Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)
1913-03-11 / 58. szám
4 oldal. 3 Z A MOS (1913. március 11.) 58. szám Asszonycsere. Esküvő előtt ellopott menyasszony. — A Szamos tudósítójától. — Szalmár, márc. 10. Különös históriát jelent a Szamos cséklyei tudósítója. Tegnap lakodalomra készültek a faluban. Katona Pál jómódú cséklyei legény vitte volna az anyakönyv vezető elé szive választottját, Mihaícse Erzsébetet. A vőlegény a nagy nap jelentőségéhez képest szépen kiöltözött s megjelent a menyasszony házánál, hogy onnan az anyakönyvvezetőhöz menjenek. Itt azonban a szegény vőlegényt kínos meglepetés érte. Megtudta, hogy a menyasszonya nincs sehol, eltűnt. Később érte sült róla, hogy az eltűnt leányzónak nincs semmi baja, sőt aránylag elég jól érzi magát, mert Tirogye László fiatal gazda karjai közt felejti azt a bánatot, amit a szülői háztól való megválás okozott. Tirogye László, dacára, hogy nős em bér, vállalkozott arra, hogy Mihatcse Erzsébetet megszabadítja a Katona Pállal való házasság borzalmaitól s a lakodalom előtt való éjszaka ellopta a menyasszonyt. Az ifjú vőlegény kétségbeesetten állapította meg a tényállást, — de ilyen a cséklyei levegő — a kétségbeesés nem tartott sokáig. Elment Tirogye László lakására, ahol a C3úbitő feleségét egyedül találta otthon. A menyasszony nélkül maradt vőlegény lovagiasan tudtára adta az asszonynak férje hűtlenségét s egyben azt proponálta, hogy váljon el hűtlen urától s legyen az ő felesége. Tyirogyénő nrm találta éppen rossznak a cserét, elfogadta a szerelmes vőlegény ajánlatát s már meg is tette a lé póseket, hogy a férjétől elválasszák. Ha a válóper véget ér, akkor a megcsdt asszony és a megcsalt vőlegény egybekelnek s az asszonyától megszabadul Tirogye is oltár hoz vezeti az elszöktetett Mihatcse Brzaó betet. Ha addig újból meg nem gondolják a felek a dolgot s vissza nem cserélik az asszonyokat. Szinház. Színházi műsor. Kedden másodszor „A cigányprímás“ Operette (B bérlet.) Szerdán harmadszor „A cigányprímás“ Operette (C bérlet.) Csütörtökön negyedszer „A cigány prímás* operette (Bérletszünet.) Pénteken, Fehér Gyula, az újpesti Népszínház kitűnő művészének első vendég fellépte, „Judit“, Hebbel Frigyes klasszikus szomorujátóka (A bérlet.) Szombaton Fehér Gyula 2 ik vendégjátékául díszelőadás 1848 március 15 ének emlékezetére „Bánk bán“, Katona József örökbecsű drámája (B bérlet.) Vasárnap délután „A cornevillei harangok“ regényes operett e. Este Fehér Gyula bucsufelléptéül „Quasimodo, a notre- damei templom hnrangozója“ és „Eszme- ralda a szép cigányleány“ Hugó Viktor romantikus drámája (C bérlet.) A cígányprimás. — Grünbaum és Wilhelm operettje, ford. Harsányi Zsolt, zenéjét irta: Kálmán Imre. — A Soroksári-uti cigánysoron egy lean deres, napsugaras udvaron piheni ki a zajos és nagysikerű múlt fáradalmait az öreg Rácz Pali. Királyok és nagyurak kedvc-nc cigányprímása. Öreg fejjel kissé szerelmes is Juliskába, a kis húgába. Közben pedig veszekedik a legidősebb fiává’, Lacival, aki kottából muzsikál és kiu„'raszkodik a ci- gány-orból, mog aztán érdeklődik Juliska iránt is, akit pedig magának szánt az öreg Rácz. Nagy összeveszés esik, amelynek azután az a vége, hogy a Lsei fiú otthagyja ez apai házat éppen akkor, mikor egy fiatal francia gróf keresi föl régi, kedves cigányát, hogy egy ünnepélyen, amely a gróf házába lesz Páriában, muzsikáljon még egyszer az öreg cigány. Itiuoy vicomte- nak különben nagyon megtetszik Rácz Pali leánya, Sári s mikor sehogy sem tudja rávenni az öregei, hogy még egyszer kezébe vegye a hegedűt, az egész utca népéi rászabadítja, amig aztán az egykori cigány királyból kitör a régi büszkeség és u'ra kel Párisba. A második felvonás a gróf házában játszik a nagy ünnepélyen. Laciból, a gróf házizenekarának karmestere lett. Ott ti lálja őt Rácz Pali, mikor leányával és menyusz- szonyávrl megérkezik. A nagy ünnepség azonban balul üt ki az öreg Ráczra, mert mindenben fia diadalmaskodik felette. Előbb a menyasszonyát hódítja el tőle azután meg az ö hegedüjátéka arat sikert, a kivénült és rosszul játszó örsget pedig az uritársaság otthagyja Irinoy gróf, azután mindezzel nem törődik mert hisz neki volt a legfontosabb, hogy Sárival találkozzék, akit a pesti ház udvarán nagyon megszeretett A harmadik felvonás kicsit lassúbb lefolyású. A fiatal gróf a józanság uljára tért, mert boldogtalan szerelmes, akinek a szerel ne helyett valami gazdag grófkisasz- szonyt kell feleségül vennie. Ráczóknál is megfordult a világ. A