Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-05 / 78. szám
A 2. ©Idas. Az avasi barnaszén. Irta: Dr. TÉLEGDJ ROTH KÁROLY. A „Bányászati és Kohászati Lapok“ legutóbbi számából vesszük át ezt a cikket, amely az Avas barnaszén anyagáról szól. Jól esik nekünk, hogy Avasunkat, amely eddig itt á kökdbpn is gyilkos oláh- jaival tette magát nevezetessé, egy közgazdaságilag előnyösebb oldalairól mutathatjuk be. A cikk, amelyet nagy terjedelme miatt két részben kell közölnünk, a következő ; Szatmárnémetitől keletre és Ugocsa vármegyében kezdődőleg, Szaimár- és Már- marosmegyék Latárán vonul az a festői eruptivus hegység, a melyet az Avas-Köhát elnevezés alá szokás foglalni. A Nagyalföld északkeleti peremét kisórö harmadkori vulkános hegyvonulat ez, benne a kitörések lávatakarókkal, eruptivus brecscsiákkal, tufákkal meg egyéb üledékekkel váltakoznak. Az utóbbiakban már régóta ismeretesek barnaszéntbuvasok, már rég fölkeltették ezek a kutatók figyelmét s egy két he lyen a kibúvásokon kezdetleges tárómüvelés is megindult. Behatóbb kutatás azon a síkságon ment végbe, a mely a meredek eruptivus kúpoktól és tömegektől környezve s azok törmelékétől feltöltve, a zárt hegygyürü vizét a Túr és Tálna patakokban nyugatra, a szatmári síkság felé viszi le. E sik — a bik- szádi síkság — tulajdonképpen minden ol dalról körülzárt depresszió, mert bár közepetáján kb. 7 km. széles, nyugat felé az Avasujváros-Köszagremete-i h'gyek ismét elzárják, ezeken át a két fentebb nevezett patak csak egy-egy keskenyebb völgyben tör utat magának. Minthogy a leginkább ismert barnaszónkibuíások a bikszádi síkság körül, az azt környező elödombokban vannak, az 1909. évben a kincstár az avasi síkság öt, a pereméhez közel eső pontján mélyfúrásokat indított kipuhatolandó, ha vájjon a sikság mélyében van e jelen ösz- szefüygő széntelep, a mely ez esetbon az andézitfeltörósekíőí nem befolyásolva, e tekintélyes térülőién megfelelő vastagság és minőség eseten a bányászat kitűnő tárgyául szolgálhatna. E fúrások sieiégitő eredményre nem vezettek, a mennyiben az öt fúrás közül csak egy, a Bujánaáza község melletti, hatolt át állítólag 550-6 méter mélységtől kezdve 1T méter ós 607 8 méter mélységtől kezdve 2‘1 méter vastag barna szénrétegen. A síkság kerületének többi pontjain végzett fúrások barnaszéntelepet részben egyáltalában nem, részben csak csekély vastagságban törtek át. Minthogy e fúrások a kívánt eredményt nem hozták meg, a további kutatások megszakadtak. Nagysuri dr. Böckh Hugó tanár már 1909 ben arra hívta föl a figy lmet, hogy a kutatásokat magában a hegységben kellene folytatni és hogy a síkon való ku tatás nem vezetget eredményre. Neki több ponton sikerült bebizonyítani azt, hogy az andezitek áttörik a barn iszóntartalmu rété geket, a kettő szorosan összekapcsolódik, tehát a kutatásokkal is az eruptivus tömegek felé kell fordulnunk. Nézzük ezek után kissé részletesebben az Avas földtani felépítését. Az egész terület részletes földtani térképét annak idején bold. Hofmann Károly készítette. Sajnos, e neves tudósunkat korai halála megakadályozta abban, hogy évekig tarló fáradságos munkájának gazdag eredményeit feldolgozhassa. Azóta geológusaink több izb8n fel keresték azt a szerfölött érdekes területet, de mindig csak futólag, egy-egy speciális kérdés eldöntése céljából, úgy, hogy részié tes földtani ismereteink róla mai napig sincsenek. E sorok Írója 1909 nyarán megkezdte a szinérváraljai hegyek tanulmányozását Hofmmn K. térképei nyomán, egyelőre azonban ez a kutatás is abbamaradt. Az elmúlt őszön újból alkalmam volt néhány napot az Avasban tölteni és pedig j SZAMOS (1913. április 5 ) 78. szám. éppen a szénelőfordulások tanulmányozása céljából. Az akkor tapasztaltakat kívánom, az általánosan ismert tényekkel egybevetve, az alábbiakban röviden összefoglalni. Az Avas-hegység neogéa üledékes rétegekből ós vulkáni kitörésekből épült fel, az utóbbiak kiszórt tufas ^képződményei pe dig a noogén üledékek közé iktatódnak Az Avas eruptivus kőzeteinek a részletes tanulmányozása még a jövőé. A riolitoktól ós ducitoktól a piroxénes andezitekig a jegkü- I lönbözőbb összetételű kőzetekkel találkozunk ebben a vonulatban. E különböző kőzetek kitörési ideje sem esik Ö3sze. A kitörések korának a megállapításé hoz a kitörések, illetve azok tufái és a kö- vületes üledékek között való összefüggés részletes tanulmányozása szükséges. Beható vizsgálatok beigazolták, hogy a