Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)
1913-05-20 / 114. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmér, 1913 114- 5zém. » Gyáriparosok Vándorülése Szatmáron. Szatmár Város Vendéglátása, fjegedüs koránt dr. és Qmtz dr. előadásai. A „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége“ debreczeni fiókja vasárnap vándorülóst tartott Szat- már városában. A gyűlésre leérkezett a központ képviseletében Hegedűs Lóránt dr. ősz. képviselő, a Szövetség alelnöke ős Gratz Gusztáv dr. orsz. képviselő, a Szövetség igazgatója, valamint ifj. Chorin Szatmár szab. kir. város a budapesti és a debreczeni vendégeket oly ritka szives melegséggel és szeretettel fogadta, ami az egyszerű vándcrülést nagyszabású ünnepséggé avatta. S? at mát város közönsége, élén dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármesterrel, dr. Pirbler Ernő városi aljegyzővel és Figus Albert főszámevövel, akik fáradhatatlan buzgósággal kezdeményezték és gondos, mindenre kiterjedő figyelemmel készítették elő a város ünnepét és akiknek ebben agilis segítségük volt dr. Gönczy Miklós polgármesteri titkár — meleg vendég- szeretettel fogadták a gyáriparosokat. A vasúti állomástól autón és városi fogatokon ment a 30 főnyi vendégsereg a Pannóniába. Ott volt az ösmerkedő vacsora, ahol a gyárosok a város vendégei voltak. Már itt is több, mint száz íőnyi előkelő szatmári közönség körében egész éjfélig maradt együtt a társaság. Török debreczeni pezsgőgyáros által ajándékozott kitűnő pezsgőt fogyasztván. Másnap délelőtt a szatmári gyártelepeket látogatták meg a gyárosok, amelyek meglepő fejlettségét a legteljesebb elösme- réssel honorálták. Különösen a Princz-féle malomberendező gépgyár, a remekül felszerelt és vezetett városi villamos mü, a fésü- és csontárugyár, a modern felszerelésű Reiter cukorkagyár, a Bölönyi husfaldo!gozógyár tetszettek a vendégeknek, akik a városi vegyvizsgáló állomást, az impozásul szép Iparps Otthont is megtekintették. Az összes gyártelepek között legjobban tetszett a vendégeknek a Princz Test vérek gépgyára, amelynek modern berende zéséről különösen Hegedűs Lóránt dr. a legnagyobb elismeréssel úgy nyilatkozott, hogy egyike a vidék legkitűnőbben felsze relt gyárainak. A városháza dísztermében volt a vándorülés, amelyet Szántó Győző gyáros, a debreczeni fiók páratlan agilitásu elnöke nyitott meg. Elkanyarodtunk a kitaposott országúton való járástól, — úgymond — sikerült a magyar közéletbe uj ösvényt vágni a gyáripar megbecsülésének. Megemlékezett Chorin Ferencz főrendről, a Szövetség elnökéről, aki politikai pályafutását Szatmáron kezdte meg, üdvözölte az előadókat, ifj. Chorin Ferenczet és megköszönte Szatmár város szives vendéglátását. Dr. Vajay Károly pg’gármester Szatmár város nevében üdvözölte a vendégeket, különösen a debreczeni fiókot, melynek régi, kitartó munkásságát Szatmár városa is ösmari es értékeli. Jól tudja, hogy minden magyar város fejlődhetésének és boldogulásának egy lehetősége van ma: a szabad foglalkozások s ezek közt a gyáripar és kereskedelem pártolása és erősitóse. Szatrnár város közönsége -- felismerve a gyáripar fontos szerepet — egyes konkrét esetekben tanuje'ót adta ebbeli áldozat- készségének. Az ipari szakoktatás terén is mindenkor készséggel tett eleget a kivánalmaknak. Szatmár városában is nagy volt az ipari fellendü'és s ha a mostoha idők nem is váltottak be minden reményt, azért ne csüggedjenek el, mert hiszen a kezdet kezdetén Dem csoda, ha a járatlanság vagy a tulbuzgalom nem hoz mindjárt teljes sikert. Őrömmel látta, hogy Szatmár iparosvilága szívvel kapcsolódik a Gyáriparos Szövetséghez, amely a maga kitűnő szervezetével és tettekben megnyilvánuló életerejével minden érdekképviselet mintaképe lehet. A tapssal fogadott megnyitók után dr. Hegedűs Lóránt tartott sznbadelőadast aktuális ipari kérdésrekől, amit többször ‘szakított félbe a zajos taps és éljenzés. A mai magyar közélet sivárságáról szólt. Mig egy némer. lapban minden ötödik szó Deutschland, franczia lapban France, tddig a magyar lapokban minden harmaük szó : panama 1 Mintha mindenki összefogna, hogy a külföd és önmagunk előtt a legsaoinorubb szegénységi bizonyítványt állít»uk ki magunkról. Szeretné, ha a Szövetség volna az az óriási kürtő, amelyen keresztül a dolgozniakarás éltető friss levegőjét lehetne a közéletbe befujtatni, a civakodás, a felekezetieskedós, torzsalkodások kicsinyessége helyébe. Dolgozni és takarékoskodni ke l addig, amíg Pénz őfelsége meggyógyul és udvaroncai kiengedik az éltető világosságra, mig kimehet a nép közé. Takarékosságra leszünk kényszerítve s ezt nehezen veszi be a magyar természet, de hozzá kell szoknunk a társadalom minden rétegében, mert el fogunk veszni. — Beszélt a Balkán népeivel szemben elfoglalandó álláspontról ós kárhoztatta azt az érzelmi politikát, amely számba nem vévo az uj, életerős balkáni államokat, a török szimpátia érzelgőssége elveszti az uj alakulások sokkal fontosabb rokonszenvót. Az emberek nálunk nem azt nézik, hogy ki do'gozik, hanem rákésztetik, hogy többet költsön, mint amennyit keres s ez a magyar betegség, hogy itt nem dolgozik az, akinek nincs szüksége munkára és nem kapnak munkát azok, akik munkából élnek. Nálunk még lenézik a munkát, mint valami lógypapirost, melyhez kém télén hozzáérünk s csak azt nézzük, hogy szabadulhatunk meg tőle minél hamarabb. Ha ez nem változik, az Úristen se segít rajtunk. Nem szabad e: felednünk, hogy mi vagyunk az összekötő kapocs Nyugat és a Balkánállamok között, nekünk nincsenek barátaink, nekünk magunknak kell mindent megteremtenünk. Tanulnunk kell a magyar paraszttól, aki a drága búzalisztjét eladja, maga inkább málébenyeret eszik, de a különbözőién földet s jólétet teremt magának. Ezt kell utánozni, be kell hozni minél több balkáni húst, terményt az olcsóbb fajtából, kivinni a magyar hmt, bort, búzát, mert nem vagyunk elég gazdagok hozzá, hogy a világ legjobb búzáját és marháját mi magunk fogyasszuk el. Hibáztatja a bürokratizmus folytonos növekedését, az iparos osztály sajnálatos elfajulását, amely tisztességes iparos helyett urat, nyomorgó, fix fizetéses hivatalnokot nevel gyermekeiből. Ez is az ország pusztulása, mert statisztikai tény, hogy a hivatalnokosztálynak egy- harmadrész annyi gyermeke van, mint más osztálynak, végzetes baj, hogy mig másutt életképességre, addig nálunk nyugdijképes- ségre nevelünk. Na papíron csináljunk gazdasági önállóságot, ne azon nyargaljunk, hogy szövetség vagy szerződés az, amit Ausztriával kötünk, hanem előbb szabadítsuk fel önmagunkat. Amig az ország területének 33 százaléka kötött birtok lesz, nem lesz itt élet és milliók fognak innen kivándorolni. Azt állítják egyesek, hogy szónok agrárellenes, pedig nem, mert azt kívánja éppen, hogy minél több embernek Május KEDD Sz. Bem. Ferencz is. r
