Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-09 / 81. szám
1913, április 9.) 81. szám. SZAMOS 3 oldal. az ÍS13. évi tavaszi és nyári idényre. Egy szelvény í 1 szelvény 7 kor. 3.10 m. hossza I 1 szelvény 10 kor. teljes férfíruhához < 1 szelvény 15 kor. (kábái, nadrág, és mellény) I 1 szelvény 17 kor. elegendő, csak ' 1 szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete ezalonruhához 20.— K-ért, szintúgy felöltöszövetet, turistalódent, selyemkamgarnt, női kosztüm szöveteket stb. gyári árakon küld, mint megbízható és szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár. Siegeí-Imhof Brünn Minták Ingyen és bérmentve. Az előnyök a melyeket a magánvevő élvez, ha szövet- szükségletét közvetlen Siegel-Imho? cégnél, a gyárt piacon rendeli meg, igen jelentékenyek. Szabott, legolcsóbb árak. Óriási választék. Mintahü, figyelmes kiszolgálás, még ■ legkisebb rendelésnél is, teljesen friss árúban. Fürediék hangversenye. Április hó 6-a, vasárnap a mi zenei életünkben egy oly kivételes, értékes zenei eseménynek a napja volt, amelyről — tekintettel a mi elhanyagolt zenei állapé ■ tunkra — nem kritikát, hanem csakis him' nuszat lehet írni. A debreceni vonósnégyes társaság a városháza dísztermében Hammerstedt János zongoromüvész közreműködésével második kamarazenehangversenyét rendezte. Mi sem bizonyíthatta volna a társaság múlt hónapi első fellépésének a nagy sikerét, hogy ez alkalommal városunk elite közönsége a városháza dísztermét teljesen megiöltötto. A társaság Haydn : G moll és Schubert : A-iroll vonósnégyosét játszotta. Füredi Sándornak a hegedűjéhez a társaság többi tagjainak: dr. Szilágyi Imrének, Pirihauer Ferencnek és Füredi Samunak nemes felfogású, tökéletes összjátéka méltóan hozzáilleszkedett. Játékukban a nuance finomságok teljesen érvényre jutottak és mindkét vonósnégyest plasztikusan építették fel 8z egyes témák megfelelő interpretálásával. Különösen a mély érzéseket megszólaltató Schubert A-moll vonósnégyese keltett megkapó és lebilincselő hatást. Most tudjuk átérezni igazi nagyságában, hogy a Füredi Sándor Szatmárról való eltávozásával zenei életünk és városunk zenei jövője mit veszített, amit legfeljebb az a tudat enyhíthet, hogy Füredi Sándor neki megfelelőbb működési körbe jutott, ahol művészi hivatását sokkal zavartalanabbá teljesítheti ős ahol sokkal nagyobb megértésre is talál. A kőt vonósnégy :•* közé két sóló-szám volt beőkelve. Hammerstedt János, a debreceni zenede művésztanára játszotta Liszt: Fantazie dramatiquo-ét, ezt a hatalmas mestermüvet, amolynek a msgjátszásához egy nagy zongoristának minden qualitása kell. A Hammerstedt János muzsikájában ezeket a qualitásokat a legteljesebb mértékben megtaláltuk. Játéka valósággal művészi szenzációként hatott. Egy nagy ős szolid technikájú, amellett a legnagyobb mérték- bon tartalmasán játszó zongoraművészt ismertünk meg benne, aki kinemesedett művészetével annyira közvetlen hatást tett a közönségre, hogy percekig ünnepelték ős csakis két ráadás eljátszása után engedték le a pódiumról. Reméljük, hogy gyakrabban eljön hozzánk, ahol oly meleg és szere tetteljes fogadtatásban részesült. A másik sólót Füredi Sándor játszotta. Őt ismeri a zenekedvelő közönség és az ő játékáról csak annyit mondhatunk még, hegy amióta elment tőlünk és fejlettebb zenei kultúrában nyugodtabban él, úgy látjuk, mintha még fejlődött volna, mintha még nagyobb lenne, mint azelőtt volt. Az ő mély tónusu, csupa szinlélek és értelem játéka óriási hatást keltett és felejthetlen gyönyörűséget okozott. Hogy igazi, komoly művészetben legyen részünk, arra — ugy- látszik — feltétlenül szükséges az, hogy Füredi Sándor szállítsa azt nekünk. A hangverseny után a művészek tiszteletére szép társaság jött össze a Pannónia éttermében ős a gyönyörű művészi impresz- sziók-hatása alatt nagy kedvvel mulatott a hajnali órákig, amikor is a művészek hazautaztak Debrecenbe. A felejthetetlen estéhez hozzájárult dr. Szilágyi Imre hegedűje, akitől klasszikus és magyar nótákat úgy hallottunk játszani, mint ezelőtt még sohasem. (Ciny.) Színház. Színházi műsor. Szerdán másodszor „Bella“ (Piros szialap, A bérlet.) Csütörtökön, újdonság itt először fényes kiállítással, „Aranyeső“, a buJ’pesti Népopera óriási sikert aratott uj operoltoje (B bérlet.) Pénteken másodszor „Aranyeső“ operetta (C bérlet.) Szombaton harmadszor „Ar ínyeső* operetto (A bérlet.) Vasárnap déiután „Lumpácius Vaga- bundus vagy a három jó madár“ énekes bohózat fólhelyárakkal. Este negyedszer „Aranyeső“ operette (Bórletszünst.) Bella. — Szomory Dezső színmüvének bemutatója. — Tegyük félre az álszemórmot, vessük le a fölösleges prudheriát, felejtsük el, hogy előttünk, mellettünk, körülöttünk ösmerős fé fiák, asszonyok ülnek, a darabnak az ízlés határaival kacérkodó naturális kiszólásainál csak a darabot, csak a színpadot nézzük és nem a körülöttünk ülő asszony- nép arcizmainak comme il faut elváltozásait — és akkor tisztán, zavartalanul élvezhetjük Szomory darabját,) amelyet — a többi prude, rövidlátó vidéki színpadtól eltérően — nálunk teljes budapesti egészében mu'■ütak be. A piros szinlap dacára egyet meg kell állapítanunk: hogy a Szomory darabjában a realismus — nevezzük igy azt, amit a leányszobában titokzatosan „pikáns“-nak hívnak — nem az operettek disznó^ágainak mértéke szerint vannak elhelyezve azért, hogy a sikamlós voltukkal keltsenek karzati hatást. Sehol sincsenek belő erőszakolva a darabba, mindenütt a cselekmény hozza magával úgy, hogy az ember szinte elfe lejt megütközni rajtuk. Hozzá kell még tennünk: hogy a drámai személyzet ugyancsak nagy Ízléssel igyekezett ezeket tompítani, simítani is. Az egész műnek vezetőgondolata nemcsak érdekes, de az átlagos színpadi termékek célzatainál magasabb is. Szomory Dezső az ö hősnőjének, Bellának alakjában azt akarja megmutatni, hogy az alapjában jó ős ártatlan igazán szerelmes szivü leány jellemét mily végzetes módon irányítja a csábitó férfi bűnös hatása. A leány, a ki az énekesnőt pályára készül, igazán beleszeret udvarlójába, egy grófba, de a léha főur, miután a leányt elcsábította, pénzzel akarja kifizetni. Ez a nemtelen eljárás feldúlja Bella lelkét s anyja rábeszélésére, hogy a szégyen elől meneküljön s születendő gyermekét törvényessé tehesse, — egy őt vakon imádó fogorvoshoz megy feleségül. A jámbor fogorvos persze nem is sejti, hogy bukott leányt vesz el s azt hiszi, hogy a gyermek az övé. Bella pedig a bűn utján halad tovább, feldúlt, megcsalt, elárult lelke újabb és újabb léha kalandokban keres szórakozást, — mialatt egyre ég szivébeu a gróf elleni keserűség. Ezalatt az énekesnői pályán emelkedik, ünnepelt művésznővé lesz s végül annyira hat a grófra, hogy az — nőül akarja venni. Az ártatlan, szerény leány nem kellett neki hitvesül, — a viharos múltú ünnepelt művésznő raffioáit hidegségének meghódo). De ekkor Bella teljes megvetéssel és felháborodással sújtja le ős visszatér az egyszerű jámbor fogorvoshoz, a kit pedig elébb legszemérmetlenebbül megcsalt és csúffá tett. Ebben a mesében aztán van cinikus ős érzelmes, realisztikus ős romantikus, trágárnak tetsző és fe’lengző vonás csodálatosan keverve. Van benne markáns színekkel festett realizmus, néhol erős kacérkodás az erotikával, — csak egy nincs benne: Ízléstelenség. Sokat és hosszasan lehetne erről írni, ha a darabnak nem későn este lett volna vége, de igy elég ha megállapítjuk, hogy a darab Szatmáron igen szép színpadi sikert é-l el. Talán az első igazi drámai siker ezidén, do mindenesetre a legnagyobb. A szereplők — akik 2—3 próbára játszották el a darabot — mind csupa művészit produkáltak. Bella szerepét Hahnel Aranka játszotta sok szép, bensőséges árnyalattal. Arcjátéka, hangja hiven idomult a szerep minden fázisához. Kedves volt, kacér volt, vad volt, szerelmes volt, — nő volt izig-vőrig. P. Torday Etel, a társulat 1 aikája az anya drámai szerepében elsőrangú, kitűnő és teljesen kifogástalan alakítást nyújtott. Játékát a premiőr közönségének osztatlan és nagyfokú elismerése kísérte. Pálma Tusi a szobalány szerepében kedves egyszerűséggel és természetesévgel játszott. Szőke Sándor a fogorvos szánalmas «lakját átéléssel, finoman játszotta meg. Őt dicséri a kitűnő rehdezés is. Bársony a gróf szerepében, Barics, mint a tenorista megszemélyesítője arattak sikert. Szendrő ős Lenkey azonban egyáltalában nem tudtak kis szerepeikkel sem megbirkózni. Igen nagy sikert aratott egy gyermekszerepben a kis Pintér Ilonka, egy kicsi kis apróság, aki bájosan, otthonosan mozgott a színpadon, kedvesen énekelt. A közönség sokat tapsolta a kis művésznőt. A darab kedvező fogadtatásra talált Szatmáron s a szereplők játékát nagy elismerés kisérte. Kabaré a színházban. Szőke Sándor és felesége, a szatmári színtársulat kőt legkedveltebb tagja — mint már említettük — április hó 16 án búcsúzik a szatmári közönségtől. Közös jutalomjátéka lesz ez n Szőke házaspárnak, akik „A két árva“ c. darabban vesznek búcsút Szatmáriéi. Az előadás érdekességét nagyban emeli a bu* csuzóknak személyéhez fűződő jelentőségen kivül az is, hogy a színműben előforduló estély keretébe nagyszabású kabaré lesz beillesztve. A kabaréban fel fog lépni a színház teljes operett-személyzete. Szóval a Szőkéék jutalomjátéka alkalmából a szatmári közönségnek nem mindennapi műélvezetben lesz része. Bállá Mariska dicsérete. A kolozsvári lapokból olvassuk, hogy a múlt héten Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