fiatal Rácz hangverseny kőrútján teljes dicsőséget aratott, az öreg pedig, aki nem tud belenyugodni a bukásába, teljesen letört. A grófi házban találkoznak újra a szereplők. Az öi'6g Rácz a grófnőben felismeri egykori szerelmét 3 a a két szülő az emlékek hatása alatt bol doggá toszi a fiatalokat. Laci elveszi Juliskát, a fiatal gróf pedig Sárit. Ezeket mondja el az ötletes ős érdé kés meséjü szövegkönyv, amely bécsi beam tatája óta a magyar átdolgozásban többrendbeli változáson ment kérésziül. Nem sablonos ez a librettó, annyi bizonyos : az a kissé szentimentális mese, amelyet el mond, nemcsak operettszövegek módjára, de kissé komolyabban is érdekli az embert. A kivécüll öreg cigány lemondó szomorúsága, amely igazán poé'ikusan húzódik végig a 3ok vidámságon, jó ötleten, igazán megható. Nincs ennek a librettónak egyetlen része sem, amely az érdeklődésünket ellankasz- taná, sőt komoly kíváncsisággal várjuk a dolgok tovább fejlődését. Sok kitűnő ötle', játékbeli ős szövegbeli egészítik ki a tulajdonképpeni mesét és nagyszerű hangulatos, pompás vezetésű dalszövegek, amelyek mintegy alája simulnak a Kálmán Imre invenció- zus és friss muzsikájának. A még kiaknázatlan invenciója magyar zene raffinált, tudatjs kifejezésre jut Kálmán Imre zenéjében. Az operettnek nemcsak a ritmikája, pajkossága magyaros, de benne van a magyar zene szomorúsága is. Amig a „Palkó, Palkó, öreg rajkó , . olyan I dallam, amely mintha az ös turáni síkról szállt volna nemzedókről-nemzedőkre, addig a gyermekversikék kedves, egyszerű homo- foniája érzik az első felvonás mesedaiában, a vén cigányról kifejlődő zenei monológ szép és érzelmes, a „Nádfödeles kicsi falu rózsája“ mintha a nép ajkán született volna meg, a „Háccacáré“-duett pedig szinte egyesítése az amerikai néger groteszk és a magyar pajkos karakterének. A színház munkája, amelylyel az ope reitet diadalra vitte, kitűnő. A díszletek szépek és ízlésesek, amelyek a kiengesztelik a közönséget a felvonások közötti hosz- szu szünetekért, amelyeket a díszítés vesz igénybe. A szereplők közt Baricsnak, az öreg Rácz Pali szeméiyesitőjének hatalmas alakítása mestermunka. Igazán cigány, kedves, komikus, megható, rokonszenret érdemlő és groteszk egyszerre. Valódi humor és pompás megfigyelés erodménye tükröződik vissza minden mozdulatán. Bállá Mariska ismét művészeiének teljes erejét, nagyszerű stilusórzókét. kitűnő vérbeli színészi adományait tükrőztetíe vissza mai sikerében. Tánca, éneke, játéka mind jókedvű, temperamentumos, mezőkövesdi matyó ruhája pedig egyszerűen szenzációs. Dénes Ella kifogástalan szubrett- temperamoníummal, az átórzés melegével, könnyed előkelőséggel játszotta szerepét. Gyönyörűen énekelt, mint mindig, sikkesen, temperamentummal játszott és tüzesen, könnyedén táncolt. Sümegi Ödön a fiatal cigány szerepében ért el feltétlen sikert. Tiszta csengésű, jó horderejű volt a hangja, ügyes, sima a játéka. Szalókiné Pozsonyi Lenke játékában és érékében egyaránt el tudta helyezni az öreg grófné előkelőségét ős fiatalságát. Ross Jenő az idei szezonban egyik legnagyobb sikerét aratta a fiatal gróf szerepében. Ügyesen táncolt és temperamentummal, hévvel játszott. Meglátszott, hogy foglalkozott eázel a szerepével. Endrey a herceg szerepében volt előkelő, táncaiban nagyszerű, Szalóki pedig a gondnok kisebb szerepében váltott ki nem egyszer hangos derültséget. S őt illeti a dicséret a pompás és lrfogástalau rendezésért is. A darabnak óriási sikere volt, a közönség kitünően mulatott és sokat tapsolt. Ä színházi iroda közleményei. Sztojka Aunus vendégszereplése. Megemlékeztünk már róla, hogy e hó 17-tői ez a kiváló écektudással biró, széphsngu operaénekesnő színházunkban vendégszerepelni fog, a „Parasztbecsületben“, „Ripp- ben“ és „Leányvásárban“. A fiatal művésznő arcképei Huszár Aladár könyvkereskedő kirakatában vannnak kitéve. A cigányprímás. János vitéz páratlan nagy sikere óta eredeti operettének még oly tüneményes, szép sikere nem volt, mint a Kálmán Imre operetiejéneb, mely előbb Bécsben több száz előadást ért már meg s ma is a legvonzóbb müsordarab. Mint már jeleztük, négyszer egymásutánra tűzte ki az igazgatóság s a csütörtök esti bérletszünetes előadásra a páholyok nagy része szabad. Jegyek az összss Cigányprímás heti előadásaira már válthatók. Vidékről távirati megrendelésre jegyeket félre tesz a színházi pénztár. Dr. Melchner Vilmos, gyermekorvos lakását a Fehér-házba, (Városibérpalota) helyezte át. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
