Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-23 / 69. szám

(1913. március 23.) 69. szám. SZÁMOS 17. oldal. Régi idők pénzügyei. Irta: Teitelbaum Herman. Egy igen érdekes visszapillantást közölt helyi lapunk a „Szamos“ az 1878. évi pénz­intézeteinkről. Én is úgy emlékszem, akkor még nem titkolóztak, nem zárkóztak el a bankok egy­mástól én a Kereskedelmi- és Iparbank igaz­gatóságában és egyben a Népbank felügyelő­ségében működtem. Weisz Gáspár a Takarék- pénztár választmányi tagja és egyben a Ke­reskedelmi- és iparbank igazgatóságának elnö - ke volt a hetvenes évek elején, igy az akkori bizalmas viszony kizárta, hogy miként ma a stréberek az összes bankokat pumpolhatják sorjában. A mit a közlés a kamatról szól, az bi­zony szépítve van, mert nem 8—10, hanem 14—15 százalék volt a bank kamat, betétért pedig 8 — 9 százalékot adtak. Azt kérdezi a cikkíró, miért nem emelt akkor vétót az ügyészség uzsora czimen, hát egyszerűen azért, mert az uzsora törvény csak öt évvel később 1883-han jött létre, későn már, mert a hetvenes évek olyan pusztítást vittek véghez, különösen a mi országrészünkön, hogy a középbirtokos osztály háromnegyed részét elseperte, ezekből váltak a kataszterek állami és megyei hivatalok szaporítása révén kenyér­hez jutó hivatalnokok. Hogy milyen áldásos volt a múlt század hetvenes éveiben a 14—15 százalékos banki kamat, azt csak az méltányolhatja, a ki vissza emlékszik az akkori idők 60—120 százalékos uzsora kamataira. Abban az időben nem restelte senki ezt a magas kamattételt az áldozat ingatlanaira telekjegyzőkönyvileg bekebelezni és bizony Sokan nézhetnék meg ezeket a megsárgult te­lekkönyveket, hogy megtudják örökségök ere­detét. Nehogy antiszemitának tartsanak, kije­lentem, hogy abban az időben alig volt Szat- máron két zsidónak pénze tehát legfeljebb két zsidó uzsorás lehetett. Volt azonban több zsidó szenzál felhajtó, a kik a jó hitü keresztény pénzt a vagyonos osztály nagy részénél kiszi­matolták és ment a kikölcsönzés mint a kari­ka-csapás. Néha azonban nem pénzben, hanem naturáliában adták a kölcsönt a kétezer forin­tos kontraktusért kiszolgáltak 20 vég kana- vászt, 20 vég barchentet, 5 vég rumburgi vásznat, sok inget, harisnyát mig a számla a kölcsön összégét a kamatlevonás után elérte. Ezt a portékát a szenzál értékesítés czéljából átvette, de a hátulsó kapun visszavitte a boltba és úgy számolt el a kölcsönvevőnek, hogy feleárban eladta, ebből természetesen aztán az őt illető szenz áriát is levonta a kölcsönből maradt pénz elment a többivel dáridókra, a birtokot pedig megvette a hitelezői. Számos példájára emlékszem az ilyen tragikomikus kölcsönügyleteknek, abból a sokak által visz- szasirt jó múlt időből. Pusztulóban volt a középbirtokos osztály, mert a jobbágyság megszűnése óta sem tanult meg dolgozni, feltöretlen, parlagon hevert a föld nagy része, a húsz krajcáros napszám mellett is versenyképes volt Amerika 6 váltó­forintos búza behozatala. Nem használt a pusztulás ellen sem a földteher mentességi kölcsön injekciója, sem a regálé megváltás operációja, 20 30 forintig szállt le a jó termőföld köblöse, mignem pa­raszt gazdáink földhöz jutottak. És igazán iróniája a sorsnak, hogy az az akkor lenézett munkahiányból Ínségbe szen­vedett munkásosztály lett hivatva Magyaror­szág gazdasági viszonyait regenerálni. Ezek a páriák nem találtak itthon munkát, Ameri­kába vándoroltak és az ottant munkájukkal megmentették a hazai földet a végpusztulástól. Több száz milliókat küldtek haza évenként és megkezdődött az a magasból lecsufolt paraszt földéhség folyamata, amely varázs erejével mesés árakra emelte a föld értéket és mun­kával annak hozamát. Amerikai pénzen alapozták meg földér­tékünket bármilyen oktalan módon akadályoz­ták határőrökkel a kivándorlást, kivándorlóink nemcsak pénzt, de munkakedvet is szereztek, és a haza plántált munkakedv teszi jövedel­mezővé a legdrágább földet is. Miért sirassuk hát vissza különösen a mi vidékünkön, a hol a jól munkálkodó kis­gazda kezén előnyös proporczióban van fel­osztva a földbirtok, azt a sivár múltat, a mely ferde