Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-18 / 40. szám

2 oidal. SZAMOS (1913 február 18.) 40. szára pedig ez ellenzéknél ? Egyáltalában lehet-e a reakció gondolatát pontosabban kifejezni, mint azzal a kívánsággal, hogy a közjogok gyakorlására ne a rátermettség képesítse az állampolgárt, hanem valamely felekezethez való hozzátartozása. Most látszik meg igazán, hogy meny­nyire őszintén és becsületesen liberális a kormány és a munkapárti többség, midőn nyelvi és vallási különbség nélkül minden olyan polgárt akar részesíteni a közhata­lomban, akinél e jog közhasznú értékesitó Bének minimális biztosítékai megvannak ős mennyire antiliberáiis, sőt reakciós az az ellenzék, amelynek egy kimagasló tagja merőben felekezeti alapon szeretné megre formálni a választási rendel. A mi társadalmunkat és közéletünket amúgy is feldúlta az a radikalizmus, mely nek támadását éppau az ellenzék fegyver­barátsága tette erőssé. Egyéb sem kellene ebben a zűrzavaros állapotban, mint az, hogy a felekezeti egyenetlenség is kitörjön. Ezzel aztán méltóin fejezné be az ellenzék a romlásnak azt a munkáját, amiben oly megátalkodottan buzgólkodik. Azonban remélhetőleg nem jutunk idáig. Polónyi őszinte vallomása talán föl­fogja nyitni az ellenzékben bizakodó radi­kálisok szemét és mindeki beláthatja végre, hogy a reakció veszedelme nem a kormány, hanem sokkal inkább az ellenzék részéről fenyegeti az országot. Moskovits anatómiai cipőgyár cipőüzletében (Deák-tér 7.) a nagy drágaság dacára az eddigi szolid árakon kaphatók az összes cipők, vadász vízhatlan csizmák. Talpba vésett szabott ar. A fin meg a leány. Irta Zsoldos Andor. (Folytatás és rége.) A fiú (lassan felemeli a kezét és olyan mozdulatot tesz, mintha a leányt útakarná karolni.) A leány: Hahaha ! Nézze, nézze 1 Már nem süt ide a nap! (Hirtelen kisiklik a fiúnak már majdnem a derekán nyugvó karjai közül, az ablakhoz ugrik, a függöny másik szárnyát is leereszti, úgy, hogy csak egy kis résen át szűrődik be a halvány al­konyati világosság. A résen keresztül néz.) Nézze I Csak elbújt. Ha az a szürke felhő elvonul, megint ide fog sütni. A fiú : Ide ... fog . . . sütni ? De, akkor már . . . amikor az a szürke felhő elvonul, már este lesz. A leány! (A függönyöket egészen ösz- szehuzza, úgy, hogy a szobában teljes ho­mály van.) Igen, este lesz . . . Már este van I A fiú : Este van 1 A leány : Sötét van. A fiú (alig hallhatóan) : Sötét. Távirat és telefon. Désy Zoltán a bíróság előtt Budapest, febr. 17. Désy Zoltán rágaimazási perében ma még a b zonyitás nem került sorra. Már ma megállapítható azonban, hogy Désy a biró sági teremben jóval kisebb legénynek mu tatkozik, mint amikor vádjait nagy hangon szemébe vágta a miniszterelnöknek. Ma már szépen rátért a visszavonulás útjára, kije lentette, hogy ő nem állította azt, hogy Lukács László lopott és sikkasztott, hanem csak azt, hogy loptak és sikkasztottak. Az igazság az, hogy aki a koa'ició tipikus be tegsógében az emlékezet gyöngeségében nem szenved, igen jól fog emlékezni arra, hogy Désy egészen határozottan azt mondotta, hogy Lukács négy és "tél milliót elvitt az állampénztárból é3 hogy ő, Désy, nem fog nyugodni, amig a pénzt a miniszterelnök vissza nem fizeti, de hát természetesen más az ilyesmit állítani és megint más ezt he is bizonyitaui. Ha egyébként ma még érdemi véleményt a perről mondani nem is lehet, Désvnik ez a visszavonulása határo­zottan megállapítható és következtetést en­ged arra, hogy valami erősnek Désy a hely­zetet nem igen tarthatja. A képviselőházi őrség vezetősége, Budapest, febr. 17. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a király a képviselőházi: őrség parancsnokává Horváth Lajos nyug. honvéd alezredest, en­nek segédtisztjévé pedig Szunyogh Pál 2 ik honvéd huszar ezredbeii főhadnagyot na veze ki. A ieény (felugrik a pamlagra). (Szünet) A leány : Most, most mondja meg, hogy minek tudnék én örü!ni ? A fiú : Mér nem tudom I A leány : Már? Az imént még azt mondta, hogy tudja. A fiú : Az imént még tudtam, akkor még sütött a nap. A leány : Mórt nem mondja meg ? ígérem, hogy nem fogom kinevetni. A fiú : Azt, amit én mondtam volna, már kinevette. A leány : En igazán nem tudom, hogy mit mondott volna! Nam nevettem ki ma­gát! Öt nevettem ki. Tudom, hogy meg hallotta, hogy ruegkinoztam vele. A fiú: Engem kinzott meg. A leány (felugrik, a vöiös jácintot le­tépi száráról, visszaszökken a kanapéra) : Nézze, letéptem . . . most még pompásabb illata Vbn . . . ügy e? A fiú : Nem érzem. A leány: Nem is érezheti olyan mesz- szirő). A fiú (közelebb jön). A leáuy : Érzi ? A fiú : Egy kicsit. A háború. Szófia, febr. 17. Románia és Bulgária között a helyzet nagyon kiélesedett. Egy bolgár politikus ma úgy nyilatkozott, hogy Bulgária egy esetle­ges Román támadásra nem is reagálna. A két állam között a helyzet ma nagyon kri­tikusra fejlődött. A háború elkerülhetetlen. Bulgária nem enged. Szófia, febr. 17. Bulgária Fillippia és Bolcik városok­hoz rendületlenül ragaszkodik, már csak azért is, mert ellenkező esőiben belső za­varok, illetve belforradalom ütne ki Bulgá­riában, amiatt, hogy az öt hónapos téli há­ború, mQiy megtizedelte Bulgária fiait — semmi más eredményt nem hozott a ren­geteg vóráldozatért. Aknára került török hajó. Szófia, febr. 17. Egy török hadihajó a délután folya­mán egy bolgár aknára került. Ez felrob­bant és a török hajót elsülyesztette. Cigányok és csendőrök harca. Makó, febr. 17. Garzó Mihály makói gtzda kárára el­követett lopási ügyben nyomozott ma két makói csendőr Csáky Sándor közcsendőr és Nagy Kálmán csendőrörsvezetö. A csen­dőrök délután a Makó határában levő ci­gánysorban mentek ki nyomozás céljából. Itt Pa ics Péter és Palics Radoj cigányok putrijába mentek először, ahol házkutatást A leány (lassanként letépdesi a virá­gokat a szárról és leszórja a kanapé elé) : Sötét ven! A fiú (közelebb jön.): Én látom magát. A leány : Lát ? A fiú (egészen a kanapé mellé áll). A leány : A jácint . . . A fiú: ... A jácint ... A leány : már elhervadt. Maga ráta­posott ! A fiú : (letérdel, megfogja a leány ke­zét, mind közelebb hajlik hozzá, már majd­nem az ajkat éri.) A leány egyszerre felugrik, felesavarja a villanyt) : Késő van ! A fiú (mintha álomból ráznák fel, szinte szédülve az ajtóig megy. Folyton a leány! nézi): Igen . . . igen . . . (kimegy.) A leány (a tükör elé áll, megigazítja a haját. Sóhajt. Kis leveles skatulyát vesz elő. Keresgél a levelek között, egyet a ke­zébe vesz, olvas) Édesem 1 . . . (halkan utána súgj í.) Édesem . . . édesem . . . (Magához szorítja a levelet, a csókolódzó párt ábrázoló képet nézi, eloltja a villanyt. Alig hallhatóan, szerelmesen sir.) KOLOZSVÁRI „KRISTÁLY“ GÖZMOSÓGYÁR — Szalmáron képviselve: SOMLYAY GYULA úri divatkereskedő által Deák-tér. — Elvállal női és férfi ruhanemüeket I női és férfi ruhákat vegyileg tiszti­— mosni és vasalni, ===== I = tásra és festésre. == — ..........CSOMAGOLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS DÍJTALAN. ...............

Next

/
Thumbnails
Contents