Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-20 / 91. szám
Negyvenötödik évfolyam, 6zatmér, 1913 ,»3££*s«reas,sn8iaBaaac3Baa;gi;9att«ssaaaMaKa«BBB«a8BaBaaaaaBaBaaBBaBBaaBaaaaaBBaaä*r3MtS!;i 91. szám, 7 Kik azok a gór. kath. magyarok és mit akarnak? Azok a gör. kath, magyarok — magyarok és azt akarják, hogy vallásuk miatt ne forgassák ki magyarságukból 03 magyarságuk miatt ne legyenek kénytelenek elhagyni vallásukat. Mindkettőhöz szívósan ragaszkodnak ; százados megpróbáltatások sem hinket, sem magyarságukat meg nem ingatta. Elődeik Hajdudorogról indították meg országos mozgalmukat a végből, hogy a különböző gk. püspökségekhez tartozó hívek egy egyházmegyébe csoportosíttassanak, az uj egyházmegye püspöki székhelye Hajdudorog legyen és szertartásaikat ne oroszul, oláhu! vagy tótul vagy más, idegen nyelven, hanem magyarul végezhessek. Mindezeket nem egy pár ezer ember követelte és követeli, hanem kétszázezret meghaladó n:p- tömeg. Aki e kérdéssel nem foglalkozott, nem érti: mi köze a vallásnak a nemzetiséghez, a magyarsághoz? hisz a róm. katholikusnak- latinul miséznek, latinul végzik egyéb szertartásaikat és még sem lesz latinná közülök egy sem ! Éppen itt van a dolog nyitja. A görög egyház fegyelme ugyanis nemcsak nem látja, de a szertartások berendezése egyenesen megköveteli, hogy azokat a nép nyelvén végezzék. Az a g.-k. hivő, akinek nem a nyelvén végzik szertartásait, úgy érzi magát a templomban, mint aki idegen színházba tévedt, melynek előadási nyelvét nem érti. Bármily nagyszerű színészek játszanak is, a tragédia fensége nem fog hozni számára erkölcsi megtisztulást. A görög szertartást, aki még nem hallotta, úgy képzelje el, mint egy párbeszédet, ahol a pap és hívők imái és énekei úgy folynak egymásból és fonódnak egymásba, mint egy fenséges párbeszéd mondatai. A nép itt a dialógus-szorü szertartások révén eltéphetetlenül van az oltárhoz kötve és ha e köteléket eltépni akarnák, I úgy érezné, mintha vallásától fosztanák meg. Tegyük még hozzá, . hogy a görög szertartások sokkal több időre kötik a hívőket a templomhoz, mint a latin a római katholikusokat; tegyük hoizá azt is, hogy a görög katholikusok többnyire szegényebbek, mint más felekezetbeliek és hogy igy sokkal inkább keresik a vallásban a vigaszt, mint más vallásunk. Érthető lesz ezek után az, amit fentebb mondottunk. A nép ugyanis nem tudja nélkülözni a templomot. Azok az ünnepnapi, vasárnapi szertartások neki olyan, hogy érthető, de profán hasonlattal éljek — mint ogy „modern“ városi embernek a színház; csakhogy sokkal több és jelentősebb rá nézve ennél, mert hiszen templomában nemcsak földi bajaiban vigaszt, hanem tulvilági üdvét is keresi. Tessék most ehhez hozzá venni a környezet állandó hatását és kicsi korától ily szellemi nevelését és mindjárt érthető lesz : miért oly döntő fontosságú a görög katholikusokra az egyházi nyelv és a nemzeti érzés. Azért, mert, ha az a görög katholikus — magyar, ha nem magyarul végzik szertartásait, hanem oroszul, tótul, vagy olá’nul, vagy más milyen nyelven, nem kell más, csak egy ellenséges érzésű pap és ez a vallás révén rövid idő alatt képes híveit anyujára befolyásolni, hogy annak a magyarnak lelkében először csak meglazítja a más vailásu mag, árokkal való közösség érzését, majd közöm bőssé teszi iránta, végül ellenségévé, megtagadván azt is, hogy valaha msgyar lett volna. Segíti aztán e lelki folyamatot az, hogy azért, mert gör. katholikus, a szertartása nyelve után elkereszteljük oláhnak, orosznak stb. A kismajtényi, szamosdobi esetek beszédes bizonyítékai mindannak, amit itt elmondottunk. Érdemes erről az illetékes tényezőknek egy kissé elmélkedni. És most térjünk oda vissza, ahonnan kiindultunk. A hajdudorogi gör kath. magyarság szeme előtt látván a nép lelkében végbemenő ezt a proees- sust, immár egy századot meghaladó idő óta követelte, hogy neki papjai ne oroszul, hanem magyarul végezzék szertartásaikat. Kitartásuk 0 téren sikerre is vezetett, csakhogy a magyarnyelv az egyházi hatóságok áital nem volt törvényesen elismerve szertartási nyelvül és igy mindig fenyegette papjaikat és őket is u veszély, hogy jön egy valóban „orosz“ püspökük és kitiltja a templomból a magyar szót és igy magyarságuk a vallás révén állandó veszélynek lesz kitéve. Ez serkentette aztán őket, hogy a gör. kath. magyarság számára külön püspököt, külön egyházmegyét és ez egyházmegyében törvényesen (pápai- lag) elismert magyar nyelvű szertartást követeljenek. Évtizedekig gyüléseztek és küldöttségeztek aztán a gör. kath. magyarok, mig a múlt évben elértek any- nyit, hogy jelentékeny részüket külön egyházmegyébe vonták, külön püspököt kaptak, de a szertartás nyelve nem oláh és nem orosz többé, hanem görög és igy a görög nyelv révén nem fenyegeti őket a veszély, hogy püspökük egyszer csak ráparancsolja az oláh vagy orosz nyelvet, hogy ennek révén magyarságunkból is kiforgathassa. Ez uj egyházmegye székhelyévé a pápai bulla Hajdudorogot tette, mig az uralkodó Papp Antal ungvári püspököt bizta meg ez egyházmegye ideiglenes kormánj'zásával, aki azt esperesi kerületekre be is osztotta, de mint hírlik, már lemondott e kormányzásról és igy az uj egyházmegye ügyeinek rendezése megakadt s igy a renitenskedő román papoknak van módjuk és idejük az uj egyházmegye ügyeit teljesen szétzilálni s működését megbénítani. (ms.) Kalász-Halóit, angol-Horgolt, a Halászat, rákászai mindenféle HelléHei HágáiéinálÁprilis VASÁRNAP E. 4. Cant. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a L vevó'c*o közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára, MEGÉRKEZTEK! a tavaszi és nyári idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QÜELITI cipők kizárólagos raktára. iiámunk 14 ©Idail tairjedeímtl.
