Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)
1913-06-19 / 139. szám
1913. június 19.) 139. szám. SZAMOS 3 oldal. A tartóiéi nzsorapör tárgyalása. — Második nap. — — A Szamos kiküldőit tudósítójától — Bikszád, junius 18. A hires nagy tartóiéi uzsorapör kezd lassanként összezsugorodni. A monstre-bün- pör az ö 464 oldalas vádiratával, 1158 rendbeli esetével, amely az elmúlt esztendőben, amikor a debreceni ítélő Tábla meghozta szenzációs, vád alá helyező vég zését, csapatostól csőditette le az Avasba a fővárosi lapok tudósítóit, kezd visszafejlődni abba az igen szűk, szürke mederbe, ametyben megindult akkor, amikor a vizsgálat befejeztével a szatmári törvényszék vádtanácsa elutasította az ügyészség vádiratát és megszüntette az eljárást a Tartóiéi Népbank ellen. Az ügyészség felfolyamodta a vádtanács határozatát és a tábla vád alá helyezte a Tartóiéi Népbank vezetőségét. A debreceni ítélőtábla végzésében meg is említ nehány feltűnőbb és kirívóbb uzsoraesetet, amelynek alapján a vád alá helyezés mellett döntött. Felemlíti nevezésen, hogy a Tartóid Népbank feltűnően magas uzsorakamatot szedett a többek között Goldenberg Ignáctól, Izrael Samutól, Fried Abrabámtól, Izrael Hers- kőtől és Fried Mihály tói. Csak most, a tárgynláson derül ki, mikor a meguzsorázott ügyfeleket sértettként kihallgatják, hogy a Tábla előtt feltűnt uzsoraesetek sértettjei : Goldenberg Ignác, Ignác Samu, Fried Abrahám, Izrael Herskó és Fried Mihály a vádlottak padján ülnek. Szóval a derék tartolciak — ha már uzsoráztak — nem kímélték saját magukat sem. Visszatérve az uzsorapör történeti részére, mikor hire ment annak, hogy 1158 rendbeli uzsoraesetről van szó, óriási lett a szenzáció. Tartolc a legsötétebb Avasban fekszik, az Avasról pedig a közhit nemcsak Szatmármegyében, de országszerte is azt tartja, hogy ott egyebet nem csinálnak, mint gyilkolnak, csalnak, lopnak, rabolnak és uzsoráznak. Mindezekhez még hozzájárult a hatáskeltés kedvéért az is, hogy a vádlottak fajkazárok, az „áldozatok“ pedig szegény, nyomorban élő oláh emberek, akik tudatlanok, jámborok és tehetetlenek. így lett Tartolc a világ közepe, ahova a fővárosból rándultak le az újságírók, a hirlaptudósitók, akik széles terjedelmű, nagyszabású nyomozást és vizsgálatot folytattak le. Kihallgatták a falu végén a vak koldust, a mezőn a disznópásztort, kihallgattak mindenkit, jegyzőkönyveket vettek fel, sőt egyik újságíró elvitte az egyik tanút a faluvégi kereszthez, ott megeskette a vallomására. Hogy pedig azt is megmutassa tudósításában a világnak, hogy milyen vallomásokon alapul az ő tudósítása, nyomban megeskette ugyanazt a tanút egy koronáért előbbi vallomásának az ellenkezőjére — ugyanazon kereszt előtt. így nőtte ki magát a tartóiéi uzsorapör világhírű szenzációvá, amelyből ordít az uzsorások gaz lelketlensége, a meguzsorázott szegény oláh emberek mélységes nyomora. Ez a hangulat kisérte végig a tartóiéi uzsorapört egészen a főtárgyalás napjáig, amelynek első két napján a bíróság a vádlottakat hallgatta ki a bikszádi fürdő vendéglőjének tárgyalóteremmé átalakított szállá jában. A vádlottak elmondották — mindnyájan egyértelmüleg — hogy 1906 szeptember 21-én az igazgatóság elrendelte, hogy a kölcsönök után 8 százalék kamatot, 2 százalék kezelési dijat és 2 százalék nyomtatvány- és bélyegköltséget szedjenek, ösz- szesen tehát 12 százalékot. Egy későbbi igazgatósági ülés — 1908-ban — megengedi, hogy az Írni nem tudó adósoktól a „kózvezetésért“ váltónként 10 fillért, a megintett adósoktól pedig 60 fillér intési dijat szedjenek, A vádba tett uzsoraesetek mind 1908- ból származnak, amikor még jók voltak a pénzviszonyok és nem volt drága a pénz. Amikor tehát nem volt indokolt a 12 százalék kamat szedése. Ámbátor a banknál lefoglalt és visszleszámitolásról szóló jegyzékek amellett szólanak, hogy a Tartóiéi Népbank által igénybevett visszleszámito- lási hitel — amelyről a tárgyalás során még lesz szó — 1908-ban, a jó viszonyok között sem volt olcsóba 8—10 százaléknál. Nagyban megnehezíti a bíróság munkáját az igazi, számottevő uzsora megállapításánál az a körülmény, hogy bizonyítékként kizárólag a vádlottak által vezetett könyvekre van, mint bizonyítékokra, utalva. A könyvekbe pedig csak a fennt elsorolt illetmények vannak bevezetve, amelyek különösen a kisebb, 100 koronán alóli váltóknál — 50—60-1 JK 10 f szedésével — erősen megnövesztették a kamatlábat. Alig hihető, hogy az írást nem tudó, értelmetlen oláh tanuk évek múlva pontosan emlékezni tudjanak arra, hogy akár összeg szerint, akár kamatlábra átszámítva mennyit fizettek váltóik után. A Tartóiéi Népbank pedig hamarosan eltanulta a visszleszámitoló intézetektől, hogy a leszámítolási jegyzékben oeak a váltó összegét és a lejárat napját tüntette ki, a felvett kamat összegét soha sem irta rá a leszámítolási jegyzékre. (D. 8.) Csaló cigányasszony. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 18. Több cselédleány tett följelentést a rendőrségen, hogy egy cigányasszony jár közöttük és tőlük szerencse mondásáért aranynemüt, ruhákat és pénzt csalt ki. A cigányasszony nagyon egyszerű fogással dolgozott és szinte csodálatos, hogy akad olyan ostoba, aki ennek a fogásnak is felült. A jövendőjére kiváncsi Maritól vagy Julcsától egy tál vizet kért, majd meghagyta neki, hogy a fülbevalóját, gyűrűjét, vagy nyakláncát tegye a vízbe. Most nagy hókuszpókuszok között a cigányasszony kihalászta az értékes holmit s azt egy ideig kezében tartva, hazudta a szép jövendőt. Mikor aztán a leánynak elmondta, hogy egy barna meg egy szőke legény vetélkednek érte, de végül mégis a szép barna fogja feleségül venni, akkor az ékszert egyszerűen zsebre- vágta. Megígérte azonban, hogy majd annak idején visszahozza. Mivel persze azt a bizonyos időt még mindig nem találta elérkezettnek és többé a színét sem mutatta, több cselédleány följelentette a rendőrségen. A nyomozás kiderítette, hogy a csalásokat Petrovics Rozália többszörösen büntetett oigányasszony követte el. A cigányasszony megneszelte a veszedelmet és kereket oldott. A hatóság körözteti. NIKÉK Személyi hir. Dr. Vajay Károly kir tanácsos polgármester több városügyben Budapestre utazott. A polgármester péntek ? este érkezik vissza Szatmárra. Házasság. Járdánházi és berenczei Kováts Adrienne és járdánházi és berenczei Kováts Lajos folyó hó 24-én tartják házassági egybekelésüket Nagybányán. Rendkívüli közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága junius 21-én délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart. A cnstozzai csata emléke. Folyó hó 14 én ünnepli a szatmári 5 ik gyalogezred a custozzai csata évfordulóját. Ez alkalomból a Ferencz József laktanyában tábori mise lesz, melyre a polgári hatóságok is hivatalosak lesznek. Felülfizetések. A szatmárnőmetii ref. tanitónőképző 1913 junius hó 16-án tartott önképzőköri záróünnepségen felülfizettek: Bélteki Lajos 10 korona, Baranyi János 50 fii., Vajay Károly dr. 50 fii., Csövesy Béla 50 fii., N. N. 10 fii., Lénárd István 50 fii., Kun István 50 fii, Kun László 50 fii., Fogarassy Kálmán 50 fii., Erdélyi Magda 50 fii., Essigmann N. 50 fii, összesen 14 korona 60 fii., mely felülfizetósekért ez utón mond köszönetét az Önképzőkör. Ferenerendiek Szatmáron. Borom- issza Tibor megyés püspük a régi kir. kath. gimnáziumot az államtól megvásárolván, azt, amint már régebben megírtuk, a ti tanítóképző céljaira bocsátotta. Az ilyen módon felszabadult régi tanítóképző, úgynevezett Hyldegardet, valamint a mellette levő Szent Jánes templomot a szent Ferenc- rendieknek adományozta, ahova az őszön a rend be is költözik. Amint értesülünk, a németi részen az uj barátok plébániát is létesítenek. Trachomáé újoncok behívása. A honvédelmi miniszter leiratban tudatta a vármegyével, hogy ez év július elsejére rendelte el a trachomás újoncok behívását. Ezek közé értendők mindazok az újoncok, akik szemcsés ködhártyalobban szenvednek. A trachomás katonákat kórházba küldik és kigyógyulásuk után hadi szolgálatra osztják be őket. Román katonaszökevény Szatmáron. A szatmári csendőrségen tegnap önként jelentkezett egy Nikulac György romániai illetőségű fiatalember. Az idegen előadta, hogy ő két héttel ezelőtt megszökött Romániából, ahol katona volt. A ruháját, a magyar határra érve, visszaküldte ezredének és azóta itt bolyong polgári ruhában. Most elfogyott a pénze, nagyon éhes, munkát sem kapott, mert igazolványa nincs. A csendőrsóg eltoloncolás végett a rendőr- főkapitányi hivatalhoz kisérte a dezentort.
