Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

(1913. február 1.) 26. szám. S Z A M 0 8 8. oldal A szafcmárnémeísi ref. felsőbb leángiskola 1913. évi február 8-án szombaton délután 0 órakor tartandó gyermekhaDgversenyásiek műsora: 1. Babavásár. Tréfás élőkép, ének­kel, tánccal. Előadják: Az első magyar íőzőiskola növendékei: Agárdi Teréz, Rápolty Etelka, Pótor Piroska, Keresztesy Mariska, Király Gizella, Varga Ilona. Postások disztelvonulása. Előadják: Mózes Margit, Polonkay Berta, Markovits Boriska, Kiss Irén, Asztalos Róza, Ador­ján Aranka, Kókay Erzsébet, Engel Róza, Schvartz Matild, Balog Berta. Magyarok bejövetele. Előadják: Somogyi Róza, Medveczky Gizella, Boroszlávszky Gizella, Sp;egel Ilona, Szilágyi Erzsiké, Hermán Gizella, Szilágyi Emma, Klein Frida ma­gyarleányok. Visky Mária, Nagy Juliska, Pap Lenke, Lengyel Ilona, Schvartz Jolán, Koroknay Anna, Barta Margit, Májercsik Margit magyar legények. Ma­darászok érkezése Tirolból, a Stájer hegyeken át. Előadják: ÁrgyelánIlonka, Kis Róza, Sommer Irén, Csűri Karola, Herskovits Ilonka, Klein Paula leányok; László Zsuzsánna, Gacsó Mariska, Grósz Szeréna, Mészáros Erzsiké, Hubanek Irma, Bakó Boriska fiuk. Huszárok gyakor­laton. Előadják: Szőllősy Vilma, Bakó Ilonka, Erid Klári, Reizmann Erzsiké, Pongrác Eszter, Pap Róza, Szűcs Ilonka, Jeremiás Margit. Vendégszereplő ugri- íüles pojácák: Lóvay Piroska, Kiss Margit, Csiszár Riroska. Erdei Erzsiké. Babák tánca. Lejtik: Losonczi Sárika, Harcsár Katinka, Markovits Anna, Fischer Erzsiké, Ferenci Irén, Nagy Ilona, Ihász Ilona, Klein Matild, Sikos Ilona, Dalström Ilona, Kolb Irén, Persenczky Margit, Gutmann Berta, Kiss Mariska, Márkus Ella, Spitz Margit, Mándy Anna, Bagotay Jolán, Rosenblum Erzsiké, Kis Juliska, Faragó Jolán. Hófehérke törpéi: Mar­kovits Erzsiké, Szegedi Mariska, Pártos Piroska, Tóth Jolán Babakereskedő: Delmann Rózsi. Vásárló kis leány: Kocsi Klára. 2. A leány szoba küszöbén. Szinmü egy felvonásban. Irta: Barta Irén. Sze­mélyek : Margit, 16 éves leány Rainer Gabriella. Őrangyal Gara Katinka. Mese tündér Losonczi Sárika. Álom tündér Ferenci Irén. Hercegnő baba Harcsár Katinka. Aranka baba Rosemblum Erzsiké. Zsuzsó baba Medveczky Gizella. Zsül, francia baba Persenczky Margit. Szoba­leány Kocsi Klára. 3. A párisi baba. Vígjáték 1 fel­vonásban. Irta Muray Károly. Személyek: Igazgatónő Schvarcz Zelma. Növendékek ; Sári Péter Anna. Anna Jakab Erzsiké, Gizi Marko vies Lili, Janka Kótai Klára. Bandi Erdélyi Magda. Igazgató Szűcs Margit. Házmester Kovács Ilonka. Szoba- leány Kocsi Klára. 4. Tavaszi symphonia. Előadják: Zongorán játszik Mátray Etelka. Violin- csellón játszik ifj. Szarukán Zoltán. He­gedű I. Szarukán Kálmán Hegedű II. Halász Kornél. Zenekar szereplői: Hajnal Mariska és Anna, Hájtájer Emma, Lévay Piroska, Szép Anna, Rostás Anna, Sulyok Erzsiké, Erdélyi Erzsiké, Kulcsár Ida, Vadnay Margit, Márta Lenke, Moskovits Valéria, Kiss Margit, Nagy Borbála, Pongrácz Ilona, Friedmann Piroska, Grosinger Irén, Büchler Lili, Asztalos Margit, Frenkel Erzsébet, Edelmann Sári, Sicher Rózsi, Ács Szeréna, Hammer­schmied Lujza, Totin Vilma, Husy Margit, Gödény Ilona, Pogány Elvira, Saja Ida, Radványi Vilma, Kótay Viola, Katz Frida, Schwarcz Erzsébet, Angyal Eszter, Rad­ványi Irén, Hartmann Klári, Jónap Elza, Géresi Erzsébet, Rácz Ibolya, Papp Mariska, Kulin Ilona, Noéh Ella, Fischer Riza, Kótay Klára, Küszner Julia, Gyene Hedvig. 5 A szobaleány. Vígjáték 1 fel- vosnában. Irta Barta Irén. Személyek: Özv. Harasztiné, földbirtokosnő Rainer Gabriella. Katica leánya Halász Ida. Terka, a Katica szobaleánya Zoltáni Juliska. Dárdai Sándor földbirtokos Delmann Rózsi. Emil, fia Kroó Klára. 6. Az udvari fényképész. Víg­játék 1 felvonásban. Irta Mari néni. Személyek: Bohóczi Péter, fényképész Balaskó Ilona. Trózsi, fiatal pórnő Zoltáni Julia. Gyuri, utcagyerek Hájtájer Emma. Szalagosinó Bakcsylrén. Kata szakácsnő Gara Mariska. Aranyréti, gazdag polgár Varga Julia. Belépti-dij: ülőhely 2 korona, ta­nulóknak állóhely 1 korona. Színház. Színházi műsor. Szombaton másodszor „A faun“ víg­játék (A bérlet.; Vasárnap délután újdonság negyed szer „A esókszanatórium“ Operette. Este „A parasztkiaasszony“ Bercik Árpád nép­színműve (B bérlet.) A faun. — Edward Knoblauch vígjátékénak bemu­tatója. Szaímár, jan. 31. Lehetetlen referádát kezdeni erről a szenzációsan érdekes, minden izében eredeti és ötletes színdarabról addig, amíg az em­ber meg nem kísérli kivonatolni a darab tartalmát, hogy bevezesse az olvasót a Faun légkörébe. Csak igen halvány képe lehet ez a kivonat a darab szellemének, amelyet csak úgy lehet élvezni valóban, ha egy szavát el nem szalaszt a hallgató, ha egy mozdulatot el nem enged belőle a néző. Próbálkozzunk meg hát a tartalommal. Első felvonás. Lord Stonbury telje­sen töakrejutott és meg vagyona romjait is elvesztette az ascoti versenyeken. Nem marad más választása, mint az öngyilkosság. Elbúcsúzik inasától, unokuhugától, Alexandra Vanceytöl, búcsúlevelet ir menyasszonyá­nak, Viviannek és éppen végre akarja haj­tani sötét szándékát, amikor megjelenik a Faun. Rábírja Stonburyt, hogy ne legyen öngyilkos, henem vezesse őt be az előkelő angol társaságba Siivani herceg név alatt és meg'géri, hogy olyan biztos tippeket ad neki a versenyekre, amelyek révén dúsgaz­dag lesz. Stonbury elfogadja az ajánlatot s mindjárt be Í3 mutatja érkező vendégeinek Siivani herceget, a különcködő olasz fő­nemest. Második felvonás. Stonbury parkjá­ban a suffragetlek gyűlést tartanak, ame­lyet a Faun, most Siivani herceg, folyto­nos közbenevetésével lehetetlenné tesz. Stonbury fölháborodott vendégeit Siivani még jobban letromfolja. Hivatkozik a ter­mészetre, 8mi a nőnek a szerelem és anya­ság kötelességeit adta. Mindjárt magába is bolondilja Stonbury menyasszonyának, Vi­viannek anyját, aki kapaszkodván a her­cegi címbe, fölbontja Stonbury és Vivian jegyességét azzal, az űrüggyel, hogy Ston­bury az adósságai kifizetésére tőle kapott harmincezer fontot eljátszotta. Siivani ész­reveszi, hogy Vivian Overtont, a festőt szereli, de ezt nem merik egymásnak be­vallani. Fölfedezi előttük a titkukat és Vi­vian anyjától engedőimet kér Vivi3n szá­mára, hogy a szive szavát követhesse és igy ez az anyja beleegyezésével lesz titok­ban Overton felesége. Mr. Morris uzsorás, akinél Stonbury a családi képeit elzálogo­sította, egy rosszhiszemű szerződés alapján magának követeli a képeket. Silvany lete- peri a törvényes jogaira hivatkozó uzsorást, a természetes igazság nevében és a szer­ződést széttépi. Alexandrának nagyon tet­szik Siivani merészsége és természetes gondolkozása, de fölháboritja Stonburyt. Siivani magára marad Alexandrával, aki csupa társadalmi gög és konvenció. A nagy suffragette a természet szavától elkábultan, fölismeri magában a szerelmet, amit Ston­bury iránt erez. és mámorában követi Sil- vanit ki az éjszakába, a természetbe, ahol a lelke asszonnyá lesz. Harmadik felvonás. Siivani, a faun rettentő vihart támaszt. Ebben a fönséges viharban járnak a szerelmes párok az éj­szakában. De a villámok fölgyujtják Ston­bury képtárát, amit az uzsorás az este magának követelt. Az uzsorás most a képek helyett a pénzt szeretné megkapni, de mivel Stonbury vonakodik, elárulja neki, hogy Alexandrát Siivanival együtt látta a parkban az éjszakában. Stonburyban föléb­red a féltékenység és eddig elfojtott sze­relme. Mindenütt keresi Alexandrát. Talál­kozik S.Danival, de megölni nem bírja, mert félisten. Hogy bosszút álljon rajta, szerződésük értelmében kónyszeriteni akarja, hogy vele maradjon örökké és pénzt sze­rezzen neki. Sileani ettől megundorodik, menekülni akar az emberi társadalomból, amelyre annyira kíváncsi volt és hogy visszatérhessen a természetbe, Stonburynak a pénz helyett visszaadja a tiszta, de sze­relmére ébredő A'exandrát. Irodalmi soviniszták vagyunk ugyan, de mégis a hasonlatosság kétségtelen jelei eszünkbe juttaták Az ördögöt és annak konstatálasát, hogy angol darab az ő hi­deg, merev őtletességével magasan felül- mu'ja Molnár Fereuc legsikerültebb gyer­mekét. Bámulatos tökéletességgel megrajzolt alakok élnek, mozognak, cselekszenek eb­ben a darabban kiszámított korrektséggel éz a nézőnek sokszor közbekiáltani lenne kedve, hogy megfogjon, megismételtessen egy egy ragyogó ötletességet. Nem leírva kell olvasni, de a színpa­don végignézni, végighallgatni A faun gyö- gyönyörü, poetikus részleteit. Hogy miként illeszkedik be az emberré lett félisten az emberi társadalomba, amelyből végül meg- ucdorodik, ezt megjátszva kell végignézni és nem megírva végigolvasni. Az irodalmi sikeren kívül A faun meg­hozta az idei színházi szezon legforróbb, sikerekben legragyogóbb estéjét is. Hogy pedig ezt meghozta, az kizáró­lag Endrey Jenőnek az érdeme. Ez a fiatal, alig pár hónapos színész bámulatos, csodás munkát végzett A faun

Next

/
Thumbnails
Contents