Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-07 / 55. szám

4. oldal. SZAMOS (1913, március 7.) 55. acám hírek eFmécp a s&tzájíi a nyakunkat vagy nem, — ez most a nagy kérdés, amiben az az egyedül vigasztaló, hogy ma már a sztrájkot is budapestibirlaposan írjuk és nem a régi mód szerint „strik“-nek. Mert a Szamos olvasóinak kö- rül-belül csak 80 százaléka beszéli perfekt az angol nyelvet, a másik 20 százaléka inkább a német felé bűz és ezek könnyen összetévesztenék a „strik“-et a „Strick“-kel, ami viszont kötelet jelent. Na már most ba azt találom írni, hogy nyakunkon van a strik, a né­met szó kedvelője kötelet értvén alatta, igen nagy megnyugvással fe­lelheti rá, hogy: jó helyen van, ha ott van. De tulajdonképpen nem ez a fontos, az a lényeges, hogy a magyar munkásság demokratikus haladásában teljesen letett-e hát arról, hogy a munka nemesítése alól is demokrati­zálja magát vagy pedig végérvénye­sen letette a munkátlanság fegyverét, Nem minden izgalom nélkül la­tolgatjuk, fontolgatjuk, számolgatjuk, hogy mi is lesz hát, ha csakugyan kiüt a sztrájk. Sztrájkolni fognak-é a közélet ama munkásai, akiknek munkabeszün tetősét oly repeső szívvel várjuk vagy csak azok teszik le a kenyérkereső fegyvert, akiknek sztrájkjából — az amúgy is silány ipari élet temetésé­ből — semmi örömünk sincsen. Mert nálunk vidéken, ahol az ipari sztrájk a munkások szervezet­lensége miatt csak igen kisterjedelmű lesz — ha lesz — nem sokat érzünk meg a munkaszünetelésből. Mit nekünk az, hogy egy ne hány asztaloslegény leteszi a gyalut, egy pár suszter nem csinál cipőfelső részt, mit nekünk az, ha sztrájkol a sintér meg a pintér, ha nem dolgoz a pap, nem működik a csap, nem őriz a bakter, nem sakkoz a sakter, ha nem épít a kőműves, a szobafestő nem fest, ha nem ás a sirásó, a kántor nem da lol, ha az iró nem ir, ha a sírbolt nem sir, ha sztrájkol a sztrájkoló és sztrájkol a sztrájk ellen, mindez úgynevezett sifli minékünk. Más az, amire a mi árva szi­vünk vágyik, más az a sztrájk, bi­zony isten más. Teszem íel ha a közjegyző tenné le a tollat és nem venné fel az óvást, — ez a sztrájk lenne Cholnoky ka­tonáinak tetsző. Vagy mit szólnál polgártárs ah hoz a kis forradalomhoz, ha Szatmár- nak tizenhét és fél pénzintézete le tenné a srófot és nem egyoldalulag sztrájkolna, mint eddig: hogy nem ad pénzt, de nem is venne pénzt. Kilökne, ha kínálnád vele. És mint csurogna a ... a kőny nyed, nyájas olvasó, ha az adóvégre­hajtó bemondaná a mestert és nem írná a kettős fényezettet ? Mit akkor, ha az ügyvédek csat­lakoznának — ezúttal nem a végre hajtáshoz, hanem a sztrájkhoz — és reggelenként nem jelennék meg staats- viziten nálad egy kecses áldoktor juris a végrehajtóval és becsesével, becsüsével, Ha makacskodnék a járásbiró és nem venne fel makacsságot . . . Ej, ne izgassuk a kedélyeket be nem következhető sztrájkok kívána­tos esélyeivel. Lesz é sztrájk, nem lesz é, ma már teljesen bizonytalan. De ha lesz, csak egy eredménye lesz: a nyomdá­szok, azok holtbiztosán leteszik a vinkelt és kedvelt lapunk a „Szamos“ nem fog megjelenni. Az emberek pedig szépen, lassan rá fognak jönni, hogy ők nagyon szépen megélnek a helyi napilap nél kül is. Ha eddig rá nem jöttek a megjelenéséből, rájönnek majd az el maradásából. (í) Dr. Kováts