Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-25 / 46. szám

I 2 oldal. SZAMOS (1913. február 25.) 46. szám oly erősen ment neki az országút korlátjá­nak, hogy a kocsi teljesen szétrombolódott. A kocsi tulajdonosa, egy szűcs és a Nord­deutsche-Automobil Fabrik képviselője, Gelb Alajos halálosan, felesége Ge’bné Laura súlyosan és móy egy bennülő könnyebben megsebesült. A soffőr, Massny Ferenc, aki a szerencsétlenségben bűnösnek érezte ma­gát, nem sokkal a katasztrófa elkövetése után, öngyilkosságot követett el. A Baraos—Fuchs párbaj. A világbajnok párbaja. Budapest, febr. 24. Baracs Msrcall, az ügyvédi kamara ügyésze és dr. Fuchs Jenő, a kardvívás vi lágbajnoka között lovagias affér keletkezett egy válópőrből k folvólag Ezt az affért va­sárnap délután három órakor súlyos feltéte­lek mellett vívott kardpárbajjal intézték el az ellenfelek. A segédek békítési kísérletének meg­hiúsulása után Baracs Marcell rendkívül nagy vehemenciával támadt ellenfelére. Nyolc tíz csapást mért rá és Fuchs Jenőt a sarokba szorította, de a kardvívás világbaj­noka felfogta a csapásokat és egy hirtelen riposzttal megsebesítette Baracs Marcell homlokát. A segédek erre a párbajt be szüntették. A felek a párbaj után kibékülve tá­voztak. Drinápoiy ostroma. Konstantinápoly, febr. 24. A Drinápolyban lévő konzulok szikra­táviratot küldtek az itteni nagykövetekhez, hogy az idegen kolóniák most már nem aksrnak elvonulni az ostromlott várból. Gyűlést tartottak a külföldi alattvalók s úgy határoztak, hogy Drinápolyban ma­radnak. .A béke felé. Szófia, február 24. Beavatott körökben hire jár, hogy az angol kormány a bolgár kormánytól meg­kérdezte a föltételeket, melyek mellett haj­landó volna Törökországgal megint bske- tárgy dásokba bocsátkozni. R rablógyilkos szabólegény az esküdtek előtt \ Életfogytiglani fegyhazra ítélték. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 24. Lennt egy viaszbáb képű mester­legény, rövidrenyirott hajjal, kidudorodó rövid homlokkal, kéken átgyűrűzött apró szemekkel nyugodtan néz körül, mintha tetszenék neki, hogy az ő sze­mélyéhez fűződő érdekesség ennyi em­bert, ennyi nagykalapos uriasszonyt, tetszetős külsejű nőt gyűjtök egybe. Fennt tényleg nők, úriak, premier elé öltözőnek, uramisten, még látcsővel is, a bíróság, élén a jólelkü, barátságos szavú elnökkel, szigorú méltósággal ül a király képe alatt. Az esküdtek a nagyjelentőségű ügyhöz mért fontos o- dással viselik arcukon annak a tudatát, hogy egy nyomorult gyilkos élete halála van a kezükbe téve. Az izgalom csak a közönség so­raiban zug, a karzat hölgyei között éppúgy, mint lennt a férfiak kö/ött. A vádlotton legkevásbbé mutatko­zik annak a nyoma, hogy a lenyugvó nappal esetleg beborul az ő aiig 24 esztendős életének is Bástó nyugalommal, antipáthiát keltő egykedvűséggel felel a kérdésekre és raffináltan, ravaszul, naiv, kezdetle­ges jogászkodással, konokul védekezik az előre megfontolt szándék vádja ellen. Sejti, sőt egész bizonyossággal tudja, hogy ha ez ellen ügyesea védekezik, a hóhér kö elét hárítja el a nyakáról. Hosszú, fekete télikabát van rajta, csénakszerü, rozoga, nagy cipők, fekete keménykalapja mellette a vádlottak pad ján, nyaka köré — ott, azon a végze tes. csiklandós helyen —- fehér keszke­nővel van körülcsavarva. Folyékonyan, meghatottság nélkül mondja ei a rémes esetet, teljes hideg­vérrel, de ahol arra kerül a sor, hogy az “lőre megfontoltságot elárulja, ott elhallgat, megvárja, mig az elnök adja szájába a szót, amelyre pontosan, sza­batosan szerkesztett bővitett mondatok­ban feleli :- Nem, nagyságos biró ur, én megöltem Fólia Antalt, de nem „aka­rattal.“ Pont 9 óra volt, mikor dr. Pripolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró megnyitja a tár­gyalást. Szavazóbirák dr. Visky Sándor és dr Péchy Aurél voltak. A jegyzőkönyvet S'.egpdy László törvényszéki jegyző vezeti. A v dat dr. F bó Zoltán, a kir. ügyészség vezetője képviseli, vádlottat dr T^nódy Endre védi aki csak pár nap e őtt vette at a vádit dr Köves István ügsvéd je'ölttől. A mégwilkolt Fóris Antal szüleinek magánjogi igényeit dr. aíss Endre képviseli. A tárgyalás megnyitása után kisor­solják az esküdteket: dr. Harcsár Géza, Galeczky Adolf, Klein Miksa, Fried Ferencz, Bozsnyay Lajos, Cs. Mayer Károly, Fogarassy Sándor, dr Frank Imre, Groszmann Márton, Irsik Ferencz, Spiiz Dénes, Oszter Károly. Pótesküdtek: dr. Dénes Vik or, Litteráthy Zsigmond­Az esküdtszék megalakítása után kez­detét vette a vádlott kihallgatása. A vádlott elmondja, hogy 24 éves, nagyszöl ősi (Veszprém m.) szü’etósü, va­gyontalan, büntetlen előéletű szabósegód, felesége és 3 éves kis leánya van. — Megértette a vádat? — Meg. — Bűnösnek érzi magát ? — N gyságos .. . (itt elakad a hangja és pihen egy pill natig) Nagyságos biró ur kérem, elismerem, h>>gy Fóris Antalt laká­somon megöltem, de tagadom, hogy azt előre udtun volna. A vádlott emelt hangon szinte dikció- szerüleg vála-zol az elnök kérdéseire és szinte meggondol'an mond ki minden szót, hogy az előre megfontolt szándék lát­szatát elhárítsa magáról. A váaat megértette. Konokul ra­gaszkodik ahoz, h gy tettét nem előre megfon oitan követte el. Csak akkor is- m«r be valamit, amikor a rendőrség és vizsgálóbíró előtt tét: vallomását tárja elebe az el ők. Elmondotta, hogy a gyilkosság nap­ján este 6 órakor olyan gondolatok között me t haza műhelyből, ahova a kész mun­kát b szállítón a, hogy az e heti 9 frt. 50 kr. munkabérével összetud szedni annyit, hogy a csa ádjának pénzt és kis leányá­nak tólikabátot kü djön. A vádlott ezután haza érve, fá* aprí­tott, az apráát az udvarról úgy vit<e be, hogy a balta is a kezében volt. így került a balta a szobába.

Next

/
Thumbnails
Contents