Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-26 / 96. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szstmér, 1913. 96* 5*ám. ('MßK!'MZs3äSi&iBt£ISB9CBI9BflBBB38SBSBBBBBBBBB£BKBSB<IBBflBBBZBBBnBBBBIBBBBBBBBBBBSSIili39#KMMBBBB0MMIMMRB8SBB9S98$£> POLITIKAI NAPILAP. »»^S« fTazárdia. A hazárdjátékok ellen törvény ké­szül. No, ebből a törvényből se lesz tör­vény hamarosan. Mind­járt hozzáteszszük azt is, hogy nem is lesz érte olyan nagy kár. A korpusz jurisz úgyis tele vvan már törvényekkel, amiket soha végre nem hajtottak a meghozataluk óta — hát minek ez a nagyképűs­ködés ? Legyünk már vele egyszer tisztában, hogy a természetet nem lehet törvé­nyekkel megváltoztatni, amiket az or­szággyűlés mindkét háza hozott és a király szentesített. Hazárdiában hiába tagadnánk, min­denki hazárdozik. De nem mindenki a kártyaasztalnál és a lóversenytéren. A nemzeti hazárd-ösztön a polgári életnek minden megnyilvánulásában feltör. Ha­zárd a politikánk, a kereskedelmünk, melynek a külföldön semmi hitele, a kultúránk, mely egyetemeket csinál az analfabéták földjén. A hazái d-ösztön az oka annak, hogy nálunk, ahol tetemes vagyonú pol­gári osztály nincs, annyi a mulatóhely és hogy te e volna, ha még annyi volna is. Lumpol a hivatalnok, kockáztatván állását és munkája értékét, lumpol a fiatal ügyvéd, föltéve pályája kezdetét egy esetleges jó házasság ellen, lumpol bizonyos ideig minden fiatalember. Min­den polgári pályának induló ifjú lefi­zeti adóját a mulatóhelyeknek s ez ma­gyarázza meg, hogy aránylag miért olyan olcsó nálunk a lumpolás. Nem szabsd nagyon magasra akasztani a kosarat ott, ahol azok, akik másképp nem tehetik, lumpolnak koc­kázat árán. Régi vers-sirás ez, régi panasz, hogy a szenvedett károkon felül mennyi drága energia vész el a kockázatok fordulatának Jeséso közben. Megforditva van pedig. Nem a hazárd lelkiállapot kergeti az embereket tragikus könnyelműségekbe, hanem a magyar élet nyomorúsága a hazárdba. Nem azért szökdösnek ki az emberek ebből az országból, mintha valami misz­tikus ösztön űzné őket a tengerre, ha­nem azért ébred föl bennük a migráció ösztöne, mert az ország nem bírja őket eltartani. Ő is hazárdiros, a földmunkás, mikor eladja a kis földszeletjét és föl- száll a nagy hajóra, mely viszi az is­meretlen jövőbe. A polgári osztály ugyancsak ezt csinálja: kivándorol kár­tyaországba. A mi országunknak az a legna­gyobb baja, hogy nem tudja a népét eltartani, nem tud a meglevő energiá­nak munkát adni. A polgári osztály — sajátságos tünet ez, közös minden Bal­kán-országgal — különös nagyigényü és finomodott éietösztöoü. Nincs a helyén: a nyugoti nagy burzsoázia igé­nyeivel él, holott a nyugoti kispolgár­ság kereseti színvonalát se éri el. Van­nak benne nagyszerű képességek, fürge ész, erős képzelet, de nincs mód a fölhasználására, azért keresnek me­nedéket és kielégülést a hazárdösz tönben. Távirat, telelőn. Merénylet a monarchia cettinjel attaséja ellen. Béca, április 25. A Danzer-féle Arrúeezeitung ma meg. jelent számában a következő feltűnést keltő hirt közli: Április 21-én merényletet követ­tek el Hupka százados, a monarchia cotinjei katonai attaséja ellen. Azon az utón, ahol az attasénak a sötétben el kellett menni, árkot ástak és csak a sors különös kegyel­mének köszönhető, hogy a soffőr okt még idejében észrevette és az automobilt meg­állította. A merénylet tehát nem sikerült. Erre montenegrói katonák kerítették hataL mukbu az aulomo ilt és az attasét három óráig fogva tartottak. Már december 23-án hasonlóan merényletet akartak elkövetni Hupka százados ellen. A merénylet akkor som sikerüli, de áldozatául esett egy ké­sőbb arra jövő automobil, ameljnjk utasai közül kettő meghalt, közöttük egy O.ar- mich nevű osztrák mérnök. Akkor a lapok szerencsétlenségről beszéltek. Orosz készülődés, Odessza, április 25. A ßikokjevszki császári hajógyárban rendkívüli eseményekre készülnek. A ke­reskedelmi körök nagy nyugtalansággal vár­ják az eseményeket. A delegáció és a külügyminiszter. Bécs, április 25. A Neues Wiener Tagblatt Berzeviczy Albert titkos tanácsosnak a magyar dele­gáció külügyi albizottság! volt elnökének nyilatkozatát közli a nemzetközi helyzetről. Berzeviczy Albert a következőket mon­dotta : — Szkutari bevétele után, azt hi­szem, sokkul közelebb vagyunk a nemzet­közi konfliktushoz, amelyet el akartunk kerülni, mint valaha. Az a véleményem, hogy a delegációkat mielőbb össze kellene hívni és ott akalrnat adni a külügyminisz­ternek arra, hogy a helyzetről nyilatkozzék. Persze, ezt azt a nyilatkozatot ma már úgy kellene, hogy nyombsn tett is kö­vesse. A fehérgprraati lovag visszaszököSt Amerikából. Fehérgyarmat, ápr. 25. Tavaly júniusban Havas Aladár fehér- gyarmati volt közjegyzősegédnek, akit a bíróságok közokirathamisitás miatt több havi börtönre ítéltek, furfangos módon sikerült a büntetés elől megugrani. Hogy Havas, aki erkölcsbiró és párbajiovag szerepét ját­szotta a városban, mily nagystílű szélhá­mos voP, ezt csak a szökése után sikerült megállapítani Elitélletése után természetesen ő is Amerikába szökött, ahonnan néhány bizal­masabb emberének humoros leveleket és pikáns képeslevelezőlapokat küldözgetett. Úgy látszik azonban, hogy Amerikában a tehet­sége még sem tudott úgy érvényesülni, visszaszökött hát Magyarországba és Buda­pestre tette át székhelyét. Ezt pedig vélet­lenül egy levél árulta el. Budapestről keltezett levelében ugyanis arra kérte volt fehérgyarmati lakásadóját, hogy azt a többrendbeli öltözet ruhát, amit annak idején a nagy zűrzavarban otthon felejtett, küldje el neki postán Budapestre, mert — úgymond — neki ott jobb társa­ságokban kell mozogni, már pedig a ruha teszi az embert. A volt lakásadója még ezt a ezivességet is megtette neki, de a cso­magba levelet is tett. A csomagvizsgáló pénzügyőrök aztán e*t a levelet lefoglalták és a pénzügyigazgatósághoz tették át a portóügyi kihágás megállapítása céljából, amelyből kifolyólag a feladót meg is bírsá­golták. Ebből a levélből tudta meg véletlenül a fehérgyarmati csendőr3ég egyik őrsveze­tője, hogy a volt közjegyzői segéd Buda­pesten tartózkodik. Természetesen azonnal Április 26 SZOMBAT Klet. Mar. Minden ruha uj lesz tisztitáe és festés által BnHnWMBRBHMMnW Hájtájer Pál ruhafesto és gőzmosó gyárában Szatmár. Jelen 6 ©lcJ*í tepjedeimü.

Next

/
Thumbnails
Contents