István előadása. A Szabad Lyceumban ma d. u. folytatja dr. Kováts István lef. lelkész előadását. A múltkor Szentpétervár és Moszkva jelentő­ségét tárgyalta, mai előadásában Finnorszá­got fogja ismertetni. Az előadást vetített képek fogják élénkíteni. Az előadás kezdete egynegyed 6 óra. A rendészeti szakbizottság ülése. A rendészeti szakbizottság Tankőczy Gyula rendőrfőkapitány elnöklete alatt a város­házán ülést tartett. Legfontosabb tárgy az utcák elrendezéséről és házszámozásáról szóló szabályrendelet volt, melyet hosszas vita után több módosítással a közgyűlésnek elfogadásra ajánlott. Balháshegyi birtokosok aziránt terjesztettek elő kérelmet, hogy a hegy nevét Erzsébet királyné hegyre vál­toztassák át. A bizottság nem tartotta elég kegyeletesnek, hogy a Balháshegy Erzsébet királyné nevére kereszteltessóls el, hanem azt javasolja, hogy a Balháshegy ezután Templomhegynek kereszteltessők. Ezután több apróbb telekmegosztási ügyet intéz­tek el. Március tizenötödike az Iparos Otthonban. Az Iparos Otthon március tizenötödikét aképpen akarta megünnepelni, hogy 16 án, vasárnap délelőtt 11 órakor hazafias alkalmi matinét rendez. Az Otthon választmánya azonban aképpen határozott, hogy az ünnepélyt 15 én délután fogja megtartani. Az ünnepélyt a férfi- és az iparosdalárda együttes közreműködése nyitja meg. Az ünnepi szónok Benkő József apát­kanonok plébános lesz. Csomay Győző elő­adja Rákóczi Rodostóban c. melodrámát zongora, cimbalom és gordonka kísérettel. Zoltán Imre tárogatón játszik, mig a szín­társulat tagjai az Aranylakodalom cimü színdarabból alkalmi jeleneteket adnak elő. Az ünnepélyt a nagyközönség együttes éneke zárja be. Gyűlés. A „Szatmárnómetii Sport­egyesület* március 7-én, péntek délután fél 7 órakor a ref. főgimn. tornacsarnoká­ban gyűlést tart, melynek tárgya a sport­egyletek fúziójának kérdése lesz. Csomay Győző, elnök. „VIKTORIA“ éttermében mindennap Dréher-féle különleges „Bock" fekete ----- sör csapolás. -- ■ ■ Magyarországon a fertőtlenítés fogal­mát még sokan nem ismerik, sokan nem tudják, hogy emberi és állati betegségek, ragályok terjedését csakis alapos fertőtlení­téssel lehet megakadályozni. Lakásokat, hivatalokat, továbbá a gazdasági helyisége­ket évenként egyszer-kétszer kellene a köz­egészség érdekében fertőtleníteni, ami iga­zán nagyon csekély költséget okoz. Hogy miképpen történik a fertőtlenítés, azt oko­san é3 érdekesen írja meg „Egészség és Fertőtlenítés“ cimü könyvében dr. Székely Zsigmond budapesti orvos. A könyvet kívá­natra bárkinek ingyen küldi meg a szerző Budapesten, Erzsébet-körut 44. Özv. Darabáu Györgyné részére Lővy Miksánó úrnő 4 koronát juttatott hoz­zánk. Átadtuk a szegény özvegynek. Leszúrta a vetélytársát. Véres dráma játszódott le a napokban Komorzánban. Egy részeg para3ztlegőny késsel szúrta le vetély­társát s azt megölte. Markó Pál és Tóth Sándor komorzáni legények már régebb idő óta haragban voltak. Ennek oka az volt, hogy a két legény egy leányt szeretett. A leány Markó érzelmeit viszonozta. Később azonban elhidegült Markótól és Tóth Sán­dorral kezdett viszonyt. Emiatt Markó vég­telenül elkeseredett s elhatározta, hogy bősz- szut áll vetólytársán. Tervét kedden este végre is hajtotta. Elment a korcsmába s ott alaposan berúgott. Azután felkereste Tóthot s azt minden előzetes szóváltás nélkül úgy szúrta hasba, hogy az haldokolva rogyott össze. A szerencsétlen ember néhány perc múlva a helyszínén lehelte ki lelkét. A gyilkost a csendörsóg letartóztatta. 