Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)

1913-06-03 / 125. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 125. «izém. távirat, telefon. Hazai miniszter rágalmazói ellen. Budapest, junius 2 A becsületes ember jogos felháboro­dásával tiltakozott ma a képviselőházban Hazai Samu báró, hon­védelmi miniszter az ellen, hogy az ellenzék a maga piszkos rágalom hadjáratá­ban az ö személyét bele vonja. :'A miniszter egy­szerűen, érthetően és vilá­gosan bebizonyította, hogy avárpaiotai uradalom meg­vételére a honvédelmi minisztériumnak szüksége volt, alkalmasabb terület rendel­kezésére nem álott és hogy egyéb ajánlatok drágábbak voltak. A minisztertanács elé a vétel nern is került, mert arra megvolt a költségvetési fedezet. Emelt hangon széli tolta fel a honvódelmiminiszter Károlyi Mi hályt, a ki a várpalotai vételből kifolyólag a kormány tagjait valami összejátszó bűn­szövetkezetnek tüntette fel, — hogy vádjait vonja vissza. A képvisalőház tagjai szere-etteljes óvacióban részesítették a honvédelmi mi­nisztert, a kin a feléje dobott sárból való­ban semmi sem ragadt: Serényi föidmive- lésügyi miniszternek Hazai báró szavai után még védekeznie is felesleges volt. A várpalotai birtokvétel sohasem volt minisztertanács előtt, tehát Serényi gróf nem is mondhatott a vételről szakvéla- ] Junius 3 KEDD Paula ményt. Ma azonban szakértelmének egész tekintélyével kijelentette, hogy a honvédelmi minisztérium a birtokot tűi nem fizette, a két mai nyilatkozatta! az ország teljes lelki nyugalommal napirendre fog térni ez ügy felett, melynek felvetése és kihasználása az elenzékre csak szégyent hozott. Ziohy marad a munkapártban Bpest, junius 2. Egy könyomatos újság nyomán hire terjedt, hogy Zichy János gróf volt kultusz miniszter kilépett a munkapártból- Ez a híradás valótlannak bizonyult. Zichy János gróf kijelentette, hogy a munkapárttól sem­miféle elvi differencia el nem választja, a párt küzdelmével és elveivel egyetért és ennélfogva nem lép ki a munkapárt sál és erre nem is gondolt., Mikiósy István püspök. Bpest, junius 2. A hivatalos lap tegnapi száma jelenti, hogy a király Miklfey István zemplénme- gyei fdespsrest,-. 'újhelyi plébánost hajdudorogi gör. kath, püspökké nevezte ki. A nyírbátori mandátum. Nyírbátor, junius 2. Ma volt itt a képviselőválasztás Kállay Miklós munkapárti és Hrabovszky Guidó függetlenségi (között. Este fél 8 órakor ért véget a választás, melyan Hrabovszkvc 267 szótöbbséggel megválasztották. Lemondott Kovács Gyula a mandátumáról. Bpest, junius 2. Kovács Gyula, a gyomai kerület or­szággyűlési képviselője, levelet .intézett a képviselőház elnökségéhez és ebben be­jelenti mandátumáról való lemondását. Ko­vács levélének a tartalma mindössze csak ennyi: A képviselőhöz elnökségének. Man­dátumomról lemondok. Kovács Gyula. ­Ertsey Péter összeférhetetlenségi ügye. Bpest, junius 2. A képsiselőház összeférhetetlenségi bizottsága ma délután ülést tart s ítélkezni fog Ertsey Péter ügyében. A munkapárton ma délelőtt sokat beszéltek erről az ügyről és általában az a vélemény alakult ki, hogy Ertseyre nézve a bizottság ki fogja mondani az inkompatibilitást; A pofozkodó káplán. Szombathely, junius 2. Gyük Pál r. kath. káplán ós bitoktató, a polgári iskolában megpofozott egy har­madik osztályos leányt, Joó Teréziát. Az ügyészség hivatalos hatalommal való visz- szaélés cinjén hivatalból indította meg az eljárást Gyük ellen, kit a rendőrség tegnap a leány kával együtt kihallgatott, majd en­nek végeztével áttette az iratokat az ügyészséghez. ✓ Bartók Lajos emlékezete. Irta : Kóródi Katona János. (Folyt, ós vége.) Megelőzőleg 1885-ben jelenik meg legértékesebb lírai kötete, a „Karpáti Emlé­kek“, melyet Démetre is átfordítottak. A természetszeretet es szabadság gyönyörű himnuszai 6zek a költemények. Petőfinek j leghübb követője az Alfölddel szemben a < Kárpátok poétája volt. A sziklák rendithe- • tétlensége, a kárpáti sasok szárnyalása, \ borongó fenyvesek suttogása, a Tarpatak \ zúgása : ez az ő világa. Ez időtájban résztvesz a Petőfi Társa- * ság megalakításában s Jókai Mór elnöklete I mellett Szana Tamással együtt haláláig an­nak elnöke s leghívebb harcosa. Később a Petőfi Társaság 1897. február 15-én tartott j felolvasó ülésén ő veti fel a Petőfi Ház gondolatát, hogy abban a nagy poétára vo­natkozó relikviákat összegyüjtsék. Áz eszme testet öltöt. A Méhek cimü három felvonásos vig- játékát 1889-ben adták először elő, ugyan­ebben az évben pedig a Népszínházban elő­adták egyetlen bohózatát : Haiuska Bene­deket. Á közönség jói mulatott ötletes színházi trükkjén, amikor is egy nyílt jelenetben Pálmay Ilka utánozta Hegyi Arankát, aki rögtön reá á la Pálmay szere­peit. Erzsébet királyné cimü Dégy felvonó sós történelmi drámája 1892-ben je­lent meg. Ebben az időben jelentek meg a többi költeménykötetei : „Költemények“, „Újabb költemények“, „Erdőzugás“ és a „Téli re­gék“. Utolsó költeménykötete 1901-ben jelent meg „Remény emlékezet“ cimmel. Költészetének karaktere : erősen nem zeti. Utolsó két történelmi darabja volt a „János király“, dráma és „Mohács után“, tragédia. Irt egy operett-librettót is. „Abend­szeradzs“ címen. A Nemzeti Színháznak hosszú ideig drám-ibirálója volt. Irodalmi pályájának emelkedésében sok irodalmi, művészeti és hazafias mozgalomban jutott vezetöszerepre, egyik lelke volt az írók ós Művészek körének ős a Kisfaludy Társaság­nak, tevékeny és lelkesítő szellemével. A gyönge fizikumú poéta iró azonban hamar kiégett A pusztító kór ellen hiába keresett erőt a tengerpartján. Raguzai útja teljesen összetörte s Bartók Lajos 1902. december 31-ón 51 éves korában alkotó erejének teljességében meghalt. Martinuzzi egész korát felölelő trilógiájának harmadik része csak vázlatban maradt fenn. Sírja fölött Ábrányi Emil és Somlyó Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója búcsúztatták, a Petőfi Társaság nagygyűlésén pedig Jókai Mór tartott róla emlékbeszédet. Kiadatlan költeményeit „Hattyúdalok“ címen unokaöccse, Baróthy Lajos iró, a Petőfi Ház volt őre adta ki Endrődy Sándor előszavával. Ezek között van „Requiem“

Next

/
Thumbnails
Contents