Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-07 / 31. szám

(1913. február 7.) 31. szám, SZAMOS 3 oldat Érmihályfalvai csendélet­képek a sajtóbiróság előtt. — A Szamos eredeti tudósítása. — Debrecen, febr. 6. Simkó Aladár, a Nagykárolyban meg­jelenő „Közérdek és Érmellék* cimü hetilap szerkesztője, lapjának 1911. április 1-iki szá­mában Castor és Pollux címmel egy cikket közölt, amelyben megtámadta Hintalan Ede és Ruszkai Elek érmihályfalvai lakosokat, azért, mert ezek évek óta üldözték Jakab Rezső érmihályfalvai főjegyzőt s a képvi­selőtestületi gyűlésekben való folytonos obstruálásukkal már majdnem lehetetlenné tették annak működését. Hintalan 03 Rusz­kai a képviselőtestület minden határozatát megfelebbezték, csak azért, hogy ezáltal is üssenek a jegyzőn, meg a birón, akit szin­tén szerettek volna kibillenteni tisztségéből. Szereplésük olyan felfordulást idézett elő a község ügyeinek adminisztrációjában, hogy az alispán már az autonómia felfüggeszté­sével fenyegette meg az elöljáróságot, ha rendet nem teremtenek. Simkó cikke úgy látszik, nem tévesz­tette el a hatást. Az elevenükre talált Hin- talanéknak. Hintalan haragjában egy sértő levelet irt Simkónak. így ketten kerültek a vádlottak pad­jára. Simkó Aladár, akit Hintalan és Rusz­kai együttesen jelentettek föl rágalmazás miatt és Hintalan Ede, aki ellen Simkó emelt viszonvádat becsületsértés miatt. A tanuknak egész sora vonult föl, köz­tük Érmihályfalva számos igen tekintélyes embere is, akik azt vallották, hogy Hintalan és Ruszkai személyeskedő, terrorizáló fel­lépésükkel valósággal tűrhetetlen állapoto­kat teremtettek a képviselőtestületben s az intelligens elemeket elidegenítették onnan. Igen érdekes jellemzéseket adtak ró­luk. Egy Ács Sándor nevű tanú mondotta: — Hin’alau és Ruszkai fennen hirdet­ték, hogy az egész elöljáróságot ki fogják söpörni. A magaviseletük, eljárásuk annyi­ban különbözik a nihilistákétól, hogy nem gyilkolnak. — Tud-e olyan esetet, amikor semmi okuk sem lehetett az elöljárósággal szembe­szállni é3 mégis megtették ? — A képviselőtestület az ipartestületi otthon céljaira, egyhangúlag megszavazott 300 koronát. És noha ők mind a kelten iparosok is, mégis megfelebbrzték. Ilyen módon hátráltatták mindig az ügyek me­netét. A bizonyítási eljárás befejezése u!án a kérdések megszövegezésére és a pörbe- szédekre került a sor. A vádat a kir. ügyész­ség nem vállalta s igy a sértettek maguk tették meg indítványaikat. Simkó Aladár vé­delmét dr. Merts Aladár nagykárolyi ügy véd látta el. Az esküdtek Simkó Aladárt nem bű­nösnek mondották ki a rágalmazás vádjá­ban, ellenben Hintalan Edére nézve marasz­taló verdiktet hoztak. Ennek alapján a bíróság Simkó Ala­dárt fölmentette. Hintalan Edét pedig 50 korona pénzbüntetésre ítélte, amelynek vég­rehajtását azonban a novella értelmében felfüggesztették. Színház. Színházi műsor. Pénteken újdonság itt először „A ked­ves Augusztin“, Fali Leó uj operettéje (A bérlet.) Szombaton másodszor „A kedves Augusztin“ Operette (B bérlet.) Vasárnap délután tizedszer »Éva“, Operette. Este harmadszor „A kedves Augusztin“ Operette (C bérlet.) 3 szinügyi bizottság, a vidék speclálitása aktuális most or­szágszerte azon a réven, hogy Szege den a bizottság tagjai csúnyán oda- vágták egymásnak, hogy nem any- nyira pártfogolják, mint inkább párt- fogdos8ák a szinmüvészetet, — per­sze női ágon. Ez a kis botrány azután aktu álissá tette, hogy az újságok leszede- degessék a szinügyi bizottságról a keresztvizet, nemcsak a szegediről, de a szinügyi bizottságokról általában, merthogy a szinügyi bizottság elavult, céljának éppen az ellenkezőjét szol gáló intézmény. Sehol egy betű védelem, sehol egy szó az intézmény védelmére sem ott, ahol nem ismerik a szinügyi bi­zottságot, még kevésbbé ott, ahol ős- merik. Abban a bizottság rendszerben, a mely úgy a közigazgatás, mint a po litika, valamint a közélet egyéb terein tisztán és kizárólag a eéliránvos munkálkodás elposványositását moz­dítja elő, amelynek soraiban ott lát juk például a fantasztikus „lóavató bizottságot“ is, amint az elnök meg veregeti a jelölt csikó nyakát és szól: „én Önt ezennel lóvá avatom“, — mondom: ebben az elavult bízott ság-rendszerben most a szinügyek hátramozditásán munkálkodó szakbi­zottságon van a sor. Széles e hazában, ahol a kul­túra bizottsági alapokon nyugszik egy helyen, most felzudul a keserűség, felcsapnak a kifogások, a ceterum censeo bizottságum esse delendam (vagy legyen perfekt latinsággal: delendum). Sajnos, azonban nem ösmerjük ezeknek a felzúdulásoknak a jogha­tályát, a következményeit, ez az az úgynevezett „pusztában elhangzó szó11, amely megtörik azon a vastag kínai falon, amely mögül csak a copfokat lengeti felénk a szél. Az a baj, ami most Szegeden mutatta ki a foga sötétjét, amiből ki­derül, hogy nem mindig isten ujja az, amely a művésznők szerződtetésében közrejátszik, nagy szerepe van abban a kisistenek ujjának is, — ez a baj, akár általános, akár nem, megoldható szabályrendelet nélkül, reform nélkül, megoldható magában a bizottságban. Szegeden — hangsúlyozzuk, hogy Szegeden — például arról van szó, hogy a bizottság tagjai a művésznő­nek nemcsak a hangja fekvését bírál­ták, amikor rajta voltak, hogy az is­tennőt megragasszák szerződésében. Holott mit jelent az, hogy a szinügyi bizottság belészólhat a szín házi személyzet szerződtetésének kér désébe ? Azt jelenti, hogy joga van kifo­gást emelni az ellen, ha a művészi személyzet valamelyike nem elégíti ki az igényeket, már t. i. nem a bi­zottság illető tagjainak az igényeit, hanem a művészetét, akkor joga van a bizottság utján azt követelni a színigazgatótól, hogy a kifogásolt szí­nészt vagy színésznőt bocsássa el tár­sulatától. Nagy kérdés, illetve nem is kér dós, bogy van-e joga a bizottságnak azt mondani, hogy a színigazgató ne engedjen el egy tagot. Nem is beszélek arról, hogy ez — hétköznapi nyelven szólva: — olyan mértékben kinyitná a megra­gasztani szándékolt művésznő gyö­nyörűséges szemét, hogy a színigaz­gatónak ugyancsak fel kell kötnie a gázsiöntő szaruját, hogy kielégítse a felkarolt istennő igényeit, szeszélyeit. Mert ki korlátozza ennek ellené­ben, hogy a szinügyi bizottság pro­tekciója alatt szeszélyeskedő angyal nem él-e vissza az igazgató kényszer - helyzetével, amelyben ez felsőbb ren­deletre kénytelen ezüsttálcán hordozni a megfelelő szerződést a művésznő után. De fontosabb kérdés ennél az, hogy mi jogon akadályozza meg egy szinügyi bizottság azt, hogy az igaz­gató azt a tagját bocsáthassa el, amelyiket ő akarja? Van-e joga ki­mondani egy szinügyi bizottságnak a társulat akármelyik csillagára, hogy vagy ez, vagy senki, — mert ennél jobb nem következhet ? Hiszen ez semmi egyéb, mint megakadályozása annak, hogy az igazgató egy olyan művésznő helyett, aki neki vagy a közönségnek nem felel meg, jobbat hozhasson. Mert a szinügyi bizottság kimondja, hogy protegéeje príma, amelynél prímább nem jöhet. Igazság szerint tehát a szinügyi bizottság — a szegedi — csak azt te­heti, hogy kifogásolja a társulat meg nem felelő tagjait, de hogy egyesek kicserélését megakadályozza, ez nem csak jogtalan, de valóban alkalmas arra is, hogy a szegedihez hasonló gyanuokokat keltsen. Mert hiszen különös, hogy ezek a meg ragasztási eljárások sohasem a férfitagok kedvéért keletkeznek. (i) Dr. Schőber Emil előadása. A Sza­bad Lyceu nban ma délután egynegyed 6 órakor tartja meg keddre hirdetett előadá sát dr. Schőber Emii az élet határáról az Iparos Otthon nagytermében. Az előadást vetített képok fogjak élénkíteni. A jogügyi és gazdasági szakbizott­ság február hó 7-én, pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében ülést tart dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgár- mester elnöklete alatt a következő tárgy­sorozottal : Tóth István hivatalszolga ké­relme családi pótlók iránt. Az erdőőri sze­mélyzet 1911. évi fizetéskülömbözetónek utalása. Az 1913. évben teljesítendő javí­tási és fentartási munkálatok végrehajtási módozatának megállapítása. A városi bér­házban levő Fried V. Ferenc-fóle üzlet- helyiség bérbeadása iránt megtartott árve­rés eredménye. Az adóbecsüsök kérelme drágasági pótlók iránt. A Neusehioss-fóle gőzfürészhez létesítendő ut kisajátítása tár­gyában. A Iparos Otthon matinéja. Az Iparos Otthon első matinéja nem mint jelezve volt most vasárnap, hanem február 16-án 11 órakor lesz megtartva. Restnuratió Nagybányán. Nagybánya város képviselőtestületének alakuló gyűlése, amelyen az általános tisztujitást is meg­fogják ejteni, folyó hó 16-ra van kitűzve. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen fiam, Kocsis József tanár elhunyta alkalmából szivesek voltak rész­vétükkel felkeresni, ezúton mondok hálás köszönetét úgy magam, mint családom ne­vében. Özv. Kocsis Jánosáé. Szombaton este nagy mulatságos disznótor lesz a Viktóriában Demkő Miska elsőrangú éttermében, ahol kevés pénzért jól lehet enni-inni, szórakozni. Aki a pénz- krizist feledni akarja, ott legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents