Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

(1913. február 1.) 26. szám.

S Z A M 0 8

8. oldal

A szafcmárnémeísi ref. felsőbb leángiskola

1913. évi február 8-án szombaton

délután 0 órakor tartandó

gyermekhaDgversenyásiek műsora:

1. Babavásár. Tréfás élőkép, énekkel, tánccal. Előadják: Az első magyar íőzőiskola növendékei: Agárdi Teréz, Rápolty Etelka, Pótor Piroska, Keresztesy Mariska, Király Gizella, Varga Ilona. Postások disztelvonulása. Előadják: Mózes Margit, Polonkay Berta, Markovits Boriska, Kiss Irén, Asztalos Róza, Adorján Aranka, Kókay Erzsébet, Engel Róza, Schvartz Matild, Balog Berta. Magyarok bejövetele. Előadják: Somogyi Róza, Medveczky Gizella, Boroszlávszky Gizella, Sp;egel Ilona, Szilágyi Erzsiké, Hermán Gizella, Szilágyi Emma, Klein Frida magyarleányok. Visky Mária, Nagy Juliska, Pap Lenke, Lengyel Ilona, Schvartz Jolán, Koroknay Anna, Barta Margit, Májercsik Margit magyar legények. Madarászok érkezése Tirolból, a Stájer hegyeken át. Előadják: ÁrgyelánIlonka, Kis Róza, Sommer Irén, Csűri Karola, Herskovits Ilonka, Klein Paula leányok; László Zsuzsánna, Gacsó Mariska, Grósz Szeréna, Mészáros Erzsiké, Hubanek Irma, Bakó Boriska fiuk. Huszárok gyakorlaton. Előadják: Szőllősy Vilma, Bakó Ilonka, Erid Klári, Reizmann Erzsiké, Pongrác Eszter, Pap Róza, Szűcs Ilonka, Jeremiás Margit. Vendégszereplő ugri- íüles pojácák: Lóvay Piroska, Kiss Margit, Csiszár Riroska. Erdei Erzsiké. Babák tánca. Lejtik: Losonczi Sárika, Harcsár Katinka, Markovits Anna, Fischer Erzsiké, Ferenci Irén, Nagy Ilona, Ihász Ilona, Klein Matild, Sikos Ilona, Dalström Ilona, Kolb Irén, Persenczky Margit, Gutmann Berta, Kiss Mariska, Márkus Ella, Spitz Margit, Mándy Anna, Bagotay Jolán, Rosenblum Erzsiké, Kis Juliska, Faragó Jolán. Hófehérke törpéi: Markovits Erzsiké, Szegedi Mariska, Pártos Piroska, Tóth Jolán Babakereskedő: Delmann Rózsi. Vásárló kis leány: Kocsi Klára.

2. A leány szoba küszöbén. Szinmü egy felvonásban. Irta: Barta Irén. Személyek : Margit, 16 éves leány Rainer Gabriella. Őrangyal Gara Katinka. Mese tündér Losonczi Sárika. Álom tündér Ferenci Irén. Hercegnő baba Harcsár Katinka. Aranka baba Rosemblum Erzsiké. Zsuzsó baba Medveczky Gizella. Zsül, francia baba Persenczky Margit. Szobaleány Kocsi Klára.

3. A párisi baba. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Muray Károly. Személyek: Igazgatónő Schvarcz Zelma. Növendékek ; Sári Péter Anna. Anna Jakab Erzsiké, Gizi Marko vies Lili, Janka Kótai Klára. Bandi Erdélyi Magda. Igazgató Szűcs Margit. Házmester Kovács Ilonka. Szoba- leány Kocsi Klára.

4. Tavaszi symphonia. Előadják: Zongorán játszik Mátray Etelka. Violin- csellón játszik ifj. Szarukán Zoltán. Hegedű I. Szarukán Kálmán Hegedű II. Halász Kornél. Zenekar szereplői: Hajnal Mariska és Anna, Hájtájer Emma, Lévay Piroska, Szép Anna, Rostás Anna, Sulyok Erzsiké, Erdélyi Erzsiké, Kulcsár Ida,

Vadnay Margit, Márta Lenke, Moskovits Valéria, Kiss Margit, Nagy Borbála, Pongrácz Ilona, Friedmann Piroska, Grosinger Irén, Büchler Lili, Asztalos Margit, Frenkel Erzsébet, Edelmann Sári, Sicher Rózsi, Ács Szeréna, Hammerschmied Lujza, Totin Vilma, Husy Margit, Gödény Ilona, Pogány Elvira, Saja Ida, Radványi Vilma, Kótay Viola, Katz Frida, Schwarcz Erzsébet, Angyal Eszter, Radványi Irén, Hartmann Klári, Jónap Elza, Géresi Erzsébet, Rácz Ibolya, Papp Mariska, Kulin Ilona, Noéh Ella, Fischer Riza, Kótay Klára, Küszner Julia, Gyene Hedvig.

5 A szobaleány. Vígjáték 1 fel- vosnában. Irta Barta Irén. Személyek: Özv. Harasztiné, földbirtokosnő Rainer Gabriella. Katica leánya Halász Ida. Terka, a Katica szobaleánya Zoltáni Juliska. Dárdai Sándor földbirtokos Delmann Rózsi. Emil, fia Kroó Klára.

6. Az udvari fényképész. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Mari néni. Személyek: Bohóczi Péter, fényképész Balaskó Ilona. Trózsi, fiatal pórnő Zoltáni Julia. Gyuri, utcagyerek Hájtájer Emma. Szalagosinó Bakcsylrén. Kata szakácsnő Gara Mariska. Aranyréti, gazdag polgár Varga Julia.

Belépti-dij: ülőhely 2 korona, tanulóknak állóhely 1 korona.

Színház.

Színházi műsor.

Szombaton másodszor „A faun“ vígjáték (A bérlet.;

Vasárnap délután újdonság negyed szer „A esókszanatórium“ Operette. Este „A parasztkiaasszony“ Bercik Árpád népszínműve (B bérlet.)

A faun.

— Edward Knoblauch vígjátékénak bemutatója.

Szaímár, jan. 31.

Lehetetlen referádát kezdeni erről a szenzációsan érdekes, minden izében eredeti és ötletes színdarabról addig, amíg az ember meg nem kísérli kivonatolni a darab tartalmát, hogy bevezesse az olvasót a Faun légkörébe.

Csak igen halvány képe lehet ez a kivonat a darab szellemének, amelyet csak úgy lehet élvezni valóban, ha egy szavát el nem szalaszt a hallgató, ha egy mozdulatot el nem enged belőle a néző.

Próbálkozzunk meg hát a tartalommal.

Első felvonás. Lord Stonbury teljesen töakrejutott és meg vagyona romjait is elvesztette az ascoti versenyeken. Nem marad más választása, mint az öngyilkosság. Elbúcsúzik inasától, unokuhugától, Alexandra Vanceytöl, búcsúlevelet ir menyasszonyának, Viviannek és éppen végre akarja hajtani sötét szándékát, amikor megjelenik a Faun. Rábírja Stonburyt, hogy ne legyen öngyilkos, henem vezesse őt be az előkelő angol társaságba Siivani herceg név alatt és meg'géri, hogy olyan biztos tippeket ad neki a versenyekre, amelyek révén dúsgazdag lesz. Stonbury elfogadja az ajánlatot s mindjárt be Í3 mutatja érkező vendégeinek Siivani herceget, a különcködő olasz főnemest.

Második felvonás. Stonbury parkjában a suffragetlek gyűlést tartanak, amelyet a Faun, most Siivani herceg, folytonos közbenevetésével lehetetlenné tesz. Stonbury fölháborodott vendégeit Siivani még jobban letromfolja. Hivatkozik a természetre, 8mi a nőnek a szerelem és anyaság kötelességeit adta. Mindjárt magába is bolondilja Stonbury menyasszonyának, Viviannek anyját, aki kapaszkodván a hercegi címbe, fölbontja Stonbury és Vivian jegyességét azzal, az űrüggyel, hogy Stonbury az adósságai kifizetésére tőle kapott harmincezer fontot eljátszotta. Siivani észreveszi, hogy Vivian Overtont, a festőt szereli, de ezt nem merik egymásnak bevallani. Fölfedezi előttük a titkukat és Vivian anyjától engedőimet kér Vivi3n számára, hogy a szive szavát követhesse és igy ez az anyja beleegyezésével lesz titokban Overton felesége. Mr. Morris uzsorás, akinél Stonbury a családi képeit elzálogosította, egy rosszhiszemű szerződés alapján magának követeli a képeket. Silvany lete- peri a törvényes jogaira hivatkozó uzsorást, a természetes igazság nevében és a szerződést széttépi. Alexandrának nagyon tetszik Siivani merészsége és természetes gondolkozása, de fölháboritja Stonburyt. Siivani magára marad Alexandrával, aki csupa társadalmi gög és konvenció. A nagy suffragette a természet szavától elkábultan, fölismeri magában a szerelmet, amit Stonbury iránt erez. és mámorában követi Sil- vanit ki az éjszakába, a természetbe, ahol a lelke asszonnyá lesz.

Harmadik felvonás. Siivani, a faun rettentő vihart támaszt. Ebben a fönséges viharban járnak a szerelmes párok az éjszakában. De a villámok fölgyujtják Stonbury képtárát, amit az uzsorás az este magának követelt. Az uzsorás most a képek helyett a pénzt szeretné megkapni, de mivel Stonbury vonakodik, elárulja neki, hogy Alexandrát Siivanival együtt látta a parkban az éjszakában. Stonburyban fölébred a féltékenység és eddig elfojtott szerelme. Mindenütt keresi Alexandrát. Találkozik S.Danival, de megölni nem bírja, mert félisten. Hogy bosszút álljon rajta, szerződésük értelmében kónyszeriteni akarja, hogy vele maradjon örökké és pénzt szerezzen neki. Sileani ettől megundorodik, menekülni akar az emberi társadalomból, amelyre annyira kíváncsi volt és hogy visszatérhessen a természetbe, Stonburynak a pénz helyett visszaadja a tiszta, de szerelmére ébredő A'exandrát.

Irodalmi soviniszták vagyunk ugyan, de mégis a hasonlatosság kétségtelen jelei eszünkbe juttaták Az ördögöt és annak konstatálasát, hogy angol darab az ő hideg, merev őtletességével magasan felül- mu'ja Molnár Fereuc legsikerültebb gyermekét.

Bámulatos tökéletességgel megrajzolt alakok élnek, mozognak, cselekszenek ebben a darabban kiszámított korrektséggel éz a nézőnek sokszor közbekiáltani lenne kedve, hogy megfogjon, megismételtessen egy egy ragyogó ötletességet.

Nem leírva kell olvasni, de a színpadon végignézni, végighallgatni A faun gyö- gyönyörü, poetikus részleteit. Hogy miként illeszkedik be az emberré lett félisten az emberi társadalomba, amelyből végül meg- ucdorodik, ezt megjátszva kell végignézni és nem megírva végigolvasni.

Az irodalmi sikeren kívül A faun meghozta az idei színházi szezon legforróbb, sikerekben legragyogóbb estéjét is.

Hogy pedig ezt meghozta, az kizárólag Endrey Jenőnek az érdeme.

Ez a fiatal, alig pár hónapos színész bámulatos, csodás munkát végzett A faun