Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-25 / 46. szám

4 oldal.

SZAMOS

(H13. február 25 ) 46. Mám.

Á bíróság négy kérdést intézett az esküdtekhez :

egyet a gyilkosság bűntettére vonatkozólag, amit a vád képviselője indítványozott ;

egy kérdést a szándékos emberölés bűntettére vonatkozólag, a védő indítványára ;

egy kérdést a rablás bűntettére;

egyet pedig a bűnhalmazatra, a gyilkosság, illetve emberölésnek a rablással párosult elkövetésére.

A vád.

Ezután dr. Fabó Zoltán kir. ügyész mondotta el vádbeszédét. A királyi ügyész nyugodtan, ellenséges szenvedelem nélkül, humánus egyéniségének hü tárgyilagossággal, a közönséges, pathetikus hatáskeltést mellőzve csoportosítja érveit.

— Karácsony előtt — úgymond — szeretet hatja át az emberek sz vét. Mm denki azon gondolkozik, hogy minő módon szerezzen örömet azoknak, akik legközelebb állanak szivéhez. Ebből a kegyeletes han gúláiból az elmúlt karácsonykor durva ke gyetlensóggel ragadta ki a lelkeket a Bá- thory-utcai rablógyilkosság, amely nemcsak itt a városban, de országszerte méty felháborodást keltett. Érthető ez a felháborodás, mert borzalmas kegyetlenségével ez az esel példa nélküli a bünkrónikák történetében. Ha a vádlott külsejét szó id arckifejezését nézzük, arra se látszik képesnek, hogy egy csirkének vérét ontsa. De a szelíd külső alatt vérengrő vadállat lakik. Előttem lebeg Fóris Antal vógső tusája, amint kezére tá maszkodva, fejét emelgeti : „Jaj Nagy ur ! Ne bántson I“

— De a vádlott nem könyörült, hallót ták esküdt urak a tárgyalás folyamán az eset lefolyását. Vádlott beismerte tettét az előző eljárás során, mai vallomása azonban eltolódást mutat a nyomozás ós vizsgálat adataitól, valamint a valóságtól. Ebben az eltolódásban beismerem, nincs szerepe a jelenlegi védőnek, de — ha nem is vonok le belőle következtetést, reá kell mutatnom arra, hogy az előző védő három napot töltött a vádlott zárkájában.

A királyi ügyész ezután összefoglalja a tényállást, részletezi az eset körülményeit, gondosan kimutatva a tigissr.ivü vádlott kegyetlenségét és a bizonyítás anyagából kihámozva az előre megfontolt szándékot.

A vádlott az ügyész beszéde alattt oldalt fordulva, feszült figyelemmel lesi a ki rályi ügyész szavait, egész idő alatt le nem veszi szemét az ügyész szájáról.

— A tárgyalásról kiderült tényállás alapján gyilkosság ós rablás eimén emeltem vádat — folytatta az ügyész. Ezután ismerteti a rablás téoyálladékát, továbbá a gyilkosság tárgyi és alanyi tényálladékait. Apróra szedi az esetet, a vádlott védekezését és annak minden mozzanatát. Kimutatja az előre megfontolt szándék félreismerhetetlen jeleit.

— Itt áll a vádlott — fejezte be az ügyész beszédét — várja az esküdt urak Ítéletét. Nemcsak az ország, de nem iu!o zok, ha azt mondom, az egész müveit világ szeme függ önökön, hogy méltó megtorlásban részesítsék Nagy József büncselefemé nyót. Abban a meggyőződésben fejezem be beszédemet, hogy az esküdt urak a vád kérdéseire fognak igennel felelni.

Az ügyész komoly, megfontolt, emberi érzésiől áthatott beszéde mély nyomokat hagyott a hallgatóság leikébe. Különösen azért, mert dr. Fabó Zoltánt nem ragadta el az igyekezet, hogy a halálbüntetés mellett keltsen hatást, hanem — komoly és tárgyi érvekkel igyekezett az esküdteket meg győzni.

A védelem.

Ezután a védő emelkedett szólásra. Úgy az esküdtek, mint a hallgatóság nagy érdeklődéssel várták Tanódy beszédét, aki be is váltotta a hozzáfűzött várakozásokat. Ötletesen vitázott a váddal, alapoB szakfejtegetésekkel világította meg a kérdés jogi oldalait és az esküdtek szivéhez szólott, mikor az ügy tárgyi oldalairól volt szó.

Azon kezdi beszédét, hogy a felingerült közvélemény veszélyezteti az esküdtek igazmondását. Ezért ez az eset fordítottja a rendes es^üdtszéki eseteknek, amelyeknél a vádlott remélheti, hogy rnóg annál is több igazságot kap, mint amennyit törvény biztosit neki. Akármilyen a törvény márványoltára, most megmenthetné a vádlott életét, ha hozzá menekülhetne, mint ahogy a kö zépkori büaös tudta, az életét megváltani az oltárig jutott.

Az ügyész a jogi műszavak alá azt a kérést burkolja, hogy tegyék lehetővé vádlóit fel*ka*zíását, mert az ügyészi képzelet eldorádójábán a fakón nem zenéló gyöngyök, hanem akasztott emberek lógnak. Pe dig nincs előre megfontolt szándék és igy nincsen gyilkosság.

Védő ezután hosszasan fejtegeti a praemeditátió jogi természetét és rámutat arra, hogy a véletlenek találkozását nem lehet megfontolt szándéknak tekinteni. Hogy néz ki akkor a szándékos emberölés, ha ebben az esetben is gyilkosságról beszélnek?

Akármilyen borzalmas volna is a vád, ha való tényekre vo na alapítva, megle betna vele birkózni, mert a valóságot rnin dig megértjük, akármilyen monslruózus is. Csuk a tények ós természet feletti féltővé ses borzaim .sok és fó elmetesek, mart azoknak nincsen megfogható és legyőzhető teste.

A vád ilyen feltevésekre van fektetve.

Ha a törvényt el akarjuk hagyni és az érzelmekre akarunk hivatkozni, ha minden áron olcsó vérrel akarunk festeni a hasogatott színfalakra, akkor az ártatlanul kivégzett fiú mellé fessük oda a vádlottat, amint a nyomor a bitófához szagzi. A védő végezetül kéri az esküdteket, hogy ne öljenek 1

A vádlott.

A védő beszéde után az elnök Nagy Józsefet szólítja elő.

— Kíván-e védelmére felhozni valamit ?

— Nagyságos ur, én nem kívánok semmit. Én elismerem, hogy Fóris Antalt megöltem, de nem akarattal, feleli a vádlott ugyanazon a nyugodt, szenvtelen han gon, amelyen az egész tárgyalás során védekezett.

A# elnöki resummée.

Szeretnék, ha azok, akik nem voitak ott a tárgyaláson, nsm vennék sablonos szokásos frázisnak, amikor a legnagyobb elösmerés hangján emlékeztünk meg erről a magas nivón álló, magvas, tömör jogászi munkáról. Nemcsak a hallgatóság laikus közönsége, hanem különösen a jogászvilág jelenlevő tagjai lóekzetvisizafojtott ügye lemmel hallgatták a szónoki hsvvel, mól tóságteljes pártatlansággal előadott elnöki összefoglalót, amelyet semmi sem jellemez jobban a jogászi részről eltekintse, hogy a legszorgosabb kutatás dacára se tudóik benne felfedezni hangulatkeltő tendenciát sem a vad ott ellen, sem mellette.

Itt adjuk a resumméet, — igyekezvén megközelíteni lehetőleg a szóról-szóra való közlést.

— Az rsküdtek feladatát képezi, hogy a tárgyaláson történteket és a bizonyítékokat pártatlanul csak a törvény ós leikiisme- rat szavára hallgatva mérlegeljék.

Itt az elnök tüzetes oktatást adott az esküdtek formai teendőiről, a verdikt m8g hozatáról, kihirdetéséről etb, majd igy folytatatta ;

— Az esküdtek előtt két kérdés fekszik : az egyik a gyilkosság, másik a szándékos emberölés bűntettére vonatkozik. A gyilkosságot a szándékos emberöléstől, mint fő lélektani alanyi elem, az előre megfontolt szándék választja el.

