uj miniszterek kinevezése osztatlan, jó hatást tett. Általános a vélemény, hogy Tisza jól választotta ki az uj munkatársait. Hogy hasznos szolgálatokat rémélhet tőlük az ország. A régi emberek pedig tovább fognak dolgozni az uj elnök vezetésével. Sajnálattal látta volna távozni az ország bármelyiküket is, a munkahelyéről. Beöthy László tevékenységéhez, eddigi eredményes működése után, még úgy is jogos reménységet fűz az ország kereskedő-világa. Teleszky Jánosnak dicséretre igazán nem szoruló pénzügyi szakismereteit pótolni nem lett volna éppen könnyű. Balogh Jenő, a tudós jogász éppen ott van, ahol lennie kell. Jankovich Bélától még sokat vár az ország a magyar kultúra fellendítésében. Hazai Samu báró nélkül pedig szinte el se tudtuk volna képzelni az uj minisztériumot. íme, az uj kabinet! Ki állíthatja, hogy ez a lista úgy festene, mint az ok nélkül való harc minisztériuma ? Ki állíthatja jóhiszemüleg, hogy ennek a minisztériumnak provokáció volna a jellege ? A kiváló szakemberek kormánya ez s a higgadt politikusoké; olyan minisztérium, mely dolgozni akar, nem pedig felőrlődni a túltengő politizálásban. Való, igaz, hogy a minisztérium színét Tisza István adja meg. Ám az ellenzéknek legbuzgóbb fáradozása mellett sem fog sikerülni a közvéleményt félrevezetni a tekintetben, hogy Tisza István az ok nélkül való harc férfia volna. Az a férfiú, aki négy éven át a legfegyelmezettebb visszavonultságban óvakodott attól, hogy a koalíció kormányzását zavarja, aki, mikor azokban az időkben fel is szólalt a főrendiházban, ezt nem azért tette, hogy a harci kürtbe fújjon, hanem azért, hogy politikai ellenfeleit támogassa — ez a férfiú bebizonyította, hogy a békének legalább olyan erős támasza, mint aminő akaraterős irányitója a küzdelemnek. Ha Tisza István a harc férfiának tűnik, úgy ennek egyedül kizárólag az az oka, hogy ő vezető szerepre eddigelé mindig akkor volt hivatva, amikor szükség volt arra, hogy egy küzdelem megvivassék s amikor annak megvívására, erőben és szilárd akaratban hozzá hasonló nem akadt. De senki se feledje, hogy ugyan az a Tisza, aki junius 4-ikót megcsinálta, a Thaly-féle békét is megkötötte. Megkötötte ott a tanácskozó teremben; előzetes paklizás nélkül, nyílt ülésben. Kapva-kapott rajta. És boldog volt, hogy nyélbe üthette. Tisza Istvánt csak az tekintheti a feltétlen harc emberének, akinek rossz a leikiismerete. Aki tisztában van a saját lelki diszpozíciójával és maga kerüli a békét. Az uj miniszterelnök politikai individualitásának ez a helyesbítése egészen tisztán fog állani a közvélemény előtt, ha majd az uj kormány programmatikus nyilatkozataiból illetékes formában értesül a szándékairól. [•aVicát, telefon. Eskü után. Bpest, jun. 11. Az uj miniszterek ma este 7 órakor érkeztek Budapestre Bécsből, ahol az esküt tették le a király előtt. A miniszterek azonnal a munkapárt helyiségébe hajtattak, ahol 4—500 párttag már várta a minisztereket. Óriási éljenzés fogadta a minisztereket. A zaj csilapuitával Tisza István gróf miniszter- elnök beszélt. Tisza a többi közt azt mondotta, bogy meg sem kísérli az ellenzékkel való béke kötést, mert ö nem akar bomédiázni. Ha azonban oly események merülnek fel, melynek következtében, a normális parlamenti élet helyre állhat, azokat a legnagyobb készséggel fogja előmozdítani. Ezután gróf Khuen-Héderváry Károly pártelnök üdvözölte az uj kormány tagjait. Junius GSÜTÖRTÖK Ék. János.
