Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-26 / 47. szám

(f 7 I Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 47 szám. jmnniiiiniiiiiiininamiHiiiimmiiiiiiiHiiiiiMiiiimimiiiinilUuiiiaNMNMMaHMin február 26 SZERDA Névnap ......................... Sá ndor Szamos vízállása .... . 1 34 IDŐJÁRÁS: Lassú hőemelkedóssel száraz idő várható. Sürgönyprognózis : En;>hébb, száraz. Déli hőnoórsók let 2 4 C. A VÁROSI SZÍNHÁZBAN Bérletszünet. (C) STUART MARIA Szomorujáték 5 felvonásban. Irta: Schi ler Frigyes. Fordította : E . Kovács Gyula. Rendező: Szőke Sándor. SZEMÉLYEK: Erzsébet királyné Z. Hahnel Stuart Mária JÁSZAY Shruwsb .ry Lenkey Burleigh Ács Leicester Szőke Davis >n Zsoldos Kent gróf Endrey Melvii Szendiő Mortimer Bársony Apród Somogyi Paulet Borbély Kennedy P. Torday Kűri Margit, komorna Borhólynó Főszerkesztő: Dr. Shik Elemér. Felelős szerk.: Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor Gyula. TCLEFON-SZÁifflOK í Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása ....................168. Felelős ­zerkesztő lakása............ 358. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben Vidéken Egy évre i2 Fél évre 6 Negyedévre 3 Egy hónapra l Egyes szám ara 1» II ii K 16 K >. 8 „ >> 4 )) „ lKÖOf helyben 4 fill, vidéken 0 ,, Hirdetési dijak Szatmiron készpén'ben fizetendők. Nyilttér sora .... . 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R&kóczi-utcza 26. szám (Fogarassy-ház.) öl & TCj/O^acj,. Lukács László tegnap illetékes fóruma, a képviselőház elé vitte Désy Zoltán vádjait s ott keresett és talált is vé­delmet. A vád igy szól: „A miniszterelnök a Magyar banktól négy milliót fö­lülhaladó összeget kapott különböző, az állam és bank között történt üzletek, szerződések és egyezségek megkö­tése alkalmával és a sószerződés meghosszabbít \sa alkal­mával. Ezt az összeget, habár állami tisztviselő nyugtázta is, Lukács László soha az állampénztárba be nem szolgál­tatta, azzal soha, mint állami pénzzel el nem számolt“. Erre a vádra a miniszterelnök azzal az erkölcsi suly- lyal, melylyel az ország első közjogi tisztviselőjének szava latba esik, az ország színe előtt a kővetkezőket jelen tette ki: „Sem én, sem a vezetésem alatt álló tisztviselők, amíg a minisztériumot vezettem, — mert erről az időről van szó —- sem négy milliót, sem négy krajcárt ilyen féle szer­ződésekből át nem vettünk, kezünkbe nem jutott; ennél­fogva nem is voltunk abban a helyzetben, hogy azt az állampénztárba szállítsuk, hogy arról, mint állami pénzről elszámoljunk11. Ezzel az ünnepélyes kormányelnöki nyilatkozattal ré szünkre de az ország részére is ez az ügy be van fejezve. E szavak igazságához a kételynek árnyéka se férhet, ezt cáfoló vagy ezzel ellentétben álló objektiv bizonyítékkal senki nem rendelkezik, az ellenkezőt tanúsító nyugták vagy bizonyítékok az említett bank irattárában nincsenek, mert nem létező tényekről nyugtákat kiállítani nem lehet. Zichy Aladár, Apponyi Albert és Andrássy Gyula telette kínos zavarba jutnának, ha őket valaki arra kényszerítené, hogy számoljanak be a bizonyítékaikról, amelyeknek alapján fogházra ítélt elvtársukat olyan gonosz könnyelműséggel fedezték. A rendszer közismeretes. Valaki a titok pecsétje alatt rosszakaratú rágalmazó nyilatkozatot tesz. A másik ugyan­csak a titok pecsétje alatt tovább adja. így megy aztán to vább száz és száz emberen át, amíg a rágalom szövevénye körül nem hálózza az embervadászok kiszemelt áldozatát Ez esetben azonban a kiszemelt erős kézzel széttépte a ha zugságok szövevényét s igazi mivoltukban mutatja be a rágalmazót, akik között régi ismerősünket, a jezsuita dón Baziliót viszontlátjuk. A lényeg ez: Folyt-e be a nemzeti munkapárt pénztárába jogosulat­lanul állami pénz? Folyt-e be ebbe a pénztárba olyan pénz, mely az állam tulajdona volt, melynek, ha oda nem folyt volna, be az állampénztár''a kellett volna befolynia ? Erre nézve a miniszterelnök tegnap a következőket jelentette ki : „Határozottan tagadom, bogy ilyen pénz, akár csak egy krajcár is, a pártkasszába befolyt volna. Hivatkozom a pénzügyminisztériumnak és a kincstári jogügyi igazga tóságnak összes tisztviselőire, akik résztvettek a sószer ződés megállapításában és nyilvánosan felhívom őket, jelentsék ki, hogy akár a régi szerződés megkötésekor, akár az uj szerződés megkötésekor volt-e egyáltalán egyetlen szó arról, hogy a szerződésben stipulált összege ken felül — ami nyilvános — akár csak egy krajcár kiköttetett volna, melynek a pártkasszába kelljen be­folynia I“ Távirat es telefon. Izgalmas ülés a főrendiházban. Budapest, febr. 25. Fővárosi tudósítónk telefonozza, hogy a főrendiház ma délután 4 órakor ülést tartott báró Jósika Samu e'nöklete alatt. Az ülésen izgalmas és felette érdekes beszédek hangzottak el a legutóbbi politikai események kei k pcsolatban. Elsőnek gróf Dessewffy Aurél teszi szóvá a Lukács—Désy pert és beszéde során elismeri, hogy voltak máskor is pártkasszák, volt ilyen a Szapáry és Lónyay kormány alatt is. Interpellációját azzal fejezi be, hogy a Désy— Lukacs ügy alkalmas módon tiszláztassók. Vannak itt a főren­diházban, úgymond, olyan urak, akik azokat a bizonyos üg\eket nagyon jól isme ik. Felhívja őket, hogy tisztázzák az ügyet a fő­rendek előtt. E után gróf Károlyi Imre sze­mélyes kérdésben kórt szót és kije'entette, hogy hajlandó a fő­rendek által megjelölendő bár­milyen hatóság vagy bíróság előtt tanúbizonyságot tenni, mert na­gyon jól ismeri a Lukács—Désy per anyagát. Majd Ullm»nn Adolf kért szót, aki némi vita után kijelen­tette, hogy kész bizony-ágot tenni a Magyar Bank ügyében a par­lamenti bíróság előtt. Lukács László Becsben. Budapest, febr. 25. Lukács László miniszterelnök titkára kíséretében délután fél- háromkor Brc-be utazó t, hogy kihallgatáson jelenjen meg a ki rály előtt. Lukács kihallgatása kapcsolatban van Zichy János gróf lemondásával.

Next

/
Thumbnails
Contents