Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)

1913-06-29 / 148. szám

4. oldal. SZAMO.S (1913. junius 29.) 148. szám. Az ügyészség vádirata a román izgatok ügyében. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 28. Országszerte ösmeretes az a hatalmas botrány, amelyet Jaczkovich Mihály hajdú- dorogi püspöki helynök és egyházmegyei főtanfelCgyelő iskolalátogatása alkalmával rendezett a szatmármegyei Kismajtéoy köz­ségben nehány elégedetlen és felbujtott román hivő, akik a püspöki holynököt és kíséretét tettleg is bántalmazták. A vizsgálat során, amely Marosán György kismajtónyi gör. kath. lelkész és társai ellen hatóság elleni erőszak és ma­gánosok elleni erőszak büntette miatt indult meg, Morvay Károly vizsgálóbíró úgy Marosánt, mint a zavargásban rősztvett 8 társát letartóztatta. Ezenkívül kiterjedt a vizgálat még huszonhárom kismajtényi emberre, jobbára mezőgazdasági munkásokra, cselédekre és kisbirtokosokra. Fabő Zoltán dr., a szatmárnémetii kir. ügyészség vezetője, tegnap nyújtotta be 20 oldalra terjedő vádiratát, amelyben ma­gánosok elleni erőszak és hatóság elleni erőszak büntette miatt emel vádat a 31 vádlott ellen. A kismajtényi lázadásról az eddigi ellenkező híradásokkal szemben az ügyész­ség vádirata teljes hitelességgel a követke­zőkben ösmerteti a tényállást. X. Pius római ^pápának 1912. junius 8-án seit „Christi fideles graeci“ kezdetű bullájával a magyarországi görög szertar- tásu róna. kath. hívek részére egy uj egy­házmegye állíttatott fel: a hajdudorogi püspökség. Az uj egyházmegyébe a pápai bulla szerint végérvényesen csakis o'yan gör. kath. egyházközségek osztattak be, amelyeknek tagjai vagy teljesen magyarul beszélnek, vagy ha románok is, de magyarul is érte­nek és beszélnek. Ezek közé az elbülönitett Ó3 a hajdu­dorogi uj egyházmegyéhez csatolt községek közé tartozott a szatmármegyei Kismajtóny község is, amely azelőtt a nagyváradi egy­házmegye alkotórészét képezte. Az átcsatolt egyházközségek román- ajkú lelkészeinek egyrésze azonban az egy­házmegye felállításában nemzetiségüknek sérelmét vélte felismerni, nem tudott az uj alakulásba belenyugodni, hanem minden eszközzel oda törekedett, hogy a régi álla­pot visszaállittassék. A pápai bulla közhírré tétele után azonban annak nyíltan ellenszegülni a hierarchikus függőségi viszony megsértése és ekként a lelkész! állás veszélyeztetése nélkül nem lehetett. Az elégületlen románajbu lelkészek tehát alattomban folytatták tovább a pápai bulla ellen a mozgalmukat, elhitetvén a jobbára alacsony műveltségű és igy köny- nyebben félrevezethető hívekkel, hogy a magyarok őket az uj egyházmegye felállitá sával hitüktől és nyelvüktől akarják meg­fosztani. így történt ez Kismajtényban is, ahol a lakosság — bár román anyanyelvű — azonban a magyar nyelvet úgyszólván kivé­tel nélkül mindnyájan beszélik. A román lelkészeknek ezt a mozgal­mát egy központi szervezet, az úgynevezett Ötvenes Bizottság irányította, amely a m. kir. belügymioiszterium engedélyével Gyula - fehérváron a román nemzetiségi gyűlés alkalmával, még a pápai bulla kibocsátása előtt megválasztatott. Az ötv8ntagu bizottság azonban később, a pápai bulla közhírré tétele után is tartott titkos összejöveteleket Kolozsváron, Nagy­bányán, Nagykárolyban és Szatmáron, ame­lyeken a hajdudorogi püspökség ellen irá nyúló titkos határozatokat hoztak, A bécsi pápai nuncius köriratban ér­tesítette az uj egyházmegyébe beosztott lelkészeket, hogy az uj hajdudorogi püspök­ség 1912, november 17-én életbe lépett és hogy az egyházmegye apostoli kezelését és kormányzását Papp Antal munkácsi püspök vette át. Papp Antal Szatmárvármegye terüie tén az egyházak és iskolák látogatásával Jaczkovich Mihály hajdudorogi püspöki kül- helynököt és egyházmegyei főtanfelügyelőt bízta meg, akinek külön felhatalmazást adott arra, hogy az iskolák látogatásán kívül, ahol szükségesnek látja, az egyes lelkészeket és egyházakat is látogassa meg. Marosán György, a szatmári kir. tör­vényszék fogházában most letartóztatásban levő kismajtényi pópa, mikor a pápai bulla kibocsátásáról, még annak közzététele előtt, értesült, egy latin nyelven szerkesztett til­takozó sürgönyt küldött Scapinellí bécsi apostoli nunoiusnak, amelynek a tartalma a kővetkező volt: „Őseink nyelvét és hitét az utolsó csepp vérig meg fogjuk tartani és védel­mezni a „Christi fideles* pápai bulla ke­gyetlen merészsége ellen. Borzasztósá- got készittek elő, ti fogjátok meglátni. A kismajtényi hívek es a plébános“. Egyszersmind 16 kismajtónyi hívővel egy olyan nyilatkozatot íratott alá, amely­ben ezek elösmerik, hogy a sürgöny az ő beleegyezésükkel küldetett el. Ezt a nyilat­kozatot a házkutatás alkalmával találták meg Marosánnál. Ugyanilyen tiltakozó Írást menesztettek Papp Antal munkácsi püs­pökhöz is, akinek az uj egyházmegye fel­állításáról szóló hivatalos leiratát is vissza­küldték. Az 1913 április 10 én történt lázadás hiteles történetét a vádirat a következőkben ismerteti. Április 6 án Jaczkovics Mihály szere­tetteljes hangon irt levélben értesítette Ma­rosán pópát, hogy április 10-én megláto­gatja a majtényi iskolát s ennek megtör­ténte előtt a lelkész házánál is tiszteletét fogja tenni. Marosán erre gyűlésre hívta össze híveit, akiknek kijelentette, hogy ő inkább elhagyja az egyházat, semhogy az uj püs­pökséghez tartozzék. A híveknek arra a kérdésére, hogy hogyan viselkedjenek, a plénum előtt azt válaszolta, hogy „tegyetek amit akartok, az én kezem meg van kötve“. De gyűlés után Moldován Jakabot és id. Csögi Jánost ház­ról házra járatta azzal az üzenettel, hogy Jaczkovicsot nem kell elfogadniok. A burkolt és nyílt felhívásnak meg is volt a hatása az alacsony műveltségű kis­majtényi lakosok között, akik erőszakos közbelépésre elszántan várták a püspöki helynök látogatását. Április 10-én délelőtt 10 óra tájban Jaczkovics Mihály vikárius a Csaba Ador­ján főispán fogatán Madarassy István nagy- károlyi főszolgabíró társaságában Kismaj- tényba érkezvén, egyenesen a lelkész udva­rára hajtatott. A lelkész neje megmondta nekik, hogy férje a templomban van, a püspöki helynök és a főszolgabíró a templomba mentek s ott várták be a mise végét. Mikor a misének vége volt, Jaczkovics belépett a szentélybe, ahol bemutatkozott Marosán lelkésznek. Marosán erősen fölindult, arca a düh­től kivörösödött 03 azt válaszolta: más kö­rülmények között örültem volna Nagy­ságod látogatásának, de igy, hivatalos mi­nőségben nem. Ezalatt Tárcza Péter földmives — nyilván előzetes megbeszélés alapján — fel­szaladt a toronyba és félreverte a haran­got, mire egy pillanat alatt betódultak a hí­vek a szentélybe, ahova rendes körülmé­nyek között csak a papok és az isteni tiszteletnél szolgálatot tevők szoktak be­menni. A betódulók karjánál fogva meg­ragadták Jaczkovicsot és őt Marosán lelkész mellől elráncigálván kitaszigálták a templomból, miközben folyton lármáztak és a vikáriust szidalmazták. Marosán lelkész pedig — habár egy szavával véget vethetett volna a lázadás­nak — még a szolgabiró felszólítására sem volt hajlandó közbelépni, sőt kézmozdula­tokkal és integetésekkel ösztönözte biveit a további tettlegességre. A lelkész kézmozdulataira a lázongók a vikáriust ököllel is hátba vágták és mikor a főszolgabíró a vikárius segítségére akart sietni, elállották előtte a templom ajtaját, közrefogták és fenyegető magatar­tást tanúsítottak vele szemben is. Mikor pedig a megtámadottak kocsira ültek, a tömeg kővel dobálta meg őket. Mikor pedig délután csendőrök kíséretében ismét visszatértek, hogy az iskolalátogatást mégis megtartsák, a tömeg egyik tagja az iskola csengőjét verte félre, mire az egy- begyülekezett falubeliek ismét közrefogták a vikáriust és a főszolgabírót és a követ­kező szavakat kiabálták feléjük: — Nem kell magyar pap! — Ne engedjük be! — Üssétek a csendőröket, nem sza­bad nekik fegyvert használni 1 A tömeg fenyegető fellépésével szem­ben a csendörség is tehetetlen volt, mert Madarassy főszolgabíró mindenáron kerülni Sürgönyeim: BYAT BIPÁLYY ALBERT központi irodája Szatmdr, Kazinczy-u. 1. Telefon-inter. 3—99. Xíq rnrKor» or7Q 1 lí-4- Szamos kavicsot és homo­SZaiIll kot, tatai cement©?, erdélyi gip­szet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karczagi agyagárut és minden­féle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat, valamint rézgálieot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents