Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-08 / 32. szám
(1913. február 8) 32. szám. SZAMOS 3. oldal. Közgyűlés előtt. A gazdasági szakbizottság ülése. A gazdasági szakbizottság tegnap délután tartotta ülését Yajay Károly dr. kir. tan. polgármester elnöklete alatt. A sovány napirendet, amelyből egyetlen ügy sem emelkedett ki, a bizottság egy fél óra alatt letárgyalta. A többek közt megállapította a városi középületeknek folyó évben végrehajtandó fentartási munkálatait, amelyekre 42.000 koronát szavazott meg. A római katholikus plébánia telkétől a Lehótzky János dr. telke mögé benyúló résznek eladásához a város mint kegyur nevében hozzájárult. A Szatmár-Grőzfürész állomás kibővítéséhez szükséges városi területnek négyzetölenkint 1 korona vételárban való átengedését tartalmazó szerződést elfogadta. Elhatározta továbbá, hogy a Neu- schloss-féle fürészgyárhoz vezető ut kisajátítását a mezőrendőri törvény alapján fogja kérni. Fried Ferenc vendéglősnek a bérletből való kiengedése ügyében ezúttal sem döntött a bizottság, hanem visszaadta az ügyet a tanácsnak a bérlet megszüntetésére vonatkozó újabb kérelem előkészítése végett. Végül a bizottság az erdőőri személyzetnek fölemelt illetményét 1911. évre visszamenőleg utalta és az adóbecsüsöknek a havi 10 korona drágasági pótlékot 1913. évre is megszavazta. Színház. Színházi műsor. Szombaton másodszor „A kedves Augusztin“ operelte (B bérlet.) Vasárnap délután tizedszer „Éva“, Operette. Este harmadszor „A kedves Augusztin“ Operette (G bérlet.) A kedves Augusztin. — A szatmári színház tegnapi bemutatója. — Bécsből a budapesti Népoperán keresztül tette meg hozzánk az utat A kedves Augusztin. És mintha gyalog tette volna meg, úgy lekopott, lerongyolódott, mire ideért. Béosben, meg a Népoperában még a magas Cé jót vágták ki a színészek az élvezetes Fali-zenének, Szatmáron már csak az alacsony malacságait tudták kivágni az unalmas szövegnek. A színháznál az a nézet, hogy nincs jobb reklám, egy darab részére, mintha az újság azt irja róla, hogy malac. Szomorú, hogy igy van, de mi nem sajnáljuk a reklámot u színháztól: hadd keressen. Amig Bécsben és Budapesten senki sem vette észre, hogy oz értéktelen szövegben gondosan eldugdosva a pikatéria gyöngyei rejtőznek, addig derék, fogékony- lelkű színészeink nagy buzgalommal kitanulmányozták az igaz gyöngyöket és bántó, durva aláhúzásokban domborították ki a legarcpiriíóbb szellem és szemérmetlenségeket, amelyek után boldogan hajoltak meg a karzat dörgő tapsaira. Nem szívesen jegyezzük fel ezt éppen két szimpatikus, jobbizlósünek tartott színészünkről : Szalókiról és Endreyről, akiknek egyébként teljesen kifogástalan jétóka beléposványosodott az Ízléstelenségek kifestésébe. A darab tartalmával rövidesen végezhetünk. Konakia országát csak úgy lehet a pénzzavaroktól megmenti, ha Heléna hercegnő feleségül megy a dúsgazdag Nikolá- hoz. Heléna a zongoramestert, a kedves Augusztint szereti, akinek egy szerződésből kifolyólag Jasomirgott főudvarmester leányát, Annát kell elvenni. Nikola megérkezik és belészeret Annába, aki a snájdig hercegért szakit Augusztinnal és vÍ3zontszereti, Heléna Augusztába szerelmes. Már éppen meg akarják tartani a két esküvőt, mikor egy szerzetes elbeszélése folytán kiderül, hogy a két leányt a születésükkor felcserélték, és az igaz hercegnőnek egy pezsgődugó alakú anyajegye van. Minden jóra fordul, Nikola királynővé teszi Annát, mig az addig királyleány Heléna a kedves Augusztin felesége lesz. Az agyonjátszott, sablonos szövegnek különösebb értéket ad Fali kellemes zenéje, amely Dénes Ella és Sümegi énekében pompásan érvényesült. A férfiak közül Borbély kifogástalan volt, játéka telve jó- izü, becsületes komikummal, mig