799-1913 tksz. ÁrVcrfsi hirdetntfnyi Hívottat. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy a Szatmári hitelbank részvénytársaság végre- hajtatónak Bállá Miklós és neje Erdős Julianna porosaimai lakosok végrehajtást szenvedők elleni 45000 korona tőke s jár. iránti végre­hajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvény­szék (a szatmárnémeti kir. jbiróság) területén levő és a porcsalmai 95. betétben Bállá Miklós nevén álló A I. 1825/2, 2081, 2082, 2083/2. hroz. ingatlanokra 881 korona, — A t 1971/58. hrszámu ingatlanra 14 korona, — A f 3. sorsz. V2oo-ad rész legelő illetőségre 118 korona, — A f 4. sor. V78-ad rész legelő illetőségre 47 korona, — a porcsalmai 591. betétben Erdős Julianna nevén álló A I. 2013/3/d, 2013/3/e, 2014/3, 2015/2/d, 2015/2/e, 2016/3. hrsz. ingat­lanokra 931 korona, — a porcsalmai 612. sz. betétben Bállá Miklósnó Erdős Julianna nevén álló A f 2110. hrsz. ingatlanra 158 korona, — a porcsalmai 96. sz. betétben Bállá Miklós és neje Erdős Julianna nevén álló A I. 2007., 2008., 2009/1., 2010. hrsz. ingatlanokra 743 korona, ugyanezen betétben A Hl. 2083/3/a., 2084/2/a. hrsz. ingatlanokra 198 korona, — A + 1826/1. hrsz. ingatlanra 215 korona, — A f 1842. hrsz. ingatlanra 186 kor., — A t 1847/1. hrsz. ingatlanra 347 korona, — a por­csalmai 429. betétben Bállá Miklós és neje Erdős Julianna nevén álló Á I. 483., 484. hrsz. ingatlanokra 1024 korona, — A II. 897., 898., 1791., 1792. hrsz. ingatlanokra 855 korona, — a porcsalmai 587. betétben Bállá Miklós és neje .Erdős Julianna nevén álló A f 485/1. hrsz. ingatlanra 18 korona, — a porcsalmai 661. betétben Bállá Miklós és neje Erdős Juli­anna nevén álló A I. 142., 143. hrsz. ingat­lanokra 1169 korona, — a porcsalmai 188. sz. betétben A I. 1914., 1915., 1916. hrsz. ingat­lanoknak Bállá Miklós nevén álló részére 1150 korona, — a porcsalmai 308. betétben Bállá Miklós és neje Erdős Julianna nevén álló A I. 2004., 2002/2. hrsz. ingatlanok 375 kor., a porcsalmai 380. sz. betétben A I. 225., 226. hrsz. ingatlanoknak Bállá Miklósnó Erdős Julianna nevén álló részére 1009 korona, — a porcsalmai 716. betétben Bállá Miklós nevén álló A I. 1817., 1818., 1819., 1820., 1821. hrsz. ingatlanokra 674 korona, a porcsalmai 377. sz. betétben A f 1841. hrsz. ingatlanoknak Bállá Miklós és neje nevén álló részére 93 koronában ezennel megállapított kikiáltási ár­ban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1913. évi április hó 4-ik napjának délelőtti 10 órakor Porcsalma községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, azonban a kikiáltási ár kéthar­madán, alól el nem adhatók. Árverezni szándékozók a kir. kincstár kivételével tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számí­tott és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-o. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmárnémeti, 1913 január 20. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság, Dr. Lauka s. k. kir. tvszéki biró. Kiadmány hiteléül: KULCSÁR kir. telekkönyvvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents