Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-13 / 36. szám
1913. február 13.) 36. szám. SZAMOS 3. oldal. A heti piac iroualma. A rablógyilkos szabólegény és a népköltészet. Szalmái1, föbr. 12. Kinnt jártam a heti piac feneketlen nagy sarában. Itt, ahol a mézeskelácsos sátor tövében nagy zsákokban virul a paprika, ahol a hamis tajtékszopókákat hamis törökök árusítják, ahol a szenes fazékon melegedő koíanéni pazar könnyelműséggel hajítja a sült tököt a vele évődő vevő után. Ott, ahol a képeslevelező-lap árus harsányan rikkantja a ténfergő falusi leány fülébe : — Itt a szép képeslevelezőlap, kisasszony, a fényese két krajcár, a mattja egy pénz. Mellette egy bizonytalan szinü zsa- kettes, füstös arcú cigány harsog: — Itt a jó tüzilapát, szemétlapáf, piszkafa, asszonyok. Egy nagy pádon meg a citrom virul. — Végoladás, nincs maradás, ’itt a jó citrom, vérbólü narancs, nagyságák, tessék. Amott meg, puha sárba vájt nedves fészekben dalolnak érces tenorjukon a piac pacsirtái. Csodálatosan szép históriákat árulnak Genovéváról meg A koldusasszony titkáról, majd az Éva összegyűjtött dalait csicsergik el dévajsn, vígan. Utánna a Sokszor úgy szeretnék sírni kezdetű müdalt gramofonálják el ős záradékul következnek az aktualitások: a legfrisebb véres szén zációk versbe szedett, tömör története. Hát igaz, hogy például Anthes, a m. kir. Operaháztól, ez szebben énekel, — de ez talán azért van, mert az Operának jobb az akusztikája, mint a Deák-térnek. És próbálja meg Anihes, álljon ki a szatmári piacra énekelni: el iud-ó adni annyit a szövegkönyvéből, mint a piac helybéli pacsirtái. Bizony nem. Itt van például a piac dalra faragott históriáinak legaktuálisabbja: az a förtelmes rabiógyilkoiság, amelyet a Nagy József nevű szabólegény követeit el nemrégen Szatmáron, kegyetlenül meggyilkolván a kis Fóris Antal szabóinast. Megírtuk ezt mi is, megírták a fővárosi lapok is vagy — amint az alábbi költemény mondja: — „benne volt ez a világ összes lapjaiban“, de senkinek sem jutott eszébe, sem Ady Endrének, sem Endrödy Sándornak, so Kiss Józsefnek, hogy verset írjon róla. Verset. És még hozzá „a megfagyott gyermek dallamára.“ Jaj, de szép 1 Ott árulják a piacon, énekszó mellett, szépen, rezgősen danolva, hogy a Kofák kosarában ki', él tőle a csirke a tojásból. Aki irta, az még nincs benne a Magyar Remekírók könyvtárában, Knöpfner Sándor a neve. Magunk is beszereztünk egy példányt a rémes históriából és üres óráinkban itt dalolgatjuk a szerkesztőségben, persze „a megfagyott gyermek dallamára“. Itt van a vers. Kár, hogy nem tudjuk itt énekelve visszaadni, de tessenek megpróbálni. Énekeld el, nyájas olvasó. Csak vigyázz, el ne téveszd; a megfagyott gyermek daliamára. Tessék dalolni. Megjegyzés : a címet nem kell éne kelni. Na, most : Szatmári gyilkosság szomorú története. (Dallama a megfagyott gyermek) Irta: Knöpfner Sándor. Rémes gyilkosság történt Szatmáron a napokban Benne volt ez a világ összes lapjaiban Ha rá gondolok szivem, Fájdalomtól elszorul és A két szemem nekem a könytői elborul. Egy szegény inas gyerekről Szól e történet, Kivel a sorsnak keze Kegyetlenül végzett. Egy szép szombati nap estéjén, Szólt a mester ur: Itt van kétszázhatvan korona, Melyre vár sok segéd ur. Gyanútlanul vitte a pénzt A jelzett helyekre, A Halál várta ötét már, Ezt nem i3 sejtette. Fóris Antal a neve E szerencsétlen gyermeknek, Kit Nagy József a szörnyeteg Egy szobában gyi’kost