Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)
1913-05-01 / 100. szám
2 oldal. SZAMOS (1913. májas 1.) 100. szám Montenegró szövetségesei. Szófia, ápr. 80. Azt a kérdést, hogy a balkán szövetségesek minő magatartást tanúsítsanak, ha Montenegrót megtámadják, — mint illetékes helyről jelentik — a már fennálló szerző déses szabályok Írják elő. Ezek szerint Szerbia és Bulgária szolidárisak Montenegróval. Azonban Görögország még nem kötötte le magát. Rémhír Báosben. Bécs, ápr. 30. Ma délután az a hir terjedt el Bőcs- ben, hogy a katta ói lakosságot plakátokon hívta fel a hatóság, hogy a várost 86 órán belől elhagyják. A hir iszonyú izgalmat keltett az osztrák fővárosban. Uj állam. Szerb-montenegrói dualizmus. Paris, ápr. 80. Szerbia és montenegró szoros közjogi egyesülése már a legközelebbi napokban várható. A belgrádi és a cetinjei kormánynak az a terve, hogy dualisztikus államot hozzanak létre közös hadsereggel és közös pénzügyekkel. A külső ügyeket is közös birodalmi miniszter intézné. A két állam belső kormányzása érintetlen maradna s a két uralkodó egyébként egymástól teljesen független lenne. A tárgyalás már befejezéséhez közeledik. Esszéd basa Albánia fejedelme. Antivári, ápr. 30. Esszád basa tegnap Krojában, a régi albán fővárosban fejedelemmé kiált: tta ki magát. Csapatai, amelyek halálig hűséget esküdtek neki, élénk és lelkes óvációban részesítették. — Dsavid basa Triána felé vonult. Belgrád, ápr. 30. Dsavid basa bevonult Valonába és elkergette az ideiglenes albán kormányt. Egy interjú. Éjfél után, az alezredeané fülkéjébe benyitott egy férfi, rátámadt, a pamlagra teperte és füléből kiszakította a brilliáns függőket. A vasúti kocsiban alig néhány utas volt, azok is aludtak, a zajra azonban egy másik hölgy felébredt és megrántotta a vészfóket. A vonat a nyílt pályán megállóit, de a rabló még a mozgásban levő vonatról leugrott és az éjszaka sötétjében elmenekült. Az alezredesnő a dulakodásnál több helyen zúzott sebet szenvedett. A csendőrség és a fiumei rendőrség keresi a tettest. oannHn mozgójénykáp-szinhá<£ KazinczyuScza Ipai'cs otthon m 1913. május 1 -ín H 2-iü Sfiiii műsor : Sdair lpiracló, aktuális. Qíz özuegpel* támogatója, humoros. A fogadott gyermek, dráma 2 felvonásban. $91? fekete történet, humoros. az aranybánya, dráma 2 felvonásban. Gusztinál* pechje t>an, humoros. 3Küsoronl*ix>üli szómflplvMvak * Páholy ^ p hely Hely dl dii . SO f., II. hely 60 f., III. hely ‘10 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag. Budapest, ápr. 30. A „Szamos“ fővárosi tudósítója ma egy előkelő magyar politikussal beszélt a háború esélyeiről. A politikus u következőket mondotta tudósítónknak: „Ma már lehetetlennek tartom, hogy a háborút elkerüljük. A bécsi diplomácia nem fogja elérni Albánia függetlenitősét, mert Olaszország akarja magának azt megszerezni. Azért van most mű harag Nikita és az olasz király között.* Rablótámadás a gyorsvonaton. Fiume, április 30 Az 1006 os számú fiumei gyorsvonaton, a mely tegnap este háromnegyed nyolckor indult el Budapestről, egy első osztályú fülkében utazott Gyenes Lsjos alezredes felesége. .. Orvosi rendelőmet .. Deálf-téi* 21. ©as. alá, Ösztreicher üvegnagykereskedő házába helyeztem át. — B«: GÁL ILLÉS. — A legkellemesebb hirándulö- hély a Royal-szálloda nyári helyisége, ahol állandóan /riss sör9 pompás asztali bor és a saját termésű tokaji bor kerül asztalra. Egész éjjel nyitva. Jó magyar konyha. Szives pártfogást kór MÁBKTJS SAMU — vendéglős. Az általános választójog. Már volt alkalmam megjegyezni, hogy a választójog az, a mely az államot a maga formájára teremti, s minő érdekek azok, a melyek bizonyos megszorításokat követelnek. A legtöbben fennen követelik az általános választójogot, habár azt sem tudják mi az ? Hát megmondom ón és ebből be fogják látni, hogy mi az ? A legáltalánosabb az, midőn a földkerekségén már megszületett ember választói jogot kap. Bizonyos államban az az általános választójog, a mikor honosságra való tekintet nélkül az állam területén lakó, jobban mondva, levő, s megszületett emberek választói joggal bírnak. Mihelyest bármily irányban kivétel van ez alól a szabály alól, a választójog általánossága megszűnik. Pedig kell kivételnek lenni, mert azt csak beláthatja mindenki, hogy ha idegen honos választói jogot nyer azon okon. hogy itt tartózkodik, itt él, bár mily kevés ideig, a legnagyobb veszélynek lenne kitéve hazánk. Azt is beláthatja mindenki, hogy még a magyar honosságú egyének sem bírhatnak választói joggal, mert mit mondanának ahhoz az általános követelők, ha a beszélni nem tudó kisdedeket, tébolydák Likóit,. szavazásra bocsájtanának? Ebből is beláthatják az általánost követelők, hogy mi után óhajtoznak ? Fe! kell azőrt állítani oly feltételeket, a melyek a választójogból, mint követelmények folynak, a mely feltételek fenfor- gásától leendő függővé a választói jog megnyerése, vagy szüneteltetése, esetleg elvesztése. Ezek a feltételek legelső sorban állami vonatkozásnak. A mi azt teszi, hogy csak az nyerhet szavazati jogot, a ki az állam iránt feltét■ len hűséggel és engedelmességgel viseltetik- Mert mit mondanának az olyan államra, a mely jogot adna olyanoknak is, a kik az állam megszüntetésére, vagy csonkítására helyzetének súlyosbítására, tekintélyének leahesonyitására, gyengítésére törekednek. Ezrknek oly messze kiható jogot adni valóságos öngyilkosság volna. Másodsorban nem adható meg a választói jog azoknak, a kik o jog mivoltáról, miben állásáról, tudomással, ismerettel nein bírnak. Ilyenek a bizonyos kort el nem éri8k és általában azok, a kik a választói jog hordarejét nem ismerik, a minők a gyermekek, s a felnőttek is bizonyos korig, továbbá, a kik elmagyöngeségban szenvednek, a kik vagy születésüktől, vagy későbbi időponttól kezdve olyanok, vagy bizonyos időszakokban. Harmadsorban megkövetelendő a választótól az is, hogy akaratát függetlenül gyakorolja a választói joggal való élés idejében, mert, aki erre nem képes, az feltétlenül elütendő a jog gyakorlásától. Ezek közé számítandók azok, a kik nemcsak szülei, rokoni, vagy ily természetű befolyás alatt állanak, hanem azok is, a kik megvannak fölemlítve a jog mikénti gyakorlása végett. Ilyeneknek tartom azokat, akiket bármiféle anyagi, erkölcsi, testi épség elleni fenyegetéssel illetnek. Ilyen esetekben, mig a megfélemlítés tart, nem gyakorolhatja jogát a megfélemlített, de viszont a megfélemlítő súlyos
