Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)
1913-03-09 / 57. szám
4. oldal. SZÁMOS (1913. márciuB 9.) 57. szám Beszélgetés közben kijelentette, hogy az uj püspök kinevezése már majdnem elintézett dolog volt, de valami — amiről nem nyilatkozhat — közbejött és egyelőre megakadályozta a kinevezést. — Az bizonyos, mondta Ő eminen- ciája, hogy csak jó magyar ember lesz az uj püspök, olyan, akit szeretni tognak. — Nem akarunk mi erővel magyarosítani — mondotta többek között a hercegprímás — holott minduntalan ezt vetik a szemünkre, mi csak a meglevő magyarjainkat akarjuk megmenteni. Barátságosan, fesztelenül és — nem győzöm ismételni: — póz nélkül mozgott, beszélgetett közöttünk, velünk Csernoch János, Magyarország hercegprímása és kedvesen, jóságosán adott felvilágosítást a küldöttség egyik kiváncsi tagjának arra a naiv kérdésére is, hogy mit érhetnek a herce primási kincstár kincsei és nincs-e kitéve a sekrestye a betörésnek . . . Megilletődve, a főmaga6ságu főpap szeretetreméltóságától elragadtatva hagyta el a küldöttség a hercegprímás szobáját, a szeretet és jóság hajlékát . . . URÁNIA mozgófénykép-ssinháE ■n Kazinczy utcxa m mmm Iparos otthon am ™03H8 m 1913 március 8-Se (s 9-in MŰSOR: Mozgófónykóp újság. Gaumont híradó. Postatiszt (vígjáték) Sátor szix>e^ Életkép 2 felvonásban. Segovia (látkép.) Színészek (humoros) fl mull Dráma 2 felvonásban. TTpj irú íijiír • Páholy 1 K., I. hely JtltfiydldK . so f„ II. hely 60 f., III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este fél 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag. a Csokonay-utcai árkot betonból fogja megcsinálni. Pompás dolog 1 De itt e városban, ahol a mérnöki hivatal képtelen egy egyenes utcát csinálni, ahol megtörténhetik, hogy a főváros kedvéért egy még meg sem nyitott utcát már uj korában görbén csinálnak meg, ahol a legújabb utca a város közepén bármilyen indokból — a Posta utca — kétszer törik meg: hogyan lehet kivánni azt, hogy ki tudják számítani egy csatornának a vízbefogadó képességét. Vagy talán a beton- csatorna költségvetési terve volt rossz? S igy nem telt nagyobb méretű csatornára ? Mindegy 1 Csak a mérnökség lehet a hibás akár tapasztalatlanságból, akár nemtörődömségből — hogy enyhén fejezzem ki magam. A Rákóczi utcai áll. el. iskolától, a zárdától és más oldalon Kinizsy- és Árpád- utcáktól határolt terület csapadék vize eddig egész szépen lefolyt a közönséges paraszti ásott árkokban. Most, hogy a pompás beton- csatorna tavalyelőtt elkészült — persze, hogy kisebb méretben, mint kellett volna — amint egy hosszabban tartó esőzés beáll, vagy egy-két órán át tartó zápor esik, a zárt csatorna nem képes levezetni a nyílt árkok vizét s mi történik ? A Kisfaludy- utca lóvén a legmélyebb ponton, mikor az árok már szinültig telt: a kocsiuttesten ős aszfalt feiett nehány centiméter magasságban a házak kapuján át lefoly a Kisfaludy- utca és Kinizsy utcai házak kertjébe a viz. Miután a két utcának a gyalogjáró szintje azt hiszem, 1—2 méterrel magasabban fekszik, mint a kertek alja, természetesen a viz ott megreked s tönkre tesz mindent a kertekben. Hogy ez nem talajvíz s hogy ez nem a tavalyi nagy esőzések folytán állott elő csupán, arra bizonyságul szolgálhat a telektulajdonosok vallomása, valamint az ez ügyben nyomozást vezetett főkapitány nyilatkozata. A város a múlt évben többizben géppel szívatta ki a veszedelmet Ó3 kárt okozó felgyülemlett vizet. Az első szivattyúzás költségét hajlandó is viselni, a többit a mi nyakunkba akarja sózni. S mert a gazdasági bizottsági is csak az asztal mellől ismeri ez állapotokat: természetesen a hivatalos álláspontot fogadta el a mi rovásunkra. Hiába szólaltam fel, hogy egy helyszíni szemle jobb meggyőződésre fogja birni. Ezért fordulok a bizottság tagjaihoz, hogy na engedjék a közgyűlésen ezt az igaztalan dolgot megtörténni. Végtére is egy Kinizsyuteai, vagy Kisfalndy-utcai lakos miért és hogyan kötelezhető a többi, őt környező utcák csapadékvizeinek leszi vattyuzási költségeit