helyzetével bizony nagyon is aggasztó jövőt jósolt. A kis gazdák amerikai pénze és szor­galmas munkája csodát miveit nálunk ez a folyamat egy évtized alatt fellendülést hozott nemcsak a mezőgazdaságunknak, hanem ipar­nak, kereskedelemnek is és ez tette vidékün­ket ellentállóvá ebben a krizises időszakban, a mikor Bihar-, Kolozs- és Csongrádmegyók- ben a kunyhótól a palotáig a gazdasági élet minden porcikája recseg-ropog, addig nálunk ezen a szegényebb vidéken, leszámítva egyes már keletkezésökben elhibázott vállalatok rom­lását, lényegrázkódtatást még elkerültünk. spinn (a közismert fájdalomcsillapító szer) = r Minthogy az Aspirin helyett sokszor pótszereket adnak, ■= szíveskedjek Aspirint csak, = Aspir ia-T abletta formában az alábbi rajznak megfelelő eredeti csomagolásban = Ivegcsö 20 telgrammos tablettával ára j 1.20) vásárolni. i Minden tablettán rajta van az £ Aspirin szó = Steokenpferd liliomtejszappan elérhetetlen hatás szeplők eltávolítására és nélkülözhetetlen szer arc és bőrápo­lásra, mit számtalan elismerőlevéllel bi­zonyíthatunk. Gyógytárakban, drogériák­ban, ülatszer és fodrászüzletekben 80 fil­lérért kapható. Szintúgy páratlan hatású női kézápolásra a Bergmann „Manera“ liliomkréme, mely tubusokban 70 fillérért mindenütt kapható. Preventív védekezés a üizvészsze! szemben. Egy figyelemre méltó főkapitányi intézkedés. Az egészséges, erőteljes szervezet megküzd még . a súlyosabb jellegű betegséggel is, mig egy elerőtlenedett szervezetet egy kis jelentéktelenebb hü- lés is sirba dönti. Normális gazdasági viszonyok között az elemi csapásokat is elbírhatjuk vég­leges anyagi összeomlás nélkül, azonban az utóbbi szomorú gazdasági esztendő annyira meggyengítette a közgazdasági életet, hogy aránylag kisebb rázkódtatás is végzetes veszedelmet hord magával. Ilyen időben kétszeres óvatosságot kell kifejteni minden bekövetkezhető véletlen kár, elemi csapással szemben. A kedvező tavaszi időjárás remény­sugár hozott magával arra, hogy a szomorú esztendőt kiheverhetjük. De a tavasz megnyitja a tüzveszedelmek idő­szakát is Elismeréssel tapasztaljuk Tankóczi főkapitány előrelátó gondosságát, mely- lyel figyelme e kétszeresen kritikus idő­ben fokozott mértékben kiterjed a tüz­veszedelmek megelőzésére. Felhívást bocsátott ki, melyben preventív intézke­désre szólítja fel mindazokat, kiknek óvatatlansága a közt is érintheti, hogy a tüzveszedelmek csirájában elfojtására minden alkalmas előkészületet megte­gyenek. Ajánlja a már bevált kézi tűz­oltó készülékek beszerzését. Felhívása, melyet alább teljes szövegében közlünk, bizonyára komoly figyelmet fog ébresz­teni. A figyelemre méltó felhívás külön­ben a következő: 2426—1913. fksz. Felliiv&s keletkező tüzek elfojtására alkalmas készülékek tárgyában. A kultur világ mind tökéletesebb be­rendezésekkel veszi fel a küzdelmet a leg­gyakoribb elemi csapással: a tüzvészszel szemben. Minden értek egyúttal a nemzet vagyonát is képezi s igy a vagyonvédelem nemzeti, tehát hazafias érdek. De a tüzvészszel szemben való küz­delem legtöbbször sokkal nagyobb jelentő­séggel bir, mint csupán az egyesek vagyo­nának megvédése. Iskolák, templomok, internátusok. színházak, mulatóhelyek tűzeseteinél az anyagi kárt sokszorosan felülmúlja az összezsúfolt embertömeget érhető élet­veszedelem. Virágzó vállalatok nem csupán a biztosítás utján részben megtérülő anyag értékét képviselik s igy az üzem fennaka­Grand HOTEL = Nagy íSZÁLLODA BUDAPEST, III., ZSiGMOND-U. 38-44 Telefon ISO—39. * Szeni*ßuhdcS' és Gsdszdr-gvdgpfürclől^el szemben. (Rózsadomb parkos tövében.) A modem technika legújabb vívmányainak alkalmasáéival teljeeen njonnan épüli hat emeletes szálloda 250 szobával hideg-meleg ra, villa* yvilá*táe, liftek, külön et­■■■ i ■ n i raeó-, táMelgó-, iró-eeobák afe. WHeéranffU étter+m 4» — Fntxlérmitxer te. Kereskedelmi v.icucó'k és fürä5*Sk*ek ige* alkalmas. — A vem«tekk«s *«Jdt ««fejéretek. — Tillamc« k&«?eke*é» minim fréayk«u. — &8ér*4feeB ««leér! érek- — Kri és «91 feéíés* « kéé«,--------— •— — 9aánm yéttfegte kér TALI* AI Ml At A kagéé4«l«{tt*i«

Next

/
Thumbnails
Contents