Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-25 / 95. szám
(1913. áyáiis 25.) 95 szám. :<í 0 e O. t kevós száma miatt az elölépós, elvesztette szolgálati kedvét s 18 év után megvált állásától. I. Újságírói működése. Újságírói rendszeres működése 1880. évben a „Szamos“ cimü lapnál kezdődött, melynél legmunka- biróbb éveiből húsz esztendőt töltött. Két ízben volt a lapnak megnevezett fődolgozótársa. 1884—1893 ig és 1902—1904-ig. A szerkesztői állást szerénységből nem fogadta el. A „Szamosában alapította meg 1886-ban közkedvelt alakját: Rekettye Filep városatyát, kinek a törvényhatósági élet feleségeiből merített csevegésein tőrül metszett, de senkit sem sértő, ártatlan humor vonul 'égig s kinek derült Írásai közkézen három kötetben forognak. Ez a mulatságos városatya 1902. év felé mind ritkábban szólal meg s utóbb, mivel teljesen elhulltak azok a közgyűlési alakok, akikből tápláló erejét merítette, lahsankint elhallgat Az „Északkeleti Ujság“-ot 1905. évi augusztusban, midőn annak szerkesztője, dr. Shik Elemér hivatásos teendői miatt Szatmárról egy időre eltávozott, átvette és szerkesztette 1907. évi február 1-ig. A „Szatmár Németi“ függetlenségi és 48 as politikai lap kötelékébe 1907. évi március 7-én, mint szerkesztő dr. Kelemen Samu lapvezér mellé belépett s 1910. évi február 23-ig, midőn szélütéstől huzamosabb ideig beteg lett, itt működött. A törvényhatósági ügyekkel foglalkozó „Polgárok Lapjáénak 1909- évi március Lén rovatvezetője és tárcaírója volt s fön- átlásáig ott is szorgosan munkálkodott. Az elsorolt újságokon kívül Szatmár valamennyi lapjában dolgozott. Hírlapi cikkei szépirodalmi, társadalmi, pénzügyi, gazdasági és politikai irányúak. II. Munkássága a fővárosi sajtóban. Földerítvén Petőfinek szatmári életét, erről a tollából „Petőfi Szatmáron“ cim alatt cikkeket hoztak a „Magyarország“ 1905. évi 280 számban; a „Budapesti Hírlap“ 1905, évi 280. számban; a „Magyar Hírlap“ 1905. évi 290. számban; a „Budapesti Hírlap“ 1905. évi 290. számban; a „Pesti Hírlap“ 1907. évi 113. számban stb. Felkutatta Tompának Böszörményi Katalin iránt érzett s tiz évig tartott szerelmét, moly addig az hodalomtörtónetben teljesen ismeretlen volt. „Egyetértés“ 1906 évi 354. szám stb. stb. Alapos ismerője lévén a Rákóczi- kornak, valahányszor ebből cikkeket irt, azokról az egész fővárosi sejtó mindannyiszor tudomást vett. „II. Rákóczi Ferenc külügyi politikájáéról irt tanulmányát „Az Újság“ 1907. évi 184. számában különösebb figyelmére méltatta stb. stb. Egyes időközökben különböző fővárosi lapoknak szatmári tudósítója volt. III. Munkássága társadalmi téren. Evek hosszú során körösztül a társadalmi téren is buzgón működött. Alig vau Szatmáron egyesület, mely tollát és fololvasá sát, valamint választmányi s igazgatósági tagságát igénybe ne vette volna. Felolva sásokra idegen városokba is többször meghívták, Jegyzője volt az 1883. évi szatmári házi és kézműipar kiállításnak s 1894 -1904. években katonai tudósítója a Vöröskereszt egyletnek. Az úri kaszinónak 15 övig volt jegyzője ; £0 évig szolgált* a tűzoltó ügyet, ebből 10 éven át mint főparancsnok működött s ezen működésében 1893. évben egy általa vezetett városi és honvódtüz- oltói gyakorlaton József királyi hercegtől, mint az Országos tűzoltó szövetség fővé- dőjétől, kinek tiszteletére a gyakorlat Szatmáron, a honvéd laktanya udvarán és tetőzetén történt, személyes dicséretet kapott. Ezt a fényes eseményt a város előkelősége és a két tisztikar tagjai ezren felül nézték végig. A katonáknak éveken át folytatott tűzoltói kioktatásáért, nem említve az alsóbb katonai parancsnokságokat, a hadtest- parancsnoktól és a honvédelmi minisztertől köszönő okiratot kapott. Tagja volt a szatmári 1908. évi országos tűzoltó kongresszus zsűrijének. Háznagya a kath. kaszinónak. Elnöke tiz -éve a „Szatmárnémeti ipari- és gazdasági hitelszövetkezet“ nek. Kidolgozta 1883. évben az Északkeleti kerületi tűzoltó-szövetség alapszabályait. A szatmári tűzoltók számára, valamint a városi tűzoltóság szervezetéről a törvényhatóság által is elfogadott szabályzatot dolgozott ki, mely utóbbi, némi változtatással ma is érvényben van. A városi telefon előtt jóval előbb fölállítván a tűzoltó-telefont, ennek haszná latára utasítást adott ki. A szatmári tüzoltó-egyesület 1882. évben ülte zászlószentelési s 1886. évben tiz éves fennállásának ünnepét; ezen alkalomból a jubileumi ünnepélyességek leírása a tiz éves történettel külön füzetben, — mint később, 1902. évben, a 10,000-ik őrség alkalmából a „Tüzet tűzzel“ cimü emléklapban a 27 éves történet, — végül 1908. évben a szatmári országos tűzoltó kongresszus alkalmára a 34 éves történet szintén külön füzetben az ő tollából jelent meg. Megiita a Lövészegyesület első harminc óvének (1848—1873.) történetét. „Északkeleti Újság“ 31—32. szám. Külön kidolgozta a városi zeneiskola ügyrendjét. IV. Vegyes müvei. Kiadta Boros BA int országgyűlési képviselő életrajzát és beszédeit, Szatmár, 1892. — Azon alkalomból, midőn Jandrisics János apát-lelkész egyházi és tanügyi érdemeiért III. osztályú vaskorona rendet nyert, 1894 ben Emléklapot adott ki, mely kőt kiadást ért. — Mint tartalékos honvéd-hadnagy és utóbb mint főhadnagy több királymanőveren ve vén részt, számos közleményt irt a katonai életből. Közép-Európában évenkint nagyobb utazást tevén, erről a „Szamos“ és „Szat- már-Nómeti“ cimü lapokban több uti- tárcát irt. V. Önálló kötetei. Rekettye Filep városatya csevegései a tekintetes közgyűlésből. I. kötet, Szatmár, 1887. Rekettye Filtp városatya csevegései a tekintetes közgyűlésből, meg a rájok adott nyomtatók; II. kötet, Szatmár, 1890. Ferency János müvei. III. kötet. (Petőfi, II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Tompa Mihály első szerelme. Közgyűlési csevegések. Vegyesek.) Szatmár, 1907. Éerency János müvei, IV. kötet. Irodalom, tudomány és művészet Szatmár Németiben. Kiadla Budapest, 1908. az Országos monográfia társaság. Ferency János müvei, V. kötet. S-:at- már, 1910. A Szatmáron előfordult történelmi nagy események. Régebbi életrajzok. Utazások. VI. Kéziratban. Hulló csillagok. Dramolett egy felvonásban. A sza'máü és vidéki színpadokon többször előadták. II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Színmű (Bizonyos tervvel.) VII Fölfedezések. Két évi ku<a!ás után, 1909. évi május 2-én, föltalálta a báró Vócsey-ház telkén a szatmári békekötés helyét s ugyanezen óv nyarán a hajdani Szatmár-vár ostromában 1672. óvi szeptember 20 án, Batiz mellett elesett kurucok sirját, melyben a hősök közt a szatmári ref. iskola felkoncolt 49 nagy diákja is fekszik, kiknek a fölkutatott iskolai Írásokból még a neveit is sikerült megállapítani. Erről a két eseményről, különösen az elsőről, nemcsak a helybeli és vidéki, hanem az összes fővárosi magyar és német lapok s több osztrák és francia újság megemlékezett, sőt némely képes lap fölvételeket is közölt VIII. A szatmári békekötésnek a helye jeles föltalálását igazolja az a nagy vársánc, melyet most a Vócsey-házhoz közel épülő püspöki konviktus alapjában találtak s mely a vár bejáratához vezetett, amelyhez a békekötésre használt várbeli élősház igen közel feküdt. IX. Két nagy esemény. A múlt évben két nagyfontosságu esemény származott l öle. A városban létesítendő Rákóczi- szobor felállítását indítványozta, amelyet kérésére minden közgyűlési tag aláirt. A városi levéltárba letett egy zárt beadványt, mely harminc év múlva felbontandó. X. Negyvenéves írói pálya. Ferency Jánosnak első nagyobb munkája nyomtatásban Dolinay Gyulának „Hasznos Mulattató“ cimü folyóiratában Budapesten, 1874-ben jelent meg. A tizenhét éves ifjúnak ez az első zsengéje népies irányú elbeszélés, melyet „A kisórtet“ cimen első éves jogász korában irt. Ferency János tehát kora ifjúságától kezdve, negyven éve forgatja a tollat s igy a szatmári hírlapírók doyenje. De nemcsak a tolinak, hanem a kardnak is jeles forgatója volt, melylyel ismert neves ellenfeleivel szemben mindig győztes maradt. Dr. Megyessy Emil. Parfümerie ^HEZÍ4 Wats; ertár háztartási, kozmétikai és kötszerészeti cikkek nagy raktára. Nagyban és kicsinyben. Budapest, VIII., Losonczi-u‘ca 13|gr. Reklámunk óriási : redménye újabb reklamákcióra ösztönöz, melynek nyomán tisztelt közönségünknek még nagyobb és szembeszökőbb előnyöket biztosítunk. Újabb előnyajánlatunk: 1 csoport 2 korona 50 fiiiár (19. drb.) 1 drb üvegtégely francia arc- és kéz- finomitó, l drb francia szappan (bármely illatban), 1 üveg francia parfüm (bármely illatban). | 1 üveg franciabrillantin(bármelyillatban), 1 könyv (60 lap) angol pouderpapir, 1 csomag dr. Heider-féle fogpor, 1 drb francia fogkefe (csontnyéllel) 1 csomag amerikai Shampoon haj- mosópor, 1 üveg valódi Johann Mária Farina kölnivíz, 10 drb szekrény- és ruhaillatositó (francia Sachet-lap), összesen 19 drb 2 korona 50 fillérértSzállítások naponta eszközöltetnek. Szétküldés : biztos postakézbesités érdekében vagy utánvét mellett, minek költsége 84 fill., vagy a pénz előleges beküldése ellenébe:;?, amely esetben a 2 korona 50 fillér vételárhoz 72 fillér csatolandó. — ösomagolási költséget nem számítunk. Tizenhat oldalas illatszer és háztartási értesítőnket kívánatra ingyen és bér- mentve küldjük. iadó lakás. A Kossuth Lajos-utca 14. számú házban az emeleten egy 5 szobás és a földszinten egy 3 szobás úri lakás május 1-re kiadó. Értekezni lehet Dr. EHRENREICH — LIPÓT ügyvédnél. —
