Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-08 / 80. szám
1913. április 8.) 80. szám. SZAMOS 3 oldal, Az avasi barnaszén. Irta: Dr. TELEGDI ROTH KÁROLY. (Folyt, és vége.) A Nagy-Tálna-patak völgyében a síkság felé haladva, a Cornetul 418 m. magas kupájában találjuk az utolsó andezitfeltörést. Ez az ÉNy. felé meredekben végződő andezit kúp kb. 100 m.-rel emelkedik az ÉNy.-i folytatásába eső elődombok fölé Ezekben a tisztán üledékből álló elődor. bókban, zsíros, szürke agyagban barnaszéntelep fordul elő, amelyet alig pár 100 ló pésnyire a Cornetul kapujától, kezdetleges tárómüveletekkel egyideig aknáztak is. Az elődombcknak vízszintesen települő barr > széntartalmu rétegeit a Cornetul felé nyomozva, közvetlenül a meredek andezitfal lábánál az égetettség kétségtelen nyomait viselő agyag eredeti helyzetéből kimozdított rétegeit találtam, rosszul megtartott kövületekkel. Számos ostracodán kívül apró pla- norbist és cardiumokat tartalma" A kicsiny cardiumok a szarmata alakok elesenevésze- dett formái. Az avasi eruptivus terület szom szédságában, a Szilágyságban végzett tanulmányaim során mr'2é"apithaítao!, ho*,, a föntnevezett kövület társaság a szarmata és pannóniai korszakok egymáshoz a legszorosabban és hézag nélkül kapcsolódó üledékeinek az elválasztó határát jelzi s rétegei inkább már az alsó pannóni?' cs > porthoz sorolhatók. Böckh Hugó tanár ur ugyancsak Avast felsőfalu környékén Potamides mitrali3- (Cerithium pictum), tehát határozottan félig sósvizi szármataalakot gyűjtött a barnaszén- tartalmú rétegekből. Ezek alapján az avasi barnaszéntar- talmu rétegek korát a szarmata és pannóniai korszakok határára kell tennünk, az avasi erupciók befejeződésének az idejét pedig az e réteg# . ódása utáni időre. Több szónkibuvás ismeretes Komorzán község környékén is. A kistartolci házcsoporttal szemben nyíló mellókvölgyben, tndezitek környezte területen, leásással bsrnaszéntelepre búk kantak Komorzán községtől nyugatra, a Valea Burtii É. i oldalában, a mellékpata- kocskák több ponton tárnak föl barnaszén (helyesebben lignit) kibúvásokat. A 199 m.-res pontnál torkoló patakocskában fönn 2 m. vastag agyaggal vegyes lignit (70 cm. tiszta lignitréteg és vékony iignitrétegek agyaggal váltakozva) feltárása van, a lignit fekvőjében vékony, szőtporló congeriákat tartalmazó, homlokrétogecske. A feltárástól lefelé haladva, andezitre bukkanunk, á Valea Curtii következő, nyugatibb, a 348 m.-res hágó felé ÉNy. nak vivő mellóbpa- takjában a lignittartalmu zsiro3 agyagot andezitfeitörés szakitja két foszlányra. A Valea Curtii lignit kibúvásai különböző magasságokban vannak. Hogy különböző széntartó szinteknek felelnek-e meg, vagy el- szakadozás következtében vették e föl különböző magassági helyzetüket, azt részletes kutatások hivatvák eldönteni. A bikszádi síkság kerületének még egynéhány pontján ismeretesek a kibúvások, mindenütt e síknál magasabban, az elő- dombokban. Milyen viszonyban van e kibu- fásokhoz maga a síkság? Említettem, hogy a Máriavölgy-fürdő mellett tapasztalható földtani viszonyok valószínűvé teszik azt, hogy az avasi síkság felépítésében fontos szerepük van a medi- terráns sótartalmú rétegeknek. A kincstár fúrásaiból származó minták biztos kormeghatározást nsm engedtek. Az áttanulmányozása mégis arra az eredményre vezetett, hogy a fúrások a legnagyobb valószínűség szerint mediterrán (schlier) rétegekben mőlyesztettek. A fúrásokból kikerült agyag- márgák (ostracodáknál egyebet nem tartalmaztak) tufák és brecsesiák, kemény homlokkövek és sósviz e mellett a fölfogás mellett vallanak és összhangzásban állnak a Máriavölgy melletti viszonyokkal. A Buján- háza melletti fúrás tekintélyes mélységben megütött állítólagos szénlelepei is idősebbek lehetnek az avasi elődombok kibúvásainál, tán szintén meterránkoiuak. Hogy ilyen idősebb barnaszén is van az Avasban, arra még egy beljebb, a hegységben lévő 3 a többiekétől elülő minőségű szenet tartalmazó kibúvás is utal. A Ko- morzántól É. nak vivő Valeamare nevű völgyben ismeretes fénylő fekete szénnek 0'5 m. vastag kibúvása; ez a többi (lignit minőségű) kibúvásnál mindenesetre idősebb s talán egykorú a bujáaházai fúrás mélyében állítólag talált telepekkel. Szilágyi Gyula műegyetemi tanár vizsgálata szerint 6^03 kalória fütőértókü. Az a körülmény, hogy a bikszádi síkság altalajában a mediterrán rétegek terülnek el, közoifekvővő teszi azt a gondolatot, hogy a síkság nem egyéb, mint az andizet- feltörésektől körülzárt, de azoktól mentes, üledékekkel feltöltött tengeröböl, amelyet r^árazra jutása után a környező meredek hegyekből — erős záporok alkalmával ma is hatalmas erővel — lezúduló vizek leerodáltak. Erre vall az a körülmény is, hogy bár hullámos felületű, mégis egészben a nyugati végződésétől az északkeleti csuesá ban fekvő Mózesfalu felé lassanként emelkedik. A környező elődombok barnaszén- tartalmú rétegei a síkságnál magasabbon fekszenek, tehát az eróziós depresszióból elmosatlak. A barnaszénkibuvások »esi szorítkoznak csupán a bikszádi síkság környékére, hanem mindenütt kimutathatók az Avas összefüggő eruptivus tömegét szegélyező 8lődombokban. Nem célom, hogy itt valamennyi tibuvást felsoroljam, csak fölemii tem, hogy ilyen kibúvások az eruptivus tö meg északi szélén, ,a Tiszavölgyóben Visk és TiBzakirva melleit s a nyugati psremnek is több ponsján — igy különösen a turci (a bikszádihoz hasonló) mélyedésben — isme retesek. Végeredményben a barnaszénképződ- ményről a következő képet alkothatjuk magunknak : Hosszabb erupeiós ciklus végső eredményeként nagy kiterjedésű, egységes eruptivus tömeg állt elő. Ennek az eruptivus tömegnek a peremét eróziós mélyedések ka rélyozzák, amelyek az erupciók áttörte alap- hegységet feltárják. Az alaphegység legmagasabb részében foglal helyet a barnaszén képződmény. Itt ott egyes foszlányokban a hegység belsejében is megmaradván, eddigi ismereteink szerint egészben véve mégis inkább csak az eróziós perem és az eruptivus tömeg széle közé eső övben koszoruzza az utóbbit. Hogy mennyire nyúlik a barna- szénformáció az egyes elszigetelt feltörések közé és esetleg a legfiatalabb eruptivus takarók alá, azt csak az elődombokban keresztülvitt, az eruptivumok felé hatoló kutatásokkal lehetne eldönteni. A kibúvások között ismeretesek olyanok is, amelyek bányászatra érdemesek. Az avasi barnaszén mellett szól a számba jöhető terület Avasfelsőr'alu, Bikszád, Komorzán, Turz, Nagy- és Kiatarna. Tiszakirva és Visk községek jelölte s csak részletes kutatások alapján pontosabban körülírható, nagy kiterjedése, ellene a hegység belseje felé kitörésekkel megzavart volta. Hogy azonban a bányászat eruptivus területen is lehetséges, azt pl. Nyitrabánya (Handlova) példája igazolja. URÁNI mozgófény kép-színház es» Kazinczy-utcza mm ma Iparos otthon mm m 1913. április 8-átt MŰSOR: Jltozgófénpl^ép újság, legújabb aktualitások. Gt moziszinész, bohózat. Felvétel a mozivilágból. &lazás Svédországban, Nordisk felvétel. Gáspár és Lotty, Bohózat 2 felvonásban, VASKÉZ Detektív történet 3 felvonásban. TTaIvíÍvaIt ' Páholy 1 K., I- hely IltH V dl dK . go f., H. hely 60 f., III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este fél 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag. Női cipők Vujánái 10 kor. Sack- és „Jnreikk” ekék vetőgépek tengeri □ ültetők lókapák s egyéb gazdasági gépek műtrágyák kényelmes feltételek mellett is, gyári áron kaphatók FOSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodájánál SZATMÁR, ATTILA-UTCZA 7. SZ. CSABA GYÖNGYE a legkitűnőbb és legkorábban érő muskotály szőlő, kétéves gyökeres vessző kapható Komka Kálmánnál, Népbank. Minden ruha uj lesz U«áitáipr Pál tisztítás és festés által ■ löjlöjwl I öl ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