— Eme, nagy történeti fejődésre visszavezethető tényező, amely élet ós ha

Iái felett dönt, meghatárosásának nehéssé- gei miatt ennek a kérdésnek megoldása a tudományra és gyakorlatra van bízva. Törvényileg három ország törvényében van illetve volt meghatározva a praemeditatio kérdése : a francia, a régi olasz és a brazíliai büntetőtörvényben, de ezek közöl az uj olasz törvény már mellőzte ennek a meghatározását. De ezek a törvények is jobbára cask *zt határozzák meg, hogy miben nem áll a praemedita io. Ez az alanyi elem a tudományos világban igen nagy vitát provokált, az eszmék egész tömegét vitte csatasorba, de diadalra az a fe fogás jutott, amely ina is a tudomány álláspontja. A tudomány a praemediutiot négy alkatelem szempontjából vizsgálja: lélektani, időbeli, erkölcsi és eszmetani szempontból és mindezen alkatrészeknek fennforgása szüksége«, hogy a praemeditatio megállapítható legyen. Akarat és öntudat nélkül nincs szándékosa ig. A szándékosságnak két főfo- kozata vau: az előre megfontolt ós az előre meg nem fontolt szándékosság. Az előre megfontoltsághoz nyugodt mérlegelés szükséges az órlelődéshez, a megfontoltság ezen synonim íjához. A gondolat megfogamzása ós a véghezvitel között bi'onyos idő szükséges. Di, hogy mennyi legyen ez az idő, arra nem ad választ a tudomány. Volt megszabva 6 órában, volt 12 órába », sőt a brazillá törvény ezt az időt 21 órában szib'n meg. De mindezek csak fantasztikus tá* reek, mert az időt nem számítani, hanem mérlegelni kell. Legbiztosabb niesve mindig a konkrét eset különös körül niényeiben rejlik. A rablógyilkosnak rendszerint nincs hosszú tanakodásra szüksége, hogy elnémítsa tettenek tanúját, aki e árulhatná A szenvedély uralma alatt n ogő kedólyhangulit, midőn az ember szivében tenger háborog, mérlegelni képtelen. A szenvedélynek, hogy hatalmába kerítse ?. -nibért időre van szüksége. Mennél tovább tartott a bare a szenvedélylyel szemben, annál nagyobb az erkölcsi erő, amely ennek ellenállani képes. A rövid idd u m zarja ki a praemediuiiot, ^de viszont a hosszú idő kizárhatja azt. Önöknek a telinek előzményeit, elkövetési módjait, a tett utáni viselkedését, a tettes értelmi fejlettseget kell méilegelniük. Ezek szolgáljanak Ö rök iek Útmutatásul, akkor verdiktjük igazságos lesz.

Ezután ösmerteti még az elnök, hogy a gyilkosság halállal bűn otendő, de a bíróság, a 9i. §. alkalmazásával a halálos büntetést életfogytiglani fegyházra valtoz- t thitja át, a 92 §. alkalmazásával pedig 15 évi fegyházra. M ijd ösmerteti a rablá3 bűntettének tényálladékait és a feltett kérdéseket.

Az elnöknek nagy figyelem között előadott resumméeje után ez esküdtek vissz, vonultak tanácskozásra.

A verdikt.

Mintegy fél óra telt el feszült, izgalmas várakozásban, mikor ismét bevonultak az esküdtek.

Irsik Forenc az esküdtek elnöke izgatottan olvassa fel a kérdéseket:

Bűnös e Nagy József vádlott abban . . . és itt olvassa a gyilkosságra vonatkozó első főkérdést.

Órak hosszúságának tűnik lel az a szempillaotásnyi idő, amely alatt az esküdtek főnöke kimondja :

„hétnél több nem.u

H tik moraj zug végig a közönség somiban : a vérre szomjas emberek elégedetlenségének moraja. Ebben a pillanatban Hagy József beteg nyaka végleg kicsúszott a kötélből.

A második kérdés a védő indítványára tétetett fel szándékos emberölésre vonatkozólag. Az esküdtek verdiktje:

„hétnél több igen."

Ugyanígy a rablásra vonatkozó kér