Ardó Ilonka szokott bájosságával, ügyes táncával ragadta tapsra a közönséget. Ilyen kedves volt Pintér Irma egy kisebb szerepében. A közönség elég barátságosan fogadta a darabot, eltekintve az imént jelzett ízléstelenségek nyomán keletkezett bántó lehűléstől. Több tiszteletet várnánk a színházi közönség jóizlésével szemben. Mert, ha még — amivel rendes a védekezés: — benne is vannak ezek az Ízetlenségek a szövegben, egy jóizlésü rendező, aki ösmeri a közönségét, mindig kihúzhatja azt a szövegkönyvből. ft ref- felsíbb leányiskola gyermek- bán gV er senye nem f- há 8-án szombaton hanti ftbrnlr 9-tn Vasárnap lesz megtartva. Sack- és„Jurenák" ekék vetőgépek tengeri □ ültetők lókapák s egyéb gazdasági gépek műtrágyák kényelmes feltételek mellett is, gyári áron kaphatók POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodájánál SZATMÁE, ATTILA-UTCZA 7. SZ. HÍREK • €í a drága jó színházi müpártoló közön• ség, — ez az, akire régen fáj a fogam egy kis kritika okáért. Bevallom : sokszor untat a színpad, belefárad az ember, hogy a kritika szeges cipőjében mindig azt tapickálja, — ilyenkor szétnézek a nézőtéren, vágyó szívvel: de jó lenne egyszer amúgy istenigazában végigkritizálni ezt a derék színházi publikumot. A közönség. Az alsó páholy és parterre elegáns és elegánskodó lakóitól le egészen a magas karzatnak hé- ringet vacsorázó, beszökő habitüéjéig, a mosogatásutáni műélvezet bakától támogatott konyhaprimadonnájáig .Mert fit done ide és fit done oda, a felső régiók beszökői éppen olyan t. c. publikum, mint a körszék iparosné téna- asszonya, a támlásszék kiskereskedő- néje, a felső páholy hivatalnokáé nagyságája és az alsópáholy válogatott előkelőségei. Sőt Heves Béla szerint zsúfolt karzat nélkül nincs telt ház a kassza szempontjából, lévén a karzati jegyek ára a tekintélyesebb része a bérletek által megcsapolt bevételnek. Sőt a karzat egyenlő jogkörét a földszintével elösmeri maga a művészet is, amelynek papnői és papjai éppen úgy megjelennek a függöny előtt a karzat két lelkesedő rikkancsának talpas tenyere hangjára, mint a földszint kényeskedő taps gesztusára. A magas karzat látogatóinak nemes lelkesedését különben tiszteletben tartom, mióta az összes rikkancsok itthagyták a színházi szezonra az esti foglalkozásukat — mert úgymond: — „nem hiányozhatunk a karzat rendes premiére közönségéből11. Éppen ezért van szivem többet meg is bocsájtani nekik a közönségről szóló kritikában. Ha Bállá Mariska, Ardó Ilonka iránti őrületes lelkesedésüket nem tudják kellő intelligentiá- val mérsékelni, ha a drámák unalmában elalusznak és álmukban felriadva lelkesen kiáltják, hogy : Szamos szenzáció, — hát ezért karzat a karzat. Meg azután azért áll a műélvezet háta mögött a karzaton a rendőr, hogy ne sajnáljon egy-egy csattanó „áberwász“ t a hábitüétől. De a földszint előkelő közönségénél már bántóan bosszantó az, ami a karzattól humor. Bántó az, ha valaki támlásszéket vált és hogy a ruhatárt megspórolja, hát a szomszédja ölébe rakja a téli bundáját, a gallérvédő nagykeszkenőjét, az imaköpenyét, a Jiigeringét, a kalucsniját, meg a lábzsákját, holott ez — a rendőrség is tudhatná —nemcsak etiquetteszerüleg, de rendőrileg is tilos. És vájjon ki fizet azért drága he- léptídijat, hogy éppen akkor, mikor Derblai Éülöp legszebben dumál bele Claire asszony szivébe, azt kelljen hallania az alsó páholyból, hogy Bérlőné nagysága miért bocsájtotta el a német kisasszonyát. Bántó közbeszólások, drámai jele• neteket megzavaró hangos kacagások, az előadást ignoráló hangos beszélgetések, — miért nem maradnak a karzat intelligenciájának specialitásai ? Azt is elösmerem, hogy az emberi életnek még a kultúránál is elsőbb- rangú szükséglete az étkezés. De,