még a kő on felül is elviselni. Nem is fogjuk I S ha a közgyűlés mégis a terhűnkre döntene, megfelebbezzü1' a határozatot és perrel fogjuk a várost megtámadni. S talán kapunk szakértőt, ki nem lát görbén s igazolni fogja sérelmünket, melyet a tudatlanság, felületesség s amint látszik, a lelkiismeret hiánya okozott. Azt is jelzem, hogy ez a baj nem mu- li<: ol addig, mig a meglevő árkot jobban ki nem mélyítik s azt a kicsire szabott csatornát valahogyan ki nem bővítik. Miután ez egyhamar nem fog menni, tehát a szivattyút állandóan ott lehet tartani készenlétben — de nem a mi terhűnkre, hanem azóra, aki nekünk a vízkárt a nyakunkba zúdította. Addig is, mig a per eldől, kérem a polgármester urat, legyen gondja arra, hogy az idén ne menjen megint tönkre mindenünk, mert a várost ezért is felelőssé fogjuk tenni I Thurner Albert. A Füllencsés-tóról. (Városunk törvényhatósági bizottságának figyelmébe.) Kezdhetném egy szép földrajzi beve zetéssel is, a gyengébbek kedvéért ; de ma nagyon nehéz nálunk az .Északkelet em- poriumában* konkurrenciát csinálni a Szabad Lyceum nemeslelkü és tudós előadóinak. De, mert én erről a theoriáról másfél évtized alatt egész „szépirodalmat“ irtam össze helyi lapjainkban, a földrajzból csupán annyit keverek a cikk keretébe, amennyi okvetlenül szükséges. Egy kis történelmet is fogok adni azok kedvéért, kik nem ebben a városban láttak napvilágot. Tehát 60—70 évvel ezelőtt a Szamos nem ott kanyargóit, ahol most, vagy talán helyesebben nemcsak ott folyt szabályozott medrében a gőzmalom és villamosmüveink között, hanem egy rakoncátlan ága itt folyt keresztül a város közepén, a mai Kisfaludy— Kinizsy-utcán, a zárda területe egy részén, az Arany János- és Vörösmarty-utcákon. Mivel azonban a szatmáriak akkor sem szerették a vizet: kitoloncolták a külterületre. De a medret elfeledték mindenütt betölteni. így történt aztán, hogy a Kisfaludy- ós Kinizsy-utcák között a középen egy jókora meder húzódott meg nehány méter szélességben s 150—200 méter hosszúságban. Ezt nevezte el a szatmári humor Fül- lencsés-tónak. Nyáron békák szaporodtak benne s télen — mert még gőzmalrai jégpálya nem volt — a város sportközönsóge itt elégítette ki sportszenvedélyót. S talán mindig igy maradt volna, ha a 90-es évek bőven nem termettek volna úgynevezett járványos betegségeket: kolerát, maláriát, tyfuszt stb. S mikor a mi bölcseink kissé későn ocsúdtak fel álmukból, megjöttek a budapesti főmagasok, mert mogsokallották a halálozást. Ezek az urak akkor fölöttébb csodálkoztak városunk szép fejlődésén : mily pompásan járnak az emberek aszfalton, betonon s nem holmi petroleumlámpás világija meg éjjeli sétájukat, de villany ; s még kőszinház is van! Két dolgot nem tudtak azonban se- hogysem megérteni: az egyik volt a »Gye henna* (mai Diana, illetve József kir. her cég utca és vidéke), a másik a „Füllencsés- tó“. S ezek az urak kerestek és találtak okozati összefüggést az előbbi két jeles vidék és a járványos betegségek között. Ennek !őn a következménye az, hogy a város közgyűlése elhatározta a Füílen- csés tó feltöltését. Micsoda munka volt az ? ! Kezdettől a közepéig rendszertelonség, tudatlanság, lelkiismeretlenség I A közepén tu! nem volt semmi. Pardon ! Volt mégi3 : a fizetés ! Érdemes ennek az ügynek az aktáit megvizsgálni. A rosszul, hitványul végzett s be nem fejezett munkát megakarták fizettetni velünk, érdekeltekkel. S akkor sztrájkoltunk; mire, ha jól emlékszem, felére redukálták a költségek*3t. A feltőltósre használt sivóagyag tönkre tette földjeinket s ma is igen sok bajnak az okozója, mert a vizet nem ereszti át. Kiszedett körítéseinkéi — a legtöbb báz szabadon állott —■ a hideg, téli éjszakákon ellopkodták s szazakra menő károkat okoztak egyeseknek. Éveken keresztül állandóan költöget- tük utána a város által elrontott medertöltést s drága pénzzel és fáradtsággal és évek munkájával hoztuk rendbe ki ki a maga háza tájékát. Talán 2 évvel ezelőtt a dr. Nagy Barna inditvánvára elhatározta a közgyűlés, hofiv