Kárpátok ivét kísérő belső vulkáni övben a kitörések sok helyt (visegrádi hegységben, Cserhátban, Mátrában) az alsó és felső mediterrán korszakok határán indultak meg, de részben még a levantei korszakba is átnyúltak. (Hargitta) Az Avasban adataink vannak arra, hogy a vulkáni feltörések talán már a mediterrán korban kezdeteket vették. A Tur- vókonya község melletti Mária-völgy fürdőnél (tehát a bikszádi sik közepén) eruptivus tufa alól agyagmárgarótegek bukkannak ki, a melyek Pálfy főgeológus szerint állítólag itt egy kis sótömzsöt is tartalmaznak. Az avasi számos ásványvíz sós és a kincs tár Kőszegre méta község mellett mőiyesziett 600 m. es fúrásából is nagymennyiségű só3 viz ömlött. A bősóelőfo dulások nálunk általában a mediterrán rétegekhez kötöttek. Az itt vázolt körülményből tehát egyrészt az következnék, hogy a tufákkal kapcsola tos vulkáni fel törések az Avasban már a mediterrán korban elkezdődtek, másrészt meg az, hogy az Avas síkjának felépítésében nagy szerepet játszanak a mediterrán képződmények. Az Avas síkját környező elődornbok összetételében fontos szerepük van a szarmata kor üledékeinok. Ráksa község mellett andezittufákban szarmata kövülete (Cardium plicatum, Modiola volhy- nic;) fordulnak e«ő, kétségtelen ianubizony ságaiként annak, hogy a mediterránban megindult kitörések a szarmata korszakban folytatódtak. Adataink vannak azonbau arra, hogy a kitörések részben még fiatalabbak s éppen ezek a legfiatalabb kitörések igen fontosak a barnaszénképzödmény elbírálásánál. A Ráksa melletti szarmatakövületes tufák a Szinérváralja környéki piroxénes andeziterupcióknak egy hatalmas láva és brecscsia takarója aló! és pedig annak az északi, a bikszádi síkság felé végződő pere mén bukkannak ki, a piroxénes andezitki- íörÓ3 tehát e tufáknál fiatalabb. A barnaszénformáciőnak a vulkáni kitörésekkel vaió összefüggését Avasfelső- falu ós Komorzán községek környéke tárja kitünően elénk. Kétségtelen bizonyítékaink vannak 9 területen arra, hogy a barnaszén tartalmú rétegek ahhoz az (alaphegységhez tartoznak, a melyet a legfiatalabb vulkáni erupciók keresztültörtek. Á legmeggyőzőbb példa erre az a barnasrónkibuvás, amelyet az Avasfelsőfaiu mellett nyíló Nagy-Tálnapatak völgyében messze fönn, az andezitkitörések kellős közepén, a Luna forrás közelében találunk. E forrástól nyugatra, a pataknak az 563 m. magas Malucz-hegy (Maíutul) ÉK. i oldalában haladó mellékvölgyóben ismeretes 60—80 cm. vastag, kontaktmetamorf (a feltörések behatása folytán átalakult) paiába ágyazott, barnaszénteiep. A patakocska alsóbb részében laposan DDK.-nek, valamivel följebb meredeken ÉÉNy.-n k dőlnek e rétegek. E malamorfizált pala — minden oldalról meredek andezit-feltörésektől környékezve — töredezett ós gyűrt foszlányként folytatódik még valamivel följebb is a Nagy- Tálna patak mentén, belőle ered a szénsavas és kőnhydrogénes Luna-forrás vize is. E forrás mellett jól látható, hogy az andezitek áttörik a palákat. Az andezitfeltörósek behatása kihajtotta az anyagmárga karbo- náttartaimát és gyengén te!eszórta azt apró piritszemesókkel. n. Luna forrás környékének szakasztott mása Büdössárfürdő, a Vámfa’u- nál e síkra lépő Kis Tálna-patak völgyében. Vulkáni erupcióktól közrefogott, itt jobban, amott kevésbbé átalakított agyagból meg palából álló, , kis kiterjedésű, össze vissza töredezett ós gyűrt, egy ponton egészen függőlegesre állított foszlány, belőle ásványos forrás fakad. Szénkibuvást itt nem ismerek. Ha már most ezektől a hegység belsejében elszigetelt foszlányoktól a bikszádi sik&ág felé közeledünk, ujbói megkapjuk a barnaszéntartalmu rétegeket a síkot kb. egyforma magasságban környező etődom- bokban, zavartalanabb településben. (Folytatjuk.) Jól jár, ha Vuja cipőn jár! mozgófénykép-szinház na Kaxincxy-uícza rara Iparos otthon 1913. április 54n is 6 án MŰSOR: Ghrisfiania, természetes. Gl?erm«l(CsinYels, humoros. Sletyromos tysérlefel^, tanulságos. SPORT KLUB, amerikai bohózat 2 felvonásban. Műlovarnő vagy az asszonyhiiség. élő szobrod, bohózat a művész- életből. íjnj vr>) vn Ír • Páholy 1 K., I. hely iltíi} dl dk . 80 f„ H. hely 60 f., III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este fél 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag. Kiadó lakás. A Kossuth Lajos-utca lé. számú házban az emeleten egy 5 szobás és a földszinten egy 3 szobás úri lakás május 1-re kiadó. Értekezni lehet Dr. EHBENBEICH — LLPÓT ügyvédnél. —
