Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)
1913-06-20 / 140. szám
4 oldal. SZAMOS (1918. junius 20.) 140, szám. r a) CHOPIN: Valse — — XIII.J b) CHOPIN: Polonaise — l c) SCHÜTT: Előadási darab a) BEETHOVEN: Emléklap b) BEETHOAEN : Bagatell — c) KARGANOFF: Tündértáne — d) LISZT: Le rossignol — — e) GRIEG: Hangulatkép — — f) CANAGUIER: En Mer - — g) MOZART: Versenymű D-m. I. tétel. XIV. Zoltáni Juliska Kovács Ilonka Teörzsök Erzsiké Tanáruk: Tar Ella. Biró Lulu* Oara Katalin Engländer Edith Uraj Ágnes Pánczél Ella Beniczky Bella Rác Béla Tanáruk: Bendiner Nándor. *) áprili« hó óta tanul. orvos falun. Szomorú dolgokat te3z szóvá Rosen berg Ignácz mátészalkai körorvos a „Köz egészségügy“ most megjelent számában. Arról beszél, hogy a faluhelyre került orvosnak mennyi előítélettel és a müveletlen- ség mekkora sötét hatalmával kell megküzdenie munkája közben. A cikkből a következő szemelvényeket adjuk: Fiatal, kezdőorvos koromban történt, hogy egy szomszédos községbe vittek, ahol egy suhanc parasztfiu baleseti sérült szenvedett : a száraz malom forgója lekapta és összeroncsolta az egyik fülkagylóját, amely vékony bőrcafaton figyegett. A bepálinkázott hozzátartozók és szomszédok azt kívánták, hogy varrjam oda a kagylót. Erre nem voltam hajlandó, miután türelmesen és részletesen megmagyaráztam, hogy ez adott esetben teljesen hiábavaló es céltalan. Ekkor aztán nagy meglepetésemre éjjeli időben reám zárták az ajtót és az egyik ember egész kereken kijelentette, hogy ha én oda nem varrom a fület, hát élve nem megyek el innét. Nem volt mit tennem ily körülmények között, mint legjobb tudásom és lelkiismeretem ellenére a kagylót pár öltéssel odavarrni, amely természetesen pár nap alatt nekrotizálva; hasznavehetetlenül leesett. * Ezen a télen történt, hogy az egyik szomszédos kollegámat beteghez vitték egy uradalomba. H zajövet az erdészé én kél bekormozott útonálló megtámadta, lehúzta a szekérről, a meglepett és téli holmijába beburkolt orvost ütlegelni és fojtogatni kezdte. Az orvos rimánkodni kezdett, hogy abból hasznuk nem lesz, ha megölik, elégedjenek meg a nála levő pénzzel és értéktárgyakkal, amibe aztán a zsiványok beleegyeztek ; az eset a különben is agyondolgozott kartársunkat hónapokig idegbeteggé tette. * Az 1893-iki kolerajárvány, amely hónapokig tartott, örökre felejthetetlen lesz előttem, mert nemcsak testi gyötrődéseket, hanem lelki fájdalmakat is okozott nekem, látva a szerencsétlen tudatlanságot és a babonás előítéleteket, amelyeket csakis csendőri, valamint katonai karhatalommal tudtunk legyőzni. Hiába volt minden fáradozásom, tanításom és könyörgésem; a nép nem akarta az elrendelt intézkedéseket teljesíteni ; titkolta a betegséget, vonakodott orvosságot elfogadni, mert azon tévhitet vallotta, hogy meg akarják rontani őket. Biztattam őket, hogy nekem hivatásom és kötelességem, hogy segítsek rajtuk, csak vegyék az orvosságot, nem lesz semmi bajuk tőle. Állításomat beigazolandó, nyakra főre szedtem előttük az ópium-tiukturát és a többi szereket, mig végül szemtől-szembe, egész áperte azt mondta egy asszony: — Igen, az urnák nem lesz baja, mert már előzetesen olyan orvosságot vett be, hogy ez a mostani meg ne ártson! Szarnyszegstten, megrendülve, legjobb szándékaimban csalódva, Dante jutott az eszembe : „Lasciate ogni, spreranza !‘ Higjjatok föl minden reménységgel, akik erre a térségre léptetek I * Tudnék még sok hasonló dologgal beszámolni, amelyek úgy az ón, mint sok más körorvos társam életében előfordultak, de befejezésül még csak egy esetet kívánok megemlíteni, amely ugyan mulatságos volna, ha egyébként szomorú jellemzésül nem szolgálna ős rá nem világitana arra a szomorú egészségügyi analfabetizmusra, melyre cikkem elején céhást tettem. A múlt esztendőben egy községemben vörhenyesetek fordultak elő; minthogy az első esetekről véletlenül tudomást nyertem, nagy igyekezettel mindent elkövettem, hogy ne fajuljon járványnyá a baj; a házakhoz őröket rendeltem. Egyik szemlém alkalmával jóleső érzéssel vettem tudomást, hogy a beteg házára ki van ragasztva a figyelmeztető piros cédula: Itten ragályos beteg van, idegeneknek tilos a bemenet. Amint azonban a házba belépek, idegen asszonyt pillantok meg, karján csecsemő gyermekkel. Nagy patöiiát csspok, kérdőre vonom az őrt, hogy merte beengedni ezt az asszonyt a gyermekkel ? Mire az őr flegmatikusán azt feleli: — Inslálom, az áll a cédulán, hogy „idegeneknek tilos a bemenet,“ de hát ez az asszony nem idegen, mert a bsteg gyermek édes anyjának a testvórhuga! Színház. Uránia. Ma ismét egy nagy Pathé színes sláger van a műsoron, ezenkívül több humoros kép és természeti felvétel megy. Kedvezményes és bérletjegyek érvé nyesek. HÍREK A bot. A komoly, ünnepélyes arcú profesz- szorok alig hirdették ki az eredményt, rohantunk sugárzó arccal sz utcára. Érettek voltunk . . . Azt hittük, mienk a világ és a jövő. Szivünk tele volt reménységgel és dallal. O't, a kis virágos ablak alatt futva mentünk tova, elfeledve ebben a percben a sok kedves, bohó órákat, amivel az ifjú lélek az életet kiszínezi. Diák álmok és szert lmok utolsó napja volt ez. Az első bot, amely elrejtve feküdt a pedellusnál, aki hosszú éveken keresztül először volt bizalommal hozzánk, a kezünkbe került. Bizonytalanul járt ott. Forgattuk és végig vágtunk magunkon akaratlanul és elvágódtunk benne, pedig azt hittük, mi sújtunk ve’e és támaszkodunk rá. Csak később jöttünk annak tudatára, hogy a kezünkbe jutott ősi fegyver az ellenkező célt is szolgálja. Ifjak! Érettek! Jól forgassátok ezt az első botot, nehogy kivegyék a kezetekből. * A kényesebbik része ott végződött a virágos ablak a la t. Az első szerelem himporos virágai hamar elhervadnak. Az élet forgataga bevezet benneteket abba a misztériumba, amit sejtettetek és vártatok. Hisz n érettek vagytok, talán már jogotok is van hozzá, a természet is kiállította az érettségi bizonyítványt, akár csak professzoraitok a vastag, merített papíron. Hévvel, fiatalos tűzzel rohantok elébe. Mohón szürcsölitek. Tiétek a jövő ! Ki tudja meddig ? A vastag, merített papiros, az érettségi bizonyítvány megsárgul, a bot pedig pörög tovább, mig egy csapással leteszi a nagy pontot. A miniszterelnök üdvözlése. A mikolai képviselőtestület folyó junius hó 17-ón tartott rendkívüli közgyűléséből gróf Tisza Istvánt miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából sürgönyileg üdvözölte. A szatmári posta kibővítése. A szatmári m. kir. postaházat kibővítik, a munkálatok biztosítására a m. kir. postaházak építési felügyelősége (Budapest, II., Fő-utca 9. II. 8.) juliusl5-ón tart verseny- tárgyalást. Eljegyzés. Benkő Viktor tekeháza* ref. lelkész jegyet váltott Keszi Emma oki. tanítónővel Nagykárolyban. Uj járásbirósági épület Nagyszőlősön. Az igazságügyminiszter megbízásából Záborszky István miniszteri osztálytanácsos legutóbb Nagyszőlősön járt, hogy az ott létesítendő uj járásbirósági épület felépítésére az előmunkálatok megindittassanak. A világ szüfrazsettjei Debrecenben A most Budapesten kongresszust tartó szüffrazsettek közül mintegy negyvenen Deb, ecenbe is elmmnek. A szüffrazsettek e hó 12-én, vasárnap délután fél négy órakor érkeznek Debrecenbe. Fogadtatásukon Debreczen város tanácsa is részt vesz. A Magántisztviselők Országos Szövetsége folyó hó 22-én (vasárnap) délután 3 órakor a Gróf Károlyi-kertben megbeszélést tart. Az összejövetel célja a szatmári magántisztviselők szervezetté alakításának részletes megbeszélése. Tanúkihallgatások egy uzsorabank ellen. Annak idején a Szamos megírta, hogy az AvasfelsŐfaluban működő Avas- vidéki takarékpénztár r. t. ellen Csul Juon és társai feljelentést adtak be uzsora vétsége miatt. A törvényszék az ügyben elrendelte a vizsgálatot és szakértőből Zsolnáy Ármin tanárt és Lükő Sándor könyvelőt bízták meg, kik a főkönyvek átvizsgálása után megállapították, hogy a bank 40—50 százalék haszonra dolgozott. A bank vezetői a következők : Grósz Arnold vezérigazgató, Lóbi Náthán, Izrael Salamon, Schönfeld Benő és Grósz Mór mint tisztviselők és igazgatósági tagok. Ezek ellen van a bűnvádi eljárás folyamatban. Most, mint avasfeisőfalui tudósítónk jelenti, már harmadnapja a helyszínén működik Morvay Károly törvényszéki vizsgálóbíró, ki a tanukon kívül 118 egyént, mint sértettet hallgat ki. Gyermek a szülei ellen. A gyermeki szeretetnek nem valami fényes tanujelét szolgáltatta nemrégiben Huszti János 34 éves fabiánházai lakos, ki szüleit egy fejszenyéllel addig verte, míg azok megengedték, hogy fiók a kamarából egy zsák búzát elvihessen. A kir. örvényszék a magáról megfeledkezett fiú eilen megindította az eljárást, de megidézni sehogy sem tudta, mert ismeretlen helyre szökött. A kir. törvény szék most országosan körözi. t