meg. Az első csapás után A fiú földre bukott, S két kezét felemelve, Ekópen szólott: Nagy ur, az Isten áldja meg, Kérem ne öljön meg, Van nékem egy jó apám, Kinek én keresek! De a gyilkos rossz szive Nem kegyelmezett És egy újabb csapástól, A gyermek halott lett. A teste meg lett találva, Egy ládába bezárva. Borzasztóan meg lett csonkítva, Keze ős feje levágva. A gaz gyilkos Szatmáron Van mostan zár alatt, Soha életében ne kerüljön Le róla a lakat. Vagy pedig kerüljön ő Báli Mihály kezébe Hogy ne jöjjön több gyilkosság Néki eszébe. Színház. Színházi műsor. Csiitürtökön „Nagymama“ operetta (A bérlet.) Pénteken negyedszer „A faun“ vígjáték (Bérletszünet.) Szombaton „Hoffman meséi“ vig- opera (B bérlet.) Vasárnap délután „A farkas“, Molnár Ferenc szenzációs vigjátéka. Este „A piros bugyelláris“ népszínmű VC bérlet.) A cigánybáró. Zsúfolt ház nézte és élvezte végig A cigánybáró tegnap esti, tömeges vendégszereplésekkel érdekesebbé tett előadását. Annyi volt a vendég tegnap este a színpadon, hogy alig látszottak tőlük az itthoniak. Nem akarjuk a sorrenddel sem megbántani a vendégeket, mert hiszen mindenikük dicséretet érdemel csak és ezért igazságosan a szinlap sorrendjében említjük meg őket. Zsupán szerepében egy Ssatmáron már nem ösmeretlen, körülbelül tiz év előtt itt szerződött színész: Miklósi Gyula vendégszerepeit. Pompás, természetes humorral játszta meg a sertéskereskedőt és merjük állítani, hogy az utóbbi időkben a szatmári színpadon nem láttunk jobb Zsupánt, mint ő volt. B. Sarkady Rózsi, Bársony Aladár neje Arzéna szerepében mutatkozott be. Sarkadi Rózsi egyike a vidék legkiválóbb színésznőinek és ezúttal is elsőrangú színésznőnek bizonyult. Kellemes orgánuma, megnyerő külseje, kellemes, lágy hangja, egyéniségének bája, rendkívül megnyerte a közönség tetszését. Nagy Gyula tenorista Birinkay szerepében mutatkozott be. Ha mint színész nem is teljesen kifogástalan a játéka, de mint tenorista kiváló erő. Erős — bár nem teljesen iskolázott — de kellemes hang, a nehezebb partitúrák eiénekelésére is alkalmas hanganyag jó tenoristát sejtetnek benne. Egyik legkellemesebb meglepetése volt a tömeges vendégszerepléseknek Szalókiné Pozsonyi Lenke föllépte Saífy szerepében. A müvésző pompás, iskolázott, kellemes és terjedelmes hangjával, végtelenül szimpatikus megjelenésével már is meghódította a közönséget. P. Szepessy Szidinek külön tartozunk — még a vendégek között is — egy nagyszabású elősmeréssel Czipra elénoklóseérL A komika szerepkörében megszokott anya- szinésznö kellemesen lepte meg a telt színház közönségét gyönyörű, meleg hangjával. Külön szenzáziója volt még az előadásnak, hogy Gábor diák szerepében szinte váratlanul jelent meg a szinlap által jelzett Sümegi helyett Barics Gyula, akit a közönség meleg, szeretetteljes ovációkban részesített. mozgófénykép-szinliáz ess Kazinczy-utcza ess ■a Iparos otthon sa ===EIB0-------— 0' 1 913. febraír 12 Cn Is 13-án MŰSOR: Blokpool látkép Szemérmes József vígjáték Indusfejedelem bosszúja életkép Amint az orvos rendelte humoros 5 9 p p h o Párisi történet 4 felvonásban. Irta Alphonse Daudet. Sappho . . Cecil Guyon, a Theátre de la Renaisance tagja. Jean Gaussin Charles Krauss, Sarah Bernhardt színház tagja. TTpl tto V • Páholy 1 K,, I. hely nuiy d-1 dll . 80 f., H. hely 60 f., III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este fél 6 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag.
