Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)
1913-06-25 / 144. szám
2 oldal. SZAMOS (1913. juoius 25) 144. szám pitást azonban nem kell szükségképpen véglegesnek tekintenünk. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a kormány, midőn a székhely tekintetében Róma kérdésére válaszolt, nem akarván az ügy megoldását a szék helykérdés tárgyalásával késleltetni, Hajdú- dorogot tisztán időnyerés céljából ajánlotta székhelyül. Róma pedig elfogadta a kormány javaslatát, de kétségtelen, hu ' újabb előterjesztésre a bulla idevonatkozó rendelkezését készséggel megváltoztatná, annál is inkább, mert a magyar püspöki értekezlet annak idején Debrecen mellett foglalt állást s Hajdudorogot — mint e sorok Írójának alkalma volt a bécsi nunciatura egy vezér egyéniségétől hallani — Róma sem tartja alkalmasnak székhelyül. Hajdudorog nagyközségen kívül a püspöki székhely elnyerése iránt két város verseng : Nyíregyháza és Nagykároly. Mindkét város, követve Hajdudorog példáját, te temes anyagi áldozatra is kész az esetre, ha a székhelyet megkapja. Hajdudorog áldozatkészségének pénzbeli értéke mintegy 500.000 korona, Nyíregyházáé 460.000 korona, Nagykároly ajánlata jóval meghaladja az 500.000 koronát. Nézetünk szerint azonban e nagy fontosságú ügyben az egyes helyek által fölajánlott anyagi hozzájárulás döntő tényező gyanánt egyáltalában nem szerepelhet. A pénzügyi szempontoknak itt teljesen háttérbe kell szorulniok amaz állampolitikai és nemzeti feladatokkal szemben, melyek az uj püspökség létesítéséhez fűződnek. Az uj püspökségre váró fetadatok között elsőnek jelentkezik a magyarság védelme a beolvasztásra törekvő nemzetiségiekkel szemben; ezt kűvetőieg pedig a magyar államhoz való hűség érzetének ápolása s terjesztése a nemzetiségiek körében. Az államot, midőn az uj püspökség létesítésére irányuló mozgalmat kezdettől fogva támogatta s végeredményben, midőn nem csekély fáradsággal megteremtette, nem tisztán vallási szempontok irányították, hanem a hívők lelki békéjének előmozdítása mellett egyenesen az a cél, hogy az uj püspökségben egy hathatós szervet nyerjen azokkal az elrománositó törekvésekkel szemben, melyeknek agitátorai legerősebb támaszukat éppen a görög katolikus klérus köreiben találják. Hogy a román nemzetiségi mozgalom a papság vezetése mellett mily erőt képvisel s mily nagy veszedelmet jelent a magyar nemzeti állam kialakulásáról : elég reá mutatnunk ama féktelen dühre, mellyel az uj püspökség fölállításának eszméje a román társadalomban és a sajtó által fogadtatott, továbbá azokra az intrikákra, melyekkel az ország határát is túllépve a már dekratált püspökség fölállítását minden áron megakadályozni vagy legalább is késleltetni akarták; s végül, midőn ez a törekvésük is hiábavalónak bizonyult, azokra a zendülésszerü mesterségesen szított mozgalmakra, melyeket az uj püspökséghez csatolt egyházközségekben még ma is láthatunk. De emez, a nagy nyilvánosság által is többé-kevésbbé észlelhető jelenségek mellett ki kell emelnünk még egy, csakis a beavatottak előtt ismeretes sajnálatos körülményt, a mely már a román klérus segítségével operáló román nemzetiségi törekvések határozott eredménye gyanánt jelentkezik. S ez az a helyzet — a mely majdnem minden görög katolikus püspöki stallum megü resedóse alkalmával előáll — hogy tudniillik az állam oly férfiút, kire egy egyházmegye vezetését a hazafias érzés s gondolkozás szempontjából teljes megnyugvással reá bizhatná, nem talál s kénytelen az adott körülmények között jelölését a ke- vésbbé rossz elve alapján megtenni. Ezek a jelenségek, melyek a mi közjogi formaságokon nyargaló s legfontosabb belső ügyeinkkel mitsem törődő politikánk ólhetet len voltát sötéten dokumentálják, kényszeri- töleg jelölik meg az utat, amelyen egyházi téren haladnunk kell. A mostani szégyenletes állapot megszüntetésére s másrészt a magyar államhoz való hüségérzetnek a nemze tiségiek körében való ápolására s terjesztésére az uj püspökségben hatalmas szerv jött létre. B szerv azonban csak akkor fog hivatásának megfelelhetni, ha nem lesz vele szemben az állam szűkmarkú, hanem ellen kezőleg erkölcsileg, anyagilag olyan helyzetbe juttatja, hogy primus inter pares lehessen. Az ál am tehát elsősorban is olyan helyet válasszon püspöki székhelyül, amely a jelenlegi püspöki székhelyekkel egyenrangú. A néplólek külsőségek után ítél s ha azt látná, hogy az ő uj püspöke falun lakik, kevesebbnek tartaná öt a régi püspökénél, csalódottnak érezné magit, visszakivánkoz nék a régihez. A külső fény, ceremóniák, díszes templomok hóditó eszközei az egy háznak. Az uj püspöki székhely megválasztásánál e külső, de hatásában nagy jelentő sógü körülményt hiba volna figyelmen kívül hagyni s az uj püspököt Hajdudorog faluban meghagyni. De még egy szempontra keli tekintettel lenni. Az uj püspökség hazafias szellemben vezetett szemináriumában kel! felnevelődnie annak a papságnak, amelynek sorából a megüresedő egyházi főméltóságok viselői jövőben kikerülnek. Az a szeminárium, melylyel szemben ily követelményekkel vagyunk, falun nem állítható föl. Hajdudo rogot tehát, midőn az uj püspökség székhelyének elhelyezéséről van szó, teljesen figyelmen kívül kell hagyni s csak Nyír egyháza és Nagykároly váró ok lehetnek azok a helyek, amelyek közül választani kell. E két város mindegyike egyformán alkalmas püspöki székhelyül. Mégis, mint hogy Nyíregyháza óhajtásába bizonyos disszonancia is belevegyül s ezzel szemben Nagykároly város lakossága szívvel lélekkel várja falai közé az uj püspököt, t z uj püspökség székhelyéül a legmegfelelőbbnek Nagykároly város jelentkezik. Hogy Nagykárolyban milyen magyar környezetbe jutna az uj püspökség, erre nézve fölemlíthető, hogy mig néhány évtizeddel ezelőtt a görög katholikus lakosság egyrésze csak románul beszélt, ma egy sincs, aki nem tudna magyarul s egy sídcs, aki magát románnak tartaná. Jellemző továbbá a város erős magyar szellemére bz a körülmény is, hogy az ottani görög katolikusok, midőn a románositásra törekvő nagyváradi püspökség alól a magyarságukra kevésbbé veszedelmes munkácsi püspökségbe való beosztásukat kérelmezték s kérelmüket a nagyváradi püspökség teljesíteni nem akarta: inkább bét évig zárva tartották templomukat, de mégsem engedtek a nagyváradi püspökség nyomásának s szívós kitartásuk eredménynyel is járt. És Nagykároly város közönsége felekezeti külömbsóg nélkül, osztatlan örömmel várja az uj püspököt falai közé s e célra erejét meghaladó áldozatokra is hajlandó Egyhangúan hozott közgyűlési határozattal készpénzben 200 000 koronát s ezenkívül 6242 öl telket ajánlott föl a város legszebb helyén. E telek elegendő a püspöki rezidencia, a kanonoki lakások s a szeminárium, tanítóképző és püspöki templom céljaira. A telek egy darabban fekszik, amiből az a nem kicsinyelbető haszon származik, hogy a püspökséggel kapcsolatos összes intézmények nem szétszórtan, hanem mind együtt lehetnek. Augusztus hó t-ig nagy harisnya-Ocassió KARDOSNÁL, a színházzal szénben. Saját gyártmányú kubikos talicskák olcsón beszerezhetők Kosa Bertalan és Fiánál Telefon 206. A „HUNGÁRIA* fehérnemű tisztitó-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. = Frieder-ház). ===== Tisztelettel Botos Gyula.
