Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-04 / 102. szám

* /■ J 2. oldal. SZAMOS (1913. május 4) 102. szám. Az ebédlő melletti teremben foga­dott. Az ajtóig jött elém, egy bársony karszékbe ültetett, ő maga sxemben ült velem és kedves, barátságos közvetlen­séggel felelt kérdéseimre és fűzte to­vább a beszélgetés szálait. őszintén szólva szeitaitásosabbnak képzeltem egy püspöki interwiew-t. Mert az, amit a munkácsi püspökkel folytatni szerencsém volt, kedves, derűs és kedélyes magánbeszólgetésszámba ment. Mindössze az adta meg az inter- wiew jellegét, hogy a Méltóságos Ur maga hozott papirost, hogy nagyobb hi­telesség okáért jegyzeteket csináljak a kérdéseimre adott válaszokról.: Beszólgetésközben annyira beleme­legedtem kórdezősködésbe, hogy egy pár — nem ehhez az ügyhöz tartozó dolog­ban — olyan kérdést is intéztem a fő­paphoz, amelyek bennünket, szatmár- megyeieket igen közelről érdekelnek. A püspök ezekre is készséggel adta meg a legkimeritőbb választ, de megjegyezte, hogy mindezeket már nem az újságírónak, hanam a privátim ér­deklődő magánembernek mondja. A kismajtényi és szamosdobi esetre vonatkozólag a következő beszélgetés folyt le közöttünk: — Van-e alapja annak az egyes lapokban is megjelent hírnek, hogy Mél­tóságod rövidesen lemond a hajdudorogi egyházmegye apostoli adminisztrátorsá- gáról ? — Szó sincs róla. Engem az ad­minisztrátori teendőkkel a pápa Őszent­sége bízott meg nunciatura utján és en­nek a megbízatásnak kötelességem ele­get tenni mindaddig, amíg a hajdudo­rogi püspököt fel nem szentelik illetve amig az uj püspök meg nem kezdi mű­ködését. Az én lemondásom engedetlen­ség lenne a szentszékkel szemben. — Várható-e rövidesen az uj egy­házmegye püspökének kinevezése ? — A kinevezés, nézetem szerint, nem fog soká késni. ?A sürgősség szük­ségességét magam is kifejeztem a mi­niszter ur előtt. Sürgősnek tartom az uj püspök mielőbbi kinevezését már csak azért is, hogy az elégedetlen román pa­pok lássák, hogy a hajdudorogi püs­pökség felállítása nem utópia és az ellen hasztalan agitálnak és lázitanak. — [Nagykárolyban vagy Hajdudo- rogon lesz-é a püspöki székhely ? — Erre nézve nem tudok választ adni. A bécsi pápai nuncius meglepe­téssel fogadta a székhely kérdésben Nagykárolyt emlegetni. Nagykárolyról ugyanis az alaptárgyalások során nem volt szó. De azért nincs teljesen ki­zárva a nagykárolyi székhely, mert va­lószínűleg újabb tárgyalások lesznek az ügyben, amikor a székhelynek Nagyká­rolyban leendő elhelyezése is megvita­tás alá kerül. (Meg kell jegyeznem, hogy erre a kérdésre annak idején, mikor a vár­megye küldöttsége Esztergomban járt, Csernoch János hercegprímás szinte szószerint ezt a választ adta.) — Milyen Méltóságod állásfoglalása az engedetlen lelkészekkel szemben ? — Eddigelé nem igen volt dócém ez ügyben. Legutóbb azonban Szatmár- megye főispánja — aki, úgy látszik, nagy erélylyol kezeli ezt az ügyet — szives volt egy pár dokumentumot ren­delkezésemre bocsájtani. Ha a többi adatok is úgy fogják támogatni a vád tárgyát képező tényállást, mint ezek, akkor bizony az engedetlen papok a pápai hulla és a királyi diploma ellen izgattak és ez igen súlyos és terhes következményekkel járna rájuk nézve. — Mindenesetre megvárom a pol­gári bíróság Ítéletét. Az általam kisza­bandó büntetés minőségére és mérvére nézve ezidőszerint nem nyilatkozhatom, mert nem akarok praojudikálni. És ha akarnék, akkor sem tehetném, amig a tényállást teljes egészében nem ösme- rem. A kánon jog ugyanis minden bűn­cselekményre nézve pontosan precisi- rozza a kiszabandó büntetést. Ettől an­nak idején eisern térhetek majd, de elébe meg egyáltalában nem vágha­tok. így azt sem mondhatom még meg, hogy az illető lelkészek megmaradnak-e egyáltalában jelenlegi javadalmazási helyükön, áthelyeztetnek-e vagy esetleg állásukat vesztik. — A minapáim emiatt támadás is ért a Budapesti V.írlap részéről, amely a szememre ve(et’ j, hogy nem vagyok eléggé eréi/a? hogy vajszivü vagyok stb. Az én álláspontom azonban az, hogy senkit sem lehet csak úgy egy­kettőre felakasztani. De, ha a bizonyítás csakugyan beigazolja a két renitens pap elleni vádakat, úgy bizonyos, hogy a megtorlás részemről nem fog késni. Hi­szen — amint említettem — a bünte­tést maga az egyházjog írja elő arra az esetre, ha a megelőző eljárás le lesz folytatva. — A kismajtényi ós szamosdobi sajnálatos eset után fogja-e folytatni Jaczkovics püspöki külhelynök további hivatalos körútját ? — Igen. Már igen sok lelkész je­lentette nálam, hogy náluk a helyzet egyáltalában nem veszedelmes s igy a heljnök ur minden aggodalom nélkül folytathatja útját. — Megtörténhetik-e, hogy az elé­gedetlenkedő románok által megjelölt hitközségek visszacsatoltassanak régi egyházmegyéjükhöz ? — Erről szó sincs. Ez a beosztás már megváltoztathatlanul igy marad és igy megy át az életbe. Ezzel a remény­séggel az illetők csak áltatják magukat. Az egész dolog különben onnan «red, hogy a pápai bulla végén tényleg van szó egy esetleg eljövendő revízióról. De ez a nagyon messze jövőre szól és né­hány évtizeden belül nem is lehet ak­tuális. A további beszélgetés során emlí­tést tett még a püspök a máramarosi schizmatikus mozgalomról, amelynek ügyében nemrég Szatmármegyében is tartott a határrendőrsóg házkutatást. A mozgalom, amely tisztán pánszláv eredetű és horribilis összegekkel csi­nálja propagandáját, sok gondot okoz a főpapnak. — Ezt az aggodalmamat kifejeztem Őfelsége a király előtt is. Mikor u/yanis őfelsége kihallgatáson fogadott, hogy megköszönjem kinevezésemet, jóságos kék szemeivel melegen reám nézett, atyailag rám mosolygott és igy szólt: — Most már aztán sok dolga lesz a püspök urnák. Erre én elmondottam aggályaimat a felséges ur előtt, aki teljes 16 percig feszült figyelemmel hallgatta információ­mat. Mikor pedig másnap a közoktatás- ügyi miniszternél voltam, hogy neki is megköszönjem a kinevezést, a kegyel­mes ur örömmel mondta, hogy a Fel­ség nagyon kegyesen fogadta informá­ciómat és nagy megelégedéssel látta, hogy a schizmatikus mozgalomról olyan intenzive tájékozva vagyok. — Remélem azonban, hogy a ható­ságok erélyes eljárása elfojtja ezt a veszedelmes mozgalmat és az egész egyházmegyében helyre fog állani a rend ós nyugalom. A főpap jóságos arca telve volt a reménység biztató sugarával . . . A további beszélgetés során meg­nyerő intimitással, meleg közvetlenség­gel sok érdekes dolgot mesélt el még a püspök, amelyek nagyon csiklandoz­zák az újságírói indikróciómat, de — sajnos — ezekre nézve, legalább egye­lőre, hallgatást kellett ígérnem. Dénes Sándor. Aki mindennap következetesen hasz­nálja az Odolt, az mai ismereteink szerint az elképzelhető legjobb száj - és fogápolást gyakorolja. Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. RIKSZAP1 VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgáltat LJ Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ feliratos bántalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád.

Next

/
Thumbnails